Már hetek óta figyeljük a saját és mások ügyeiben a választási bizottságok és a bíróságok választással kapcsolatos döntéseit. Néha vicces, máskor sötét kép rajzolódik ki. Most újabb döntéseket találtunk, amelyekben a józan ész nem feltétlenül érvényesül. Reméljük, hogy mindenki jól szórakozik, de más érzelmi reakciók is teljesen érthetőek.
A Fidesz reklámját leadni nem lesz baj
Bár a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta a közszolgálati M4 csatornát, amiért hírként beállítva szinte egy az egyben leadták a Fidesz reklámfilmjét, a Kúria más döntésre jutott és úgy látta: nem történt jogsértés. Ezt ezzel indokolták:
(...) jelen ügyben érdemi tartalmi szerkesztésnek volt tekinthető az eredeti hangsáv helyett narrátor alkalmazása, a kampányfilm üzenetének további tömörítése annak kevésbé lényeges elemeinek kivágásával, mely változtatások ugyan még inkább felerősítették az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban a szerkesztett hír jellegére tekintettel azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények (...) lettek volna számon kérhetők.
Lefordítjuk: az valóban gond lenne, ha hírnek álcázva adnák le a kampányfilm egészét és nem módosítanának rajta semmit. Mivel azonban egy bemondó kommentálta a videót és kivágtak belőle bizonyos (“kevésbé lényeges”) részeket, így az már szerkesztett tartalomnak minősül, és mint ilyen, nem jogsértő. Igen, jól értitek: ha egy minimális megjegyzést fűznek az egyébként a “kevésbé lényeges” részektől megtisztított, tehát még hatásosabb videóhoz, akkor az már elfogadható. Valahogy olyan érzésünk van, hogy ezzel viszonylag könnyű visszaélni.
Az is jogsértő azonban, ha egy műsorban csak az egyik pártot tolják és a többi indulóval nem foglalkoznak. Mielőtt illúziókba ringatnánk magunkat: ezt a kaput is gyorsan becsukta a Kúria.
Az érvelés lényege szerint egy perc túl rövid ahhoz, hogy abban kiegyensúlyozottan lehessen tájékoztatni (tehát több álláspontot is bemutassanak), csak sok műsorszám összevetésével lehet megállapítani, hogy valóban megsértették-e a kiegyensúlyozottsági követelményeket. Amúgy jut eszünkbe: esetleg nem lehetne úgy szerkeszteni a műsorszámokat, különösen a közszolgálati híradókat, hogy azok tartalma akár a rövid műsoridőn belül is megfeleljen a kiegyensúlyozottsági követelményeknek?
A kegyelemdöfés azonban csak ezután jön: a Kúria szerint sérülne a szabad tájékoztatáshoz való jog, ha minden, pártokkal foglalkozó tudósítást politikai reklámnak tekintenénk, mert akkor ezeket nem lehetne bemutatni. Igen ám, de jelen esetben konkrétan egy minimálisan módosított, politikai reklámnak készült felvételt “adtak el” tudósításként, tájékoztató műsorszámként, nem pedig egy érdemi, eredeti műsorszámot.
Németh Szilárd, az öregdiák
A Csepeli Hírmondónak is semlegesnek kellene lennie a választási eljárásban, azaz, ha foglalkozik a kampánnyal, akkor minden pártot egyenlő eséllyel kellene szerepeltetnie. A választási kifogás benyújtója szerint kormánypárti politikusok meglehetősen felülreprezentáltak a lap oldalain. A választási bizottság eszén azonban nem lehet túljárni. Szerintük:
Ezekben az esetekben Novák Katalin és Németh Szilárd államtitkárok szerepeltetése állami feladatukhoz kapcsolódóan, közéleti szereplő öregdiákként, illetve egy az újságban állandó szereplésnek tekinthető receptrovatban történik meg, a jelöltek nevén kívül a választásra utaló tartalom a cikkekben nincs.
Azaz, a bulvár-politika az nem politika. Bárcsak így lenne, fűzzük hozzá csendesen.
Nem sokkal később előkerül az az érv is, hogy úgy sem tudják a választópolgárok, hogy ők rajta vannak-e az EP-listán. Szó szerint ezt tartalmazza a határozat: “...az sem feltétlenül elvárható a választópolgároktól, hogy a jelölő szervezetek listáinak névsorát ismerjék.” Tehát minden mindegy, hiszen a választók úgy sem tudják. Végül is, lehet, hogy nekik van igazuk.
Toroczkai László, aki mások pellengérre állításával kampányolhat
Térjünk vissza a Kúriához. A DK és a Momentum - a segítségünkkel - kifogást nyújtott be Toroczkai László kampányvideója ellen. Ebben azt kifogásoltuk, hogy a polgármester-pártelnök egy videót töltött fel a Facebook-oldalára, amelyben úgy kampányol, hogy az ásotthalmi jegyzővel és mezőörökkel intézkedik általa jogcím nélküli lakásfoglalóknak nevezett emberek ellen. Ez azt jelenti, hogy az EP-kampányhoz önkormányzati munkaerőt és erőforrásokat használ fel, hiszen a jegyző és a mezőőrök munkaereje és munkaideje ilyen erőforrás. Az is szerepelt a kifogásban, hogy az intézkedés által érintett emberek nyilvánvalóan nem járultak hozzá ahhoz, hogy róluk felvétel készüljön és azt közzétegyék, pedig ez csak így lenne jogszerű.
A kifogást az NVB elutasította és a Kúria is így tett, az indokolásban pedig hajmeresztő állítások jelentek meg. Először is, a felvételkészítéshez való hozzájárulás hiányát azzal zárták le, hogy az ellen csak az emelhetett volna kifogást, aki a felvételen szerepel. Szomorú, hogy egy választási jogsértést nem orvosoltathat bárki, de az meg egyenesen elképesztő, hogy még a választáson induló pártok sem!
A Kúria azt is kimondta, hogy nem bizonyított, hogy Toroczkai közhatalmi pozícióját kihasználva, az önkormányzati célokra rendelt “közpénzt” használta fel. Túl azon, hogy a közpénz idézőjelbe helyezése megmosolyogtató a jelen környezetben, tartalmilag is abszurd az állítás. Ugyan miből fizetik az önkormányzati alkalmazottként dolgozó mezőőröket és a jegyzőt? Netán maga a jelölt fizette őket saját jövedelméből? Esetleg ők ingyen, szabadidejükben, kedvtelésből végeztek hatósági intézkedést? Nyilvánvalóan nem.
Azt sem látta megállapíthatónak a Kúria, hogy a párt vízjeles logójával ellátott, az EP-választáson részvételre buzdító videót kifejezetten kampánycélra rögzítették, felhasználva az önkormányzat infrastruktúráját. Ezt úgy fogalmazza meg a Kúria, hogy “nem igazolja ezt az állítást önmagában az, hogy a felvétel végén a polgármester (...) odavetve az EP választásra is utal.” Tehát kampányidőszakban elmondani, hogyan vezetné az országot a Mi Hazánk, az tulajdonképpen nem kampány...
A polgármester, aki ha kell magánember, ha kell nem az
E heti válogatásunkat koronázzuk meg a Pest Megyei Választási Bizottság mélységesen cinikus döntésével!
Az előzmény, hogy az érdi alpolgármester levelet küldött települése első választóinak, amiben a kormánypárt támogatására buzdította őket. Ezzel van egy bökkenő: a levelet a település logójával (“Érd a mi városunk”) ellátott borítékban küldte ki, és magát polgármesterként nevezte meg az aláírásában. Több párt is lecsapott és kifogást nyújtottak be emiatt, mivel joggal merül fel, hogy a levél kiküldéséhez önkormányzati infrastruktúrát és forrásokat használtak fel. Hogy az ezzel kapcsolatos vádakat eloszlassa, az alpolgármester az interneten közzétette, hogy ilyesmiről szó sincs, közpénzt nem használt fel ehhez. A Pest Megyei választási bizottság pedig mindent rendben talált: megállapították, hogy
T. Mészáros András a kifogással támadott levelet nem mint a közhatalmat gyakorló polgármester küldte ki az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt.
Ezt már kommentálni is nehéz a sírástól és a röhögéstől. Polgármesterként írta alá, de nem polgármesterként küldte ki. Mi az a mozzanat, amikor a magánemberi szerep elválik a polgármesteritől?
De ezt is lehet fokozni, a választási bizottság meg is tette! Lássuk csak:
A hivatkozott AB határozat éppen azt mondja ki, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányban foglalt szabadsága.
Hoppá, amint sikerült neki kedvező AB-döntést találni, hirtelen csak visszaalakult (al)polgármesterré az a magánember!
És akkor jöjjön itt is parádés befejezés:
A TVB “hivatalból fellelte” az alpolgármester nyilatkozatát, amiben a közpénzfelhasználást tagadta, és erre tekintettel is rendben talált mindent. Ezzel két baj van: az egyik, hogy “bemondásra” elhiszik az állítást. A másik pedig az, hogy az alpolgármesternek kedvező tényt - csodák csodájára - magától megtalálta a választási bizottság, pedig általában nem szoktak ilyen rugalmassággal hozzáállni egy ügy összes körülményének feltérképezéséhez.
Döbrentey Dániel - Szabó Attila