Előre tudtuk, ezért meg sem lepődtünk rajta, hogy a kormány nem fogja elárulni, hogyan teljesítenek a magyarországi kórházak a kórházi fertőzések ügyében. Az már izgalmasabb, hogy milyen indokokkal titkolóznak továbbra is. Nem várunk tovább, ahogy ígértük, ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságát, ezért pert indítunk!
Jogszabálysértő módon, bő húsznapos késéssel hozták nyilvánosságra a tavalyi kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Ebből kiderül, hogy a helyzet mit sem javult, sőt romlott 2015-höz képest – amikor viszont 2014-hez viszonyítva romlott.
Egy dolgot azonban sosem árulnak el: hogy hogy állnak az egyes magyarországi kórházak a fertőzésekkel szembeni küzdelem terén.
Miért titok?
Azt sosem vitatta az ÁNTSZ, hogy ezek közérdekű adatok, azaz a nyilvánosságra tartoznak. Akkor meg milyen alapon lehet őket eltitkolni? Erre az ÁNTSZ-nek kétféle válasza is létezik.
A nem jogi érvelés szerint
a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket
Vannak ugyanis kórházak, ahol nagyobb a betegforgalom és súlyosabb eseteket látnak el, komolyabb műtéteket végeznek. Más helyeken meg kevesebb a beteg, egyszerűbbek a beavatkozások. Tehát kevesebb a fertőzés is. Persze ez nem ilyen egyszerű, még ha az ÁNTSZ lebutítja is az üzenetet. Pedig épp az ő dolguk lenne, hogy elmagyarázzák, mi az oka, hogy különböznek az egyes kórházak a fertőzések terén. Ezzel szerintünk kifejezetten javíthatnának a betegeknek az ellátórendszerbe vetett bizalmán is, de ők úgy gondolják, ezzel éppen hogy rontanának a helyzeten. Az ÁNTSZ tehát egyszerűen dedósnak nézi az állampolgárokat. De hát ezt tudtuk eddig is.
Tudjuk másképp is mondani: vajon ha nyilvánosságra hozzák, hogy Csömödér és Hernyék között, a 8957-es számú út mintegy 5 km-es szakaszán kevesebb a baleset, mint az M7-esen Siófok és Budapest között, az emberek majd inkább a két bájos zalai falu között akarnak autózni, nehogy balesetet szenvedjenek?
Mondjuk érdekes, hogy az ÁNTSZ erről szóló, tavaly márciusi közleménye valahogy eltűnt a honlapjukról. De az internet nem felejt, itt bárki elolvashatja az érveiket.
Nade van egy jogi érvelés is, ami szerint
az adatok döntés-előkészítő jellegűek, ezért nem lehet őket nyilvánosságra hozni.
Ezzel sincs kevesebb baj. Bár az adatokat leplezni kívánó állami szervek számára ez ideális érvelésnek tűnik, az Alkotmánybíróság már több döntésében is kurtára szabta ezt a bizonyos leplet. Egy adat csak akkor titkolható a döntés-előkészítő jellege miatt, ha van valamilyen konkrétan meghatározható döntés, ami csak akkor hozható meg, ha az adatok nem kerülnek előtte napvilágra. Ezt az EMMI-nek kell bebizonyítania, és szerintünk nem lesz könnyű dolga.
Ott tartunk tehát, hogy minden észérv ellenére az EMMI beleáll egy sikerrel aligha kecsegtető pereskedésbe. Lelkük rajta – mi nem fogunk meghátrálni, és el fogjuk érni, hogy nyilvánosságra hozzák, hogy állnak a kórházak a fertőzésekkel szembeni küzdelemmel!
Asbóth Márton