A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.
Azért küzdünk, hogy a közhatalom a jognak alávetett legyen. Nem vehetjük tudomásul, hogy a magyar miniszterelnök ki akarja vonni magát a törvények alól, és ha mindvégig tartjuk magunkat ahhoz, hogy a jog rá is vonatkozik, azzal korlátok közé szoríthatjuk hatalmát. Ne a hatalommal rendelkező emberek döntsék el, mit tehetnek meg és mit nem, és azt sem, hogy mit kötelesek megtenni. Ez a jogállam lényege. Amikor az állam és szervei szabadon eldönthetik, hogy a bírói döntéseknek eleget tesznek-e, azzal azt üzenik, hogy a jog felett állnak, bármit megtehetnek. Ez önkényuralom volna.
Mások jogainak megsértése a polgároktól sem fogadható el, a hatalom gyakorlásának viszont egyenesen a jogszerűségen kell alapulnia. Ha nem akarunk önkényuralom alatt élni, akkor vissza kell kényszerítenünk a közhatalmat a jog uralma alá – ebből a munkából pedig mindenkinek ki kell vennie a részét.
A polgárokat arra bátorítjuk, hogy lépjenek fel az őket ért jogsérelmek miatt: ne szegje kedvüket, hogy a kormány ki akar bújni a kötelezettségei alól.
A bírákat arra, hogy ne engedjenek a közhatalom jog alá vetettségéből: ne befolyásolja őket, hogy a kormány relativizálja a jog erejét saját maga felett.
A jogásztársadalmat arra, hogy legjobb szakmai tudásával érje el a jog érvényesítését a közhatalommal szemben: nincs annál nagyobb kihívás, mint az eleve erőfölényben lévő felet rákényszeríteni, hogy tartsa be a saját törvényeit.
A sajtót arra, hogy ne hagyja szó nélkül a közhatalom egyetlen jogtiprását sem: mi más lenne a sajtó feladata, mint a hatalom ellenőrzése a nyilvánosság eszközeivel?
Mindebben különösebben nem is kell együttműködnünk – ha mindenki teszi a dolgát, a polgárok kitartóan pereskednek, a bírák tisztességesen ítélkeznek, a jogászok a szakma szabályait szem előtt tartva érvelnek, a sajtó pedig beszámol az állam jogsértéseiről, akkor visszaterelhetjük az államot a jog uralma alá.
Mi, jogvédők vállaljuk, hogy segítjük a polgárokat jogaik érvényesítésében – a legjobb tudásunkat vetjük be ügyeikben, és tájékoztatjuk a nyilvánosságot arról, ha az állam megsérti jogaikat. Az elmúlt években fontos eszközünk lett a jogszerűség kikényszerítéséhez, hogy a jogsértő állam fizessen a sérelmet szenvedettnek. Kiállunk amellett, hogy a kártérítés fontos része a jogrendszernek, és azzal, hogy több ügyben kérünk ügyfeleinknek kártérítést, azt is nyomon tudjuk követni, hogy a bíróságok visszafogják-e magukat a kormányzati megszólalások és döntések miatt. Ezt nem csak, és nem is elsősorban azért tesszük, hogy az ügyfél anyagi helyzetén segítsünk, hanem azért, hogy ha már a mások jogainak megsértésével járó morális következmények nem nagyon számítanak a közhatalomnak, legyen legalább pénzben kifejezhető ára a jogsértésnek.