Tavaly is többen haltak meg kórházi fertőzés miatt, mint autóbalesetben

Lassan vége az évnek, így épp itt van az ideje, hogy megtudjuk, hány kórházi fertőzés történt – 2018-ban. Igen, ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiadják a tavalyi adatokat. A legfontosabb kérdés az, hogy mit árul el a friss jelentés, és hogy a helyzet tovább romlott, vagy végre javuló tendenciát láthatunk.

Mielőtt a konkrét tartalomra rátérnénk, nézzük magát a jelentést. Ez ugyebár az egyetlen hivatalos forrás a kórházi fertőzésekről. Pár évvel ezelőtt ez egy áttekinthetetlen, érthetetlen, a nagyközönség számára teljesen semmitmondó dokumentum volt. 2016-ban már egy icipicit javult a helyzet, de a lényeg nem változott: épp csak a lényeg nem derült ki belőle. Tavaly is szakember segítségére volt szükségünk ahhoz, hogy valamit ki tudjunk hámozni belőle. Idén még több a grafikon, diagram, táblázat és a nagyközönség számára is érthető mondat van a jelentésben, de azért a közérthetőségtől még mindig messze vagyunk.

Úgy tűnik, nem volt hiábavaló, hogy három éve ismételgetjük: bárkinek joga van megismerni a kórházi fertőzéses adatokat. Előrelépés, hogy egyre több összehasonlító, sokszor a megelőző évi adatokkal összevetett adatsorok vannak a jelentésben. Na és akkor mennyi az annyi?

Ez még mindig a szakmának szól

Sajnos annak ellenére, hogy a mostani jelentés már kezd úgy kinézni, ahogy Nyugat-Európában szokott, ez még mindig nem az, amire vártunk. Ez a jelentés is egyértelműen a szakmának szól, nem az átlagember tájékozódását segíti. Ha valaki belemegy, és megpróbálja kiolvasni belőle a legfontosabb adatokat, már nem lesz egészen elveszve, de ezt a jelentést nem a nagyközönségnek készítették. (Amivel egyébként semmi gond nem lenne, ha volna mellette egy olyan dokumentum, ami bárki számára érthető.)

Miről beszélünk?

KÖZÉRTHETŐ:

NEM KÖZÉRTHETŐ:

Tavaly Böröcz Karolina epidemiológus segített értelmezni az adatokat, ő azonban idén tavasszal elhunyt. Akárhogy is próbálkoztunk, azóta sem sikerült olyan epidemiológussal kapcsolatba lépnünk, aki vállalkozott volna arra, hogy segít nekünk értelmezni az adatokat. Következzenek tehát a legfontosabb információk, amiket laikusként ki tudunk olvasni a jelentésből:

Multirezisztens kórokozók 

• A multirezisztens kórokozók ellenállnak az antibiotikumoknak, ezért nagyon nehéz ellenük felvenni a küzdelmet. Az ezek által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10.000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő, ez ötszázzal több, mint 2017-ben. Ráadásul az ellátott betegek száma – és a rájuk fordított idő is – nagyot csökkent 6 év alatt, tehát a betegszám csökkenése nem hogy a fertőzéses helyzet javulását, hanem a romlását idézte elő.
• A legtöbb fertőzést katéter okozza. Az összes bejelentett (multirezisztens kórokozó által okozott) fertőzés 31%-át teszi ki a húgyúti fertőzés; 21,8%-át sebfertőzés, 19,1%-át különféle légúti fertőzések okozzák.
  

  

• A betegek kis többsége (55%-a) férfi, a megbetegedettek átlagéletkora 67 év. A túlnyomó többség (41%) a belgyógyászaton betegszik meg, majd a sebészet és az intenzív ellátás következik.
• Összesen 5485 esetben végeztek mikrobiológiai laborban vizsgálatot! Ez azt jelenti, hogy épp hogy csak annyi laborvizsgálatot végeztek el, mint ahány fertőzést ténylegesen igazoltak is. A laborvizsgálatok egyszerűek, olcsók és gyorsak, tömegesen kellene végezni őket ahhoz, hogy a fertőzéseket időben diagnosztizálják.
• A 2018-as évre már elárulják, hogy 206 haláleset történt multirezisztens kórokozók miatt. 2017-ről nem tudtunk meg semmit, a diagramunkban üresen kellett hagynunk ezt az oszlopot.

Clostridium difficile

• A súlyos bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre.
• 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy 100-zal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb.
• Az esetek 32%-ában a beteg meghalt, de 47%-ban nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között. 39%-ban ismeretlen volt az összefüggés, míg 14%-ban a clostridium összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt). Tehát mindössze 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.
• Az esetek 54%-ában nő, 46%-ában férfi kapta el a fertőzést. A betegek átlagéletkora 73 év volt. 
• Jelentős kockázati tényező a korábbi (elsősorban a 3 hónapon belüli) kórházi kezelés, a cukorbetegség és a krónikus vesebetegség.

Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések

• A vérmérgezések aránya óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 eset jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent.
• Az esetek 38,5%-ában a beteg meghalt, de ezen esetek 32%-ában nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között. 45,9%-ban ismeretlen volt az összefüggés, míg 22%-ban összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt). Tehát mindössze 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.
• A betegek 61,5%-a férfi, 38,5%-a nő, az átlagéletkor 61 év volt.
• Itt is igaz, hogy a legtöbb fertőzés (32%) belgyógyászati osztályokon alakult ki;  23% intenzív osztályokon, 11%-a pedig sebészeti osztályokon fordult elő.
• A legnagyobb kockázati tényezőt a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint az idegen eszközök (centrális vénás katéter, perifériás kanül) jelentik, de az intenzív osztályos ellátás is nagy kockázatot jelent.

Alkoholos kézfertőtlenítő

• A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben 24 liter volt!

Tátongó hiányok

A jelentésből nagyon nehéz kihámozni, hogy összesen hányan fertőzödtek meg, és hányan haltak meg kórházi fertőzésben 2018-ban. Ha jól számoljuk, akkor a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.051 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. A kórházak jelentési fegyelméről azonban rossz hírek keringenek, a jelentés pedig lakonikusan csak annyit jegyez meg, hogy ez a fegyelem 2018-ra javult – de hogy hogyan, mennyire, az nem derül ki. Ráadásul ez a szám csak a három legfőbb kórházi fertőzési okot – a multirezisztens kórokozókat, a clostridium difficilét és a véráramfertőzéseket – tükrözi, ezek mellett viszont van még egy csomó, amit a kórházak kötelezően választható rendszerben jelentenek. Ezekről a fertőzésekről tehát nincs országos adat, mert nem minden kórház közöl információkat.

Többen halnak meg, mint autóbalesetben?

A kórházi fertőzésekkel szemben a közúti balesetekről naprakész statisztika áll rendelkezésre. Ebből az derül ki, hogy 2018-ban összesen 567-en haltak meg az utakon, ami első ránézésre éppen több, mint a kórházi fertőzésben meghaltak száma, de ha a fenti kiegészítést hozzávesszük, biztosak lehetünk abban, hogy 2018-ban többen haltak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Amit az NNK tehetne: tájékoztasson és ne finomkodjon

A jelentést nemcsak azért kritizáljuk, mert nem közérthető, hanem azért is, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ (ami nagyjából az ÁNTSZ utódja) két nagyon fontos dolgot elmulaszt.

• Nem tájékoztat. A betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy végtére is mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, milyen intézkedéseket tesznek a kórházak a fertőzések megelőzésére, mennyi az esély, hogy a betegek meggyógyulnak, ha elkapták, és ők maguk mit tehetnek ellenük. Fontos, hogy betartsák az alapvető higiéniai szabályokat, például mossanak kezet és betegen ne menjenek látogatóba a kórházba.
  A jelentésből kiderül az is, hogy a kórházakban 131 járvány (vagyis egymással összefüggő fertőzéses eset) alakult ki, aminek a 78%-a ún. nem specifikus, vagyis a kórházon kívül is előforduló járvány volt. Ezek között a vezető kórokozó a calicivírus volt, de 10 járványt az influenza okozott. Bár a jelentésből nem derül ki, de jó lenne tudni, hogy ebből mennyi köszönhető a betegek, a látogatók óvatlanságának.
• Nem kér számon. A jelentéssel szembeni egyik legnagyobb szakmai kritika az, hogy nem vesz tudomást az ún. jelentési fegyelemről – illetve annak hiányáról. Pletykálják, hogy vannak kórházak, amelyekben példás a jelentési fegyelem, vagyis minden előforduló esetet jelentenek az NNK-nak. Más kórházakról inkább az a hír járja, hogy nem veszik komolyan ezt a kötelezettségüket. Az NNK nyugodtan megtehetné, hogy arról is közzétesz információkat, hogy a kórházak hogyan jelentenek. Ehelyett a jelentésben csak homályos utalások szólnak arról, hogy a jelentési fegyelmen még van mit javítani.

Épp ebből az okból nem is foglalkoztunk a regionális bontású adatokkal. Bár ezeket közli a jelentés, amíg nem tudunk az egyes kórházak jelentési fegyelméről, és nem veszik figyelembe a regionális sajátosságokat (a betegek számát, az intézmények jellegét, vagyis progresszivitási szintjét), addig ezek az adatok nem használhatók. Ehelyett szerintünk kórházankénti, de legalábbis kórháztípusonkénti bontásban kellene közzétenni az adatokat, amik sokkal jobban árulkodnának az egyes intézmények közötti különbségekről.

Párbeszéd az NNK-val?

Korábban megküldtük javaslatainkat  az NNK-nak, hogy szerintünk hogyan és mit lenne érdemes kommunikálni a kórházi fertőzésekről. Bízunk benne, hogy ezek a javaslatok nyitott fülekre találnak. Addig is érdemes megnézni az amerikai egészségügyi szerv, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) vadonatúj, bár kicsit még béta állapotú kórházi fertőzéses oldalát. Bízzunk benne, hogy egyszer nálunk is így fog kinézni a kórházi fertőzésekről szóló hivatalos tájékoztatás.

(Illusztráció: Marcelo Leal / Unsplash)