Nemrég betiltották Oroszországban a Telegram nevű, titkosított kommunikációt biztosító csevegőszolgáltatást. A döntés oka az, hogy a vállalat nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a hatóságoknak a felhasználók személyes üzeneteihez és személyes adataihoz. A tiltásról az orosz bíróság kevesebb, mint 20 perc alatt hozott határozatot, miután a Telegram nem volt hajlandó átadni a titkosítási kulcsokat az orosz médiahatóságnak.
Oroszországban a kormány irányítása alatt működő orosz médiahatóság jogosult az internetszolgáltatóknak megmondani, hogy melyik weblapokat tegyék elérthetetlenné. Ezért az elmúlt években már többször volt példa arra, hogy politikai okokból ellenzéki vagy más, nemkívánatosnak bélyegzett weblapokat blokkoltak.
De az emberek szabadságra való törekvése nem nyomható el ilyen könnyen, egy nyilvánvalóan zsarnoki célokat szolgáló döntéssel.
A tiltás után ugyanis egyfajta internetes bújócska kezdődött az orosz felhasználók és a kormány között. Ebben volt eszköz a Telegram is, ami változó IP címekről nyújtotta a szolgáltatásait, amiket az orosz médiahatóság rendre letiltott. A felhasználók ezért VPN-en és más szolgáltatásokon keresztül próbálták elérni a kedvenc csevegőappjukat, de az orosz kormányzat ezt is megpróbálta megakadályozni. Így pár nap alatt sikeresen megbénították az orosz internet felét, és összesen több mint 19 millió IP címet blokkoltak. Egyes beszámolók szerint a kormányzati tiltás több nagy techvállalatot is érintett, többek között az Amazon, a Google és a Gmail egyes szolgáltatásait is.
Egyébként a Telegram betiltásának a hátterében az orosz kormányzat megszokott érvei állnak, miszerint a felhasználók által folytatott beszélgetések tartalmára és felhasználók személyes adataira a terrorizmus elleni küzdelem miatt van szükség. Pedig a terrorizmus elleni harchoz nincs szükség az emberi jogok és a szólásszabadság korlátozására.
Egyértelmű, hogy a Telegram betiltása valójában nem szól másról, mint az állampolgárok totális ellenőrzéséről és megfigyeléséről.
Egy modern államban az internet kulcsfontosságú eszköze a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásának. Az internetes szolgáltatások elősegítik, hogy az emberek szabadon kifejthessék a véleményüket, szabadon kommunikálhassanak egymással és a meglátásaikról meggyőzhessék egymást. Ezért az olyan platformok betiltása, mint a Telegram, igazából nem más, mint az elnyomó rezsimek félelme a demokratikus diskurzustól és a népük szabadságától.
Egyes államok mind gyakrabban tesznek finom vagy akár kevésbé finom lépéseket annak érdekében, hogy a hatalmukat megerősítsék és a virtuális térben is kiterjesszék azt az állampolgáraikra. A cél az, hogy jelentősen megnehezítsék az online térben az emberek számára a demokratikus jogaik gyakorlását és ellehetetlenítsék az állampolgárok közötti szabad diskurzust.
Az INCLO (szabadságjogi szervezetek nemzetközi hálózata) tagjaként nyílt levélben kértük fel a nagy IT vállalatokat – többet között a Google-t, az Amazont, a Microsoftot és az Apple-t –, hogy ítéljék el a Telegram blokkolását. A szolgáltatás tiltása ugyanis sérti a magánélethez és a szólásszabadsághoz fűződő alapjogot. Egy szabad és demokratikus országban az ilyen lépések nem elfogadhatóak. Ezért – hasonlóan a többi jogvédő szervezethez – mindig védeni fogjuk a magánélethez és a szólásszabadsághoz való jogot az online és offline térben is, mert ezek az alappillérei egy igazságos és szabad demokratikus társadalomnak.
Hegedűs Arno