egyenlőség
Imre 7 év után végre szabadon karácsonyozhat!
Imrét hosszú évekre gondnokság alá kényszerítették, szociális otthonba zárták, ahonnan volt, hogy még az ünnepekre sem jöhetett ki. Ma ismét szabad ember, aki önállóan dönthet arról, hogyan és kivel tölti a karácsonyt.
A 301. kórházban maradt újszülött karácsonyi csodája
Zoé, egy fiatal pár első gyermeke hosszas készülődés és boldog várakozás után született meg. Az első napokban a szülők örömmel gyönyörködtek kislányukban a kórházban, de az örömöt hamarosan kétségbeesés váltotta fel.Ugyanis a gyermekvédelmi szervek alkalmatlannak titulálták őket a gyermeknevelésre.
Így üresedik ki a hatóság, ami valaha bátran védte a diszkrimináció áldozatait
15 évig működött önállóan az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely független és bátor hatóságként hatékonyan védte a diszkrimináció áldozatait. Aztán besorolták az ombudsmani hivatal alá...
Hiába a jogerős ítélet, az állam nem hajlandó otthont biztosítani a fogyatékos fiataloknak
Olgának és a többi öt édesanyának hatalmas megkönnyebbülés volt, amikor a bíróság kimondta: az államnak haladéktalanul meg kell teremtenie a támogatott lakhatást fogyatékos gyerekeiknek. Azonban a végrehajtásra azóta sem kerülhetett sor. Az állami szervek ugyanis a Kúriához fordultak, hogy ne kelljen végrehajtaniuk a jogerős ítéletet.
A magyar emberek jogát sérti a miniszterelnök, amikor a nevükben rekeszt ki másokat
A miniszterelnök a tusványosi beszédének fajelméleti értekezéseivel éppen azoknak a magyar embereknek a jogait sérti meg, akiknek a védelmére hivatkozik. Ez a sérelem pedig független attól, hogy a szóban forgó magyar emberek éppen milyen származásúak, és független attól is, hogy a miniszterelnök kivel szemben szítja éppen a hívei dühét.
Így beszélgess jól a megosztó témákról az ünnepek alatt – és utána is
Mit a teendő, ha az ünnepek alatt kiderül, hogy nagyon mást gondolsz valami számodra fontos kérdésről, mint a szeretteid? Wertán Sára, a Beszélgess jól alapítója segítségével összeszedtük, hogyan tudod karácsonykor is képviselni: több köt össze, mint ami elválaszt!
Csak orvoshoz akart menni, évekig tartó pereskedés lett a vége
Lajos egyedül intézi az ügyeit, dolgozik és családja is számíthat rá a mindennapokban, mégis gondnokság alá akarták helyezni. Méltatlan és elszomorító, hogy egy alaptalan kórházi jelzés miatt elindulhat a gondnokság alá helyezési eljárás. Ezzel a gyámhatóság évekig tartó pereskedésnek tehet ki bárkit, akiről egyetlen orvos azt gondolja, hogy pszichiátriai betegsége miatt nem tud felelősen dönteni a saját életéről. Szerencsére Lajos nem hagyta magát.
Elfáradni sincs idejük a fogyatékossággal élő gyereket nevelő szülőknek
Eljutni a fogorvoshoz, új mosógépet nézni, ha a régi elromlott, rendszeresen bejárni egy munkahelyre – ezek hétköznapi dolgok, mégis vannak szülők, akiknek hatalmas szervezést igényel, hogy mindezt megoldják, pedig már nem kicsi gyereket nevelnek. Egy pár napos nyaralás vagy egy esti mozi szinte megoldhatatlan kihívást jelent számukra. Edit Rett-szindrómás lányát, Zsófit gondozza otthon már 27 éve, az élete teljesen körülötte forog. Még így is szerencsésnek érzi magát, hiszen nincs egyedül, férjére is támaszkodhat, de egyre nehezebben bírja a folyamatos gondozással járó feladatokat, ráadásul lassan saját szüleit is ápolnia kell majd, amitől már előre retteg.
Én nem adom intézetbe az anyámat!
Emlékszem, hogy belépek az ajtón, és egyből megcsap a jellegzetes szag, ami évig belengte a házunkat. A kórházakéhoz hasonló, elvegyülve a saját otthonunk megszokott illatával. Sűrű, állott levegő, betegségre emlékeztet. Valószínűleg az a szobavécé okozta, ami egy idő után már a nappalink közepén állt, miután nagymamám már sem a mosdóig, sem a hálószobáig nem tudott elmenni. Ebben az időszakban lettem egyetemista, ezért elköltöztem otthonról, és csak hétvégén jártam haza. Így már nem kellett részt vennem a napi gondozási feladatokban, de pont ezért rettegtem, hogy mit találok majd otthont, ha hazamegyek. Minden hétvégén kötelességtudóan hazamentem, és minden hétvégén görcs volt a gyomromban. De ez semmi ahhoz képest, amit édesanyámnak át kellett élnie, miközben látta, és egyszerűen nem akarta elhinni, hogy napról napra, a szeme előtt épül le a saját anyja.
Miért nem érthetőek mindenkinek az állami weboldalak?
Mennyire akadálymentesek a magyar állami szervek honlapjai? És ha már itt tartunk, mit is jelent az akadálymentesség az interneten?
Nem élhet valaki önállóan, ha mindenben helyette döntenek
Zavarba ejtő jelenség ütötte fel a fejét a kormány fogyatékosságügyi kommunikációjában. Bármilyen rendszerhiba említésére a következő menetrendszerű válasz érkezik: “igenám, de zajlik már a kitagolás!”. Mintha a kitagolás egy olyan varázsige lenne, ami minden problémát orvosol. Csak eleget kell mantrázni, behunyt szemmel, erős hittel...
Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!
Lajos egy Pest megyei településen él, szülei halála óta testvérei között ingázva (a nevet megváltoztattuk). Húga napi 8-10 órát dolgozik, kisgyermekére hetente három-négyszer Lajos vigyáz. Ha kell főz, bevásárol, vagy ételt hoz a krisnások ételosztásáról. Ügyeit önállóan intézi, ha szükséges, nagynénje segíti a hivatalos levelek megírásában. Lajos autizmussal és skizofréniával él, kismértékben halláskárosodott is, de eddig elboldogult az életben. Rokonai segítik, megtalálta a fogyatékossággal élő embereket segítő civil szervezeteket, állami támogatásban részesül. Aztán egy kórházi kezelést követően, a kórház jelzésére belépett az életébe a gyámhatóság és megkezdődött a gondnokság alá helyezési per.
Huszonkét év gondokság után végre saját bankszámlát nyithatott
Két fő élményem van arról a pár napról, amikor először találkoztam Zozóval. Emlékszem arra, hogy milyen fontos dolgokat tanultam tőle az intézetek világáról, és arra is, hogy milyen jóízűeket nevettünk közben. Egy képzésen volt mindez, ahol Zozó tapasztalati szakértőként oktatott. Az egyik szünetben furcsának tűnő kéréssel fordult hozzám: segítsünk róla levenni a rontást…
A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért
Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?