Egyetért az állítással, hogy „Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom”? Ébredés után mennyi idő múlva szívja el az első cigarettáját? Alkalmaz-e valamilyen fogamzásgátló módszert? Jövő júliustól ilyen kérdéseket tesz majd fel a a háziorvos. A javaslatról már tavaly nyáron szó volt, akkor sokan kritizálták, de most lényegi változtatások nélkül elfogadták. Mi lesz ebből? Hova kerülnek az adatok? Ön szívesen megosztaná ezeket a háziorvosával? És a kormánnyal? Muszáj lesz válaszolni?
– Mennyi volt a láza reggel? Használt az allergiagyógyszer, amit a múltkor felírtam? Mióta fáj a térde? – ha ilyen kérdéseket tesz fel nekünk a háziorvos, nyilván szívesen válaszolunk, mert ezáltal tud segíteni rajtunk. A háziorvosoknak viszont nemsokára egy részletes kérdőívet kell felvenniük a betegeikkel – a cél nem kisebb, mint a teljes magyar lakosság egészségi állapotának felmérése.
Mi tartozik a háziorvosra, és mi nem?
Ennek során a háziorvosnak olyan kérdéseket is fel kell tennie, amik igencsak érzékenyek, és egyáltalán nem biztos, hogy az ember szívesen megosztaná ezeket az információkat vele. Elvégre mi köze ahhoz, hogy milyen jellegű munkát végzünk, mennyi gyümölcsöt eszünk, mennyit ülünk, élünk-e szexuális életet, vagy hogy hányszor ittunk egy bulin 6 vagy annál több alkoholtartalmú italt?
Persze nem vitás: végső soron mindennek köze van az egészségi állapotunkhoz. De ha a cél tényleg az, hogy az állam teljes körű felmérést végezzen a lakosság egészségi állapotáról, akkor arra nem a háziorvosokat kellene használnia, például azért, mert belőlük nagyon kevés van – az országban csaknem háromszáz praxis betöltetlen, erről itt írtunk részletesebben. Az amúgy is leterhelt háziorvosokat a kormány tehát tovább terheli. Képzelhetjük, milyen jelenetek fognak kialakulni, ha influenzaszezonban kezdik fel felvenni a 20-30 perc alatt kitölthető kérdőívet, miközben tele a váró lázas, beteg emberekkel.
A háziorvosok ráadásul egyúttal egy csomó érzékeny adat birtokába is jutnak – olyanokéba, amiket magunktól valószínűleg eszünk ágába sem jutna megosztani vele.
Elvész-e a bizalom?
Olyan különleges személyes adatokról van szó, amik a legszigorúbb védelem alá tartoznak, hiszen az egészségi, esetleg a pszichés állapotunkra, szexuális szokásainkra vonatkoznak – nagyon kevés embernek van köze hozzájuk. Alapvető, hogy mi választhassuk meg, kinek mondjuk el, és ki előtt tartjuk titokban ezeket a részleteket. A háziorvosukkal sokan bizalmas viszonyt ápolnak, nyilván ezért osztanak meg vele ilyen különleges adatokat. Akik viszont ritkán látják az orvost, akkor sem fogják őket a legintimebb részletekbe beavatni, ha jogszabály kötelez erre.
Akár így, akár úgy, kevesen szeretnék, ha ezek az érzékeny adatok egy központi nyilvántartásba vándorolnának. Márpedig pont ez fog történni. Miután ugyanis a háziorvos a fentiekhez hasonló szenzitív adatokra kérdez rá, köteles azokat feltölteni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe. Ez az az elektronikus felület, ahol központilag nyilvántartják az egészségügyi adatainkat.
De vajon mindenki számára egyértelmű lesz-e, hogy a háziorvosától feltett kérdésekre köteles-e válaszolni?
Kötelező-e válaszolnom?
A válasz természetesen nem: akár egyenként is megtagadhatjuk az adatok szolgáltatását, akár a teljes törzskarton felvételét elutasíthatjuk. Más kérdés, hogy vajon hányan szegülnek majd szembe a háziorvosukkal, amikor elkezdi feltenni ezeket a kérdéseket.
Asbóth Márton- Hegedűs Arno