Mennyire akadálymentesek a magyar állami szervek honlapjai? És ha már itt tartunk, mit is jelent az akadálymentesség az interneten?
Hogyan ítélhetjük meg egy weboldal akadálymentességét?
Honlapkészítés előtt a legfontosabb tisztában lennünk azzal, hogy egy honlapot mindig valakinek készítünk. A kalandpark weboldala a gyerekes családokra céloz. Az állatbarátok egyesületének weboldala a kutyatulajdonosoknak szól. Az üzleti tanácsadó honlapja a vállalkozót veszi célba.
Minden weboldal a rajta olvasható tartalom miatt értékes az olvasók szemében. Az üzleti tanácsadó weboldalának értékét a rajta lévő hasznos cikkek adják. Az állatbarátok egyesülete honlapját ugyancsak cikkek, találkozók, programok teszik értékessé. A kalandpark weboldalát a fényképek és a leírások arról, mit is találhatunk, ha ellátogatunk oda. És persze a nyitvatartási idő, amit minden olvasó azonnal keresni kezd.
A cikkek, a fényképek, programok, a nyitvatartási idő stb. adják ezeknek a weboldalaknak az értékét. Azért értékesek az olvasó számára, mert éppen az őket izgató kérdésekre felelnek.
De ha az üzleti tanácsadó cikkeit apró betűkkel szedték, az idős, szemüveges vállalkozók nem tudják elolvasni. Ha az állatbarátok egyesületének honlapján a találkozókat listázó gomb icipici, akkor mobilkészüléken nem tudunk rákattintani. Ha ugyanitt a cikkeket állatorvosi szaknyelven tették közzé, egy kukkot sem fogunk érteni belőle. Ha a kalandpark weboldalán elrejtették a nyitvatartási időt, bosszúsak leszünk, és másik program után nézünk. Vagy ha elindul egy videó, amit nem tudunk lekapcsolni, és végig kell néznünk, ingerültté válunk.
Most fordítsuk meg a helyzetet.
Tegyük fel, hogy a kutyabarátok egyesületének honlapján jó nagy betűkkel írnak, amit mindenki el tud olvasni. Tegyük fel, hogy a linkeket aláhúzzák: lehet, hogy nem találjuk szépnek ezt a megoldást, de az biztos, hogy azonnal felismerjük a linket. Még tovább: tegyük fel, hogy a kalandpark honlapján nem csak egérrel, hanem billentyűzettel is tudjuk irányítani, és így a mozgáskorlátozott apa segítség nélkül átnézheti a programokat, és elviheti a fiát játszani. És persze tegyük fel, hogy a kalandpark weboldalán a nyitvatartási időt jól látható helyen tették közzé.
Többek között ezek az apróságok döntenek arról, hogy egy weboldal akadálymentes-e vagy nem. Egy honlap annál akadálymentesebb, minél kevesebb bosszúságot okoz az olvasóknak.
Vállalkozók számára honlapunk akadálymentességének biztosítása forintosítható, hiszen minden egyes ügyfélért vagy eladásért kőkeményen meg kell dolgozni. A webáruház nem engedheti meg magának, hogy 60 év feletti vásárlóinak egy része azért távozzon vásárlás nélkül, mert nem találja a megfelelő gombot. Az üzleti tanácsadó nem engedheti meg magának, hogy a vállalkozni vágyó nyugdíjasok ne tudják elolvasni az írásait, és a kalandpark nem engedheti meg magának, hogy a nyitvatartási idő ne legyen azonnal elérhető, és olvasható.
A piacon a visszajelzés azonnali: minél kevésbé akadálymentes a weboldal, annál kevesebb pénzt csinál a vállalkozó.
És mi a helyzet az állami szervek honlapjaival?
Az állami weboldalakkal nem ez a helyzet: a közvetlen olvasói visszacsatolás jelentősége minimális.
Azért, mert ha a Parlament honlapján nem találom meg az engem érdeklő törvénytervezetet, abból a Parlamentnek semmilyen kára nem származik, és a képviselők nem fognak kevesebb pénzt hazavinni. Ha az ombudsman honlapján nem tudok beadni egy panaszt, abból a hatóság csak annyit lát, hogy kevesebb a munkája (de nem a fizetése), és korábban mehet haza. Ha pedig az Ügyfélkapun képtelen vagyok elintézni egy ügyet, abból csak nekem lesz bosszúságom. De az Ügyfélkapunak ez közömbös.
Az állami hatóságok kevésbé érdekeltek a weboldalaik akadálymentesítésében, mint a cégek és a vállalkozók. Úgy is mondhatjuk: semmi nem teszi őket ebben igazán érdekeltté. A hatóság működik akkor is, ha az állampolgárok nem kapják meg a számukra fontos információkat. Sőt akkor is, ha rengeteg állampolgár még csak nem is ismeri az adott szervezetet.
Felmérésünk azt mutatja, hogy az állam nem töri össze magát azért, hogy tevékenységéről, hivatalairól akadálymentes módon tájékoztasson minket.
Jogászok jogászoknak jogról jogászul
A weboldalak 90%-ka szöveg. És a vállalkozó számára létkérdés, hogy a szövegnek érthetőnek kell lennie: ha a kerttulajdonos nem érti a kertész honlapját, a kertész bukta az üzletet. Ezért a kertész ék-egyszerűen ír, és még le is rajzolja, hogy miről van szó.
Az állami szervek weboldalain mást látunk: főként jogászok készítik az írásokat, jogi szaknyelven írnak, rengeteg esetben jogi szövegeket idéznek. És ahhoz, hogy bármit értsünk ezekből az írásokból, minimális jogi tudással kell rendelkeznünk. Az állami szervek weboldalain ráadásul rengeteg törvényt idéznek, és sokszor még csak nem is értelmezik ezeket nekünk.
Az akadálymentesség nulladik feltétele a közérhető fogalmazás. És ez a legtöbbször hiányzik.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a saját weboldalán így mutatkozik be:
“Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az emberi méltóság garanciális intézménye, az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami jogorvoslati fórum. Valódi pozitív hatások elérésére törekszik a diszkriminációs folyamatokban, azok felismerését, illetve megelőzését a jogalkalmazás mellett szakmai információkkal és kiadványokkal támogatja. Olyan panaszosok ügyében jár el, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér.”
Az EBH célja, hogy segítsen azoknak, akik azért szenvednek hátrányt, mert például nők, cigányok, feketék vagy fogyatékosok. De ez a hatóság honlapján közzétett bemutatkozásból a legtöbb olvasó számára nem derül ki.
Mert az első és a második mondat 19 és 20 szóból áll. A 39 szóból 19 jogi szakszó. Az első két mondatból a nők, cigányok, feketék vagy fogyatékosok legnagyobb része egy kukkot sem ért. Nem azért, mert nők, cigányok vagy fogyatékosok, hanem azért, mert nem járatosak a jogi szaknyelvben.
Ahhoz, hogy érthető legyen, mivel foglalkozik a hivatal, például ezt kellene írni: Az EBH célja, hogy segítsen azoknak, akik azért szenvednek hátrányt, mert például nők, cigányok, feketék vagy fogyatékosok, vagy más különleges tulajdonságuk van.
De van ennél rosszabb is. A Parlament honlapja például kimaxolja a jogászkodást.
Menjünk fel a parlament.hu-ra, és keressünk választ arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik az Országgyűlés. A választ a Bevezetés / Országgyűlés menüpont alatt fogjuk keresni. A válasz pedig nem más, mint az Országgyűlési törvény összefoglalása. Pedig ki lehetne írni, hogy az Országgyűlésben a parlamenti képviselők törvényeket hoznak azért, hogy Magyarország élhető és még jobb hely legyen.
Mit csinál a parlament? Ebből a hétköznapi olvasó nem fogja tudni a választ.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pedig úgy tekint az olvasóra, mintha annak eleve tudnia kellene, mivel foglalkozik az ombudsman.
A hivatalról szóló információk bonyolult jogi szövegekhez vezetnek.
A honlapon nincsen bemutatkozás. A főoldalon találunk egy feliratot, amelyre ez van írva: Ismerje meg, hogy mivel foglalkozik az Alapvető Jogok Biztosa, és miben segíthet Önnek hivatalunk. De a gombra kattintva négy lehetőség közül választhatunk: mindegyik törvényszöveghez vezet, amellyel a hétköznapi olvasó nehezen boldogul majd.
Nézzünk egy másik szempontot.
Apró betűkkel, hosszú sorokban
Az írás olvashatósága kulcskérdés. Monitoron ezt néhány egyszerű tényező határozza meg.
A birosag.hu oldalán láthatjuk, hogyan nem szabad egy weboldalt beállítani, ha azt akarjuk, hogy olvasható legyen az írás. Itt hosszú sorokat látunk, apró betűket. Tovább rontja a helyzetet a sorkizárás használata, amely lehetetlenné teszi a szemünknek, hogy belekapaszkodjon a sorok egyenetlenségeibe. És minderre a hatalmas bekezdések teszik fel a koronát: mert minél hosszabb egy bekezdés, az olvasónak annál nagyobb munkát kell belefektetnie abba, hogy megértse.
Egy nehezen olvasható felület.
Ezzel szemben a kormany.hu oldalán akadálymentesebb szövegképet használnak. A sorok rövidek, nincsen sorkizárás, a sorok között van némi hely, és a bekezdések is kisebbek. A betűk ugyan lehetnének nagyobbak, de összességében ez az íráskép már inkább akadálymentesnek tekinthető.
kormany.hu – akadálymentes íráskép
Az általunk vizsgált honlapokon sajnálatosan azt tapasztaltuk, hogy az akadálymentes szövegkép inkább kivételnek, mint szabálynak tekinthető.
Akadálymentesség helyett sárga ikon
Emlékszel, amikor a kerekesszékes barátoddal be akartál menni a színházba, és kénytelenek voltatok megkerülni az épületet, mert a liftet a hátsó bejárathoz tették? És emlékszel, hogy káromkodtatok, amikor kiderült, hogy a lift bekapcsolásához el kell kérni a kulcsot a portán, de ott meg csak akkor adták volna oda, ha múlt héten személyesen leadsz egy kérvényt? És emlékszel, hogy mire visszaértetek és felvittétek a lépcsőn, már nem engedtek be titeket, mert elkezdődött az előadás, és megzavartátok volna a művet?
Az állami szervek weboldalainak legtöbbjén valami hasonló történik. A fogyatékosoknak külön bejáratot készítettek. Ezt a bejáratot egy köralakú sárga ikonnal jelölik. A sérült olvasók ezzel pont annyit érnek, mint kerekesszékes barátunk a használaton kívül helyezett lifttel.
Ezt látjuk, ha a sárga ikonra kattintunk az ombudsman oldalán.
Miért?
Azért, mert a sárga ikon mögött megnyíló nagy-kontrasztos verziónak nincs köze az akadálymentességhez. Legfeljebb a honlap tulajdonosának (jó szándékú) tudatlanságáról árulkodik.
- Az éles kontraszt beállítása ma már felesleges a weboldalon: minden olvasó magának is elvégezheti ezeket a beállításokat a saját webböngészőjében. És mellesleg: ha fehér háttérre írunk fekete betűkkel, akkor a legmagasabb kontrasztot értük el. A fekete alapon sárga írásnak ennél kisebb a kontrasztja.
- A vakbarát verzió rossz társadalmi üzenetet hordoz: a vakoknak külön weboldal kell, ahogyan a mozgáskorlátozottaknak külön bejárat. Kulturáltabb dolog az egész weboldalt akadálymentesre tervezni.
Mitől akadálymentes egy weboldal?
Egy honlap akadálymentessége sok-sok apró beállításból tevődik össze. Nézzünk erre 3 példát.
Azt már tudjuk, hogy a közérthető tartalom alapvető feltétel, és az is, hogy a szöveg megjelenése olvasható legyen. Ezen kívül pedig sok-sok apróság van, amivel hozzáférhetőbbé tehetjük a honlapunkat a fogyatékos állampolgárok számára.
A képek is olvashatók
A fényképek egy látássérült ember számára nem láthatók. De a helyettesítő szöveg (angolul alternatív text vagy alt-text) olvashatóvá teszi neki is a képet. Ez egy különleges képaláírás, ami nem látható. De a látássérültek és vakok által használt speciális programok elolvassák.
A parlament.hu címlapján szereplő képet helyesen ellátták egy helyettesítő szöveggel, amelyet csak a látássérült emberek észlelnek. Ez nagyon helyes.
Ugyanakkor a köszöntő szövegét a látássérültek nem tudják olvasni, hiszen az a fénykép része. Helyesebb volna, ha a helyettesítő szöveg tartalmazná az egész idézetet.
A linkek jól láthatók
A linkeket színezni szokás. De ezt az olvasók 5-15%-a nem látja, mert színvak, színtévesztő. Akkor sem látjuk, ha erős fény éri a képernyőt.
Ezért a linkeket húzd alá, mert úgy mindenki látja őket. Ha csúnyának találod, tedd túl magad rajta. A honlapodnak nem szépnek kell lennie, hanem használhatónak.
Egér nélkül is navigálhatunk
Az akadálymentes weboldalakon azokra is gondolnak, akik nem tudnak egeret használni, például azért, mert mozgáskorlátozottak vagy vakok. Az ugrólinkek (angolul skip-linkek) lehetővé teszik, hogy csak billentyűk segítségével navigáljunk az oldalunkon.
Tedd a kurzort a keresőmezőbe. És nyomd meg a Tabulátort. Ekkor az akadálymentes weboldalakon megjelenik egy rejtett menürendszer, ami segít abban, hogy a honlap egyes tartalmaihoz ugorjunk. Az én weboldalamon ez például így működik.
Kényelmetlen, ugye? Neked igen, másnak nem. De sokan csak ezen a módon tudnak navigálni az oldaladon. A mozgáskorlátozott olvasók egy része nem tudja használni az egeret. Az állami szervek weboldalain ritkán látunk ilyen megoldást, pedig ingyen betehető egy-egy weboldalba.
Mikor lesznek akadálymentesek az állami szervek weboldalai?
A Prémium Honlappal közös jelentésünkben elemeztük hét állami szerv weboldalának akadálymentességét, és tettünk kisebb-nagyobb javaslatokat annak érdekében, hogy minden állampolgár hozzáférhessen ezekhez a weboldalakhoz.
Megvizsgáltuk az Alapvető Jogok Biztosa, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat, a Kormány, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Országos Bírósági Hivatal és az Országgyűlés honlapjait.
Nincs 100%-ban akadálymentes weboldal. Tisztában vagyunk vele, hogy saját honlapjainkon is van még mit tenni. Ezért sokkal inkább partnerként, mint kritikusként vettük szemügyre az állami honlapokat, és tettünk javaslatokat az állami szervek felé.
Töltsd le az akadálymentességi riportot.
Verdes Tamás