jogállam

Elvégzi-e az ombudsman valaha a munkáját?

Kozma Ákos 2019 óta az alapvető jogok biztosa, de egyre kevésbé foglalkozik alapjogvédelemmel. Összegyűjtöttük azokat az ügyeinket, amelyekre évek óta nem kaptunk tőle választ.

A saját kárunkon: 5 pont a jogállami járványkezelésért

Okos ország más kárán tanul – de a saját hibáinkból is jobb levonni a tanulságot, mint újra elkövetni őket. A TASZ ajánlásai a negyedik hullám kezdetén.

Az önkényre a rendkívüli helyzet sem ad felhatalmazást

Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.

Vannak jogaid, amiket veszélyhelyzetben sem vehetnek el

A veszélyhelyzet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt. 

A veszélyhelyzet nem politikai leszámolásra való

A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?

Rendkívüli helyzetben is figyelünk a jogaidra

A koronavírus miatt szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, és több korlátozó intézkedést is bejelentett. Azonban ilyen rendkívüli helyzetek idején is vannak jogaink, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mi az, ami indokolt jogkorlátozás az állam részéről, és mi az, ami már túllép ezen. A folyamatosan frissülő tasz.hu/koronavirus oldalon már több tájékoztató anyagot közzétettünk, egyebek mellett arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak azoknak, akiket elkülönítenek.

A kormány sem állhat a jog felett

A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.

Ha nem vigyázunk arra, amit a rendszerváltással nyertünk, nagyon hamar elveszíthetjük

Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk. 

Az Alkotmánybíróságon megáll az idő

Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére. Az alábbaikban kiderül, hogy nem nagyon lehet.  

Elfogadhatatlan a képviselők belépési jogainak korlátozása

ÁSZ eljárások: nincs garancia a függetlenségre és pártatlanságra!

Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?

A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.

Beleszólhat az önkormányzat a lakók mosdójának tisztaságába?

“Tessék betartani a közösségi együttélés szabályait! ” - mondja egyre több magyarországi önkormányzat, és fogad el erről rendeleteket. De mit is jelent az, hogy “közösségi együttélés alapvető szabálya”?

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít. 

Fogyatkozó függetlenség, sokasodó aggodalmak a Kúria körül

Több aggasztó jelet is megfigyelhettünk a Kúria körül az elmúlt hetekben. A választási eljárásban hozott egyik döntése miatt a legmagasabb bíróság a politika célkeresztjébe került. Elhangzott olyan állítás is, hogy a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Mindeközben azonban a Kúria egy másik döntésében kifejezetten kedvezményt biztosított a kormány számára. A mérleget megvonva azt látjuk, hogy a Kúria hiába kedvezett a kormánynak a választási időszakban, nem úszta meg a támadásokat.

Mire alapozzuk, hogy bárki védelemre szorul a most megválasztott kormánytól?

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014-től pedig - ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette - a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk. Több szervezettel közös elemzésünket itt olvashatják el.

Választás van, tisztességes eljárás nincs

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

Varázslattal a mumusok ellen!

Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.

A lex CEU alkotmányellenes, a köztársasági elnök nem tett eleget kötelességének

A köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény rohamléptekben elfogadott, kizárólag a CEU-t ellehetetlenítő módosítását – annak ellenére, hogy a módosítás alkotmányellenességéről páratlan szakmai egység alakult. A köztársasági elnök a TASZ álláspontja szerint is nyilvánvaló alkotmányellenességet hagyott figyelmen kívül, és ezzel maga is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének.

Maradunk. Nem hallgat el a TASZ!

A magyar parlament orosz és izraeli mintára akar elfogadni egy törvényt, ami a magyar kormánytól függetlenül működő civil szervezeteket azzal a váddal akarja megbélyegezni, hogy külföldi érdekeket képviselnek.  A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) - mint a tervezett szabályozás egyik célpontja és egyszersmint a politikai szabadságjogok érvényesüléséért dolgozó jogvédő szervezet - az alábbiakat kívánja a nyilvánossággal közölni.

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Ha nincs a TASZ, nem nyilvános a törvénytervezet

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

Ahmed és Charlie vagyok

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás. 

Az ombudsman a fideszes úthenger legújabb célpontja

Az alapvető jogok biztosa szeptember 17-én egy olyan jelentést tett közzé, amely nagyon kényelmetlenül érintette Kocsis Máté polgármestert, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a Kék Pont tűcsere programját. Az ombudsmani jelentés ugyanis rámutatott, hogy a tűcsere nem csak az EU, de a magyar állam nemzeti drogstratégiájának is a szerves részét képezi, s mint ilyen, a tudományos bizonyítékok szerint a járványmegelőzés egyedüli költséghatékony módszere a drogfogyasztók körében. Márpedig a járvány, akár a hepatitis C, akár a HIV, nem áll meg a drogfogyasztóknál, az egész társadalmat fenyegeti. Így tehát a jelentés szerint nem pusztán a drogfogyasztók, de mindannyiunk egészséghez és egészséges környezethez fűződő jogait sérti a tűcsere program ellehetetlenítése. A kormányközeli médiában az ombudsman ellen indított hecckampánnyal erről próbálják meg elterelni a figyelmet.

Emberi jogok napja: Keserű köszöntő

Az emberi jogok napja alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az idei év eseményeire, és értékeljük az emberi jogok helyzetét. Az eredmény nem ünnepelni való.

Van-e értelme jogokat védeni?

Mostantól rendszeresen értékeljük a TASZ témáin keresztül a magyarországi jogállamiság és alapjogvédelem állapotát. Az alábbi írás a 2013. októberi tapasztalatok alapján azzal foglalkozik, hogy bár szűkülnek a hagyományos jogvédelem lehetőségei Magyarországon, de átgondolt pereskedéssel még lehet eredményeket elérni.

Rendeleti kormányzás – csak óvatosan!

Kövér László arról beszélt a minap, hogy rendeleti kormányzásra lenne szükség Magyarországon. A Fidesz Kormány eddigi működése alapján ez egy veszélyes kijelentés, amit érdemes jobban megvizsgálni.

Jogvédelem romló jogállamban

Ma Magyarországon az alkotmányos demokrácia zsugorodik. A jogállami intézmények, amelyeknek az volna a feladatuk, hogy az állampolgári szabadságot védjék az illetéktelen, elsősorban állami beavatkozással szemben, egyre kevésbé képesek betölteni eredeti funkciójukat. A kormányzat, kétharmados felhatalmazását cinikusan felhasználva, felszámolja, kiheréli vagy a saját befolyása alá vonja a jogvédelmi intézményeket annak érdekében, hogy azok inkább a hatalmat védjék a polgárok jogai helyett.

A diktatúra neve

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat zárószavazását elhalasztotta az Országgyűlés, ez a hét sem múlt el egy újabb antidemokratikus és alkotmányellenes törvény elfogadása nélkül. Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvényt, amely „széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát”, hétfőn szavazta meg a parlament, pénteken pedig már meg is jelent a Magyar Közlöny 155. számában. Az új szabály szerint közterület, közintézmény, cég, egyesület, alapítvány, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, sem olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Az alkotmányból nem lehet senkit kizárni

„Megfelelően biztosítja az új magyar Alaptörvény a demokrácia és a jogállamiság működését” – hangzott az állítás, amit ketten védtek, ketten támadtak azon a nem hivatalos brüsszeli vitán, amit szerdán este tartottak uniós intézményeknél dolgozó magyar hivatalnokok előtt. A TASZ színeiben a támadó oldalon a szocialista Bárándy Gergellyel osztoztam, vitapartnereink a fideszes Gulyás Gergely és Szánthó Miklós blogger, politikai elemző voltak. A rendezvény kifejezetten népszerű volt a mintegy 80 fős közönség tagjai körében, akik különösen azt értékelték, hogy a felek közti politikai nézeteltérések ellenére a vita barátságos légkörben folyt majd három órán át.

Olvasni unalmas, az életben izgalmas

„Lehetséges, hogy az emberi jogokról olvasni unalmas, de amikor az életben ezzel találkozunk, nagyon izgalmassá válik” – fogalmazott Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal közösen kiírt Filmezz jogállamot! pályázat díjátadóján. A jogvédő szervezetek a pályázatra olyan szinopszisokat vártak, melyek érthető, világos és szórakoztató módon mutatják be, hogy miért fontos például az információszabadság, szólásszabadság, a sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog, mit jelent a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság és a vallásszabadság. Hogy miért védjük az emberi jogokat, és hogy mit vesztenénk nélkülük.Összesen 21 pályamű érkezett, amelyből a négytagú zsűri hat alkotást választott ki, amelyeket a díjátadón be is mutattak.Tekintse meg a nyertes filmeket!

Navracsics Tibor levelét megírta

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter és miniszterelnök-helyettes találva érezte magát legutóbbi blogposztunk miatt, melyben három munkatársunk véleményén keresztül a szemére vetettük a Cozma-ügy kapcsán tett lépését. Alább közöljük a levelet, amit a miniszter sajtófőnöke írt nekünk, valamint azt a levelet, amit a miniszter a Kúria elnökének küldött.

Látszatintézkedés

A kormány próbálja korrigálni a korrigálhatatlant. Az adatvédelmi biztos személyének elmozdítása az uniós kötelezettségszegési eljárás elsődleges oka, ezt nem orvosolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott törvényjavaslat sem.Az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének 2014-ben esedékes lejárta előtt elmozdították, és Péterfalvi Attilával töltötték ki az űrt. Nagy trükközés nem volt: az Országgyűlés által választott és annak felelős adatvédelmi biztos intézményét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a kormány pedig az „átszervezek, tehát saját új embert kinevezek” kártyát kijátszva megszabadult a kellemetlenkedő biztostól, aki a kormánypárti frakcióvezető irányította város virtuális kalodáját vagy a szociális konzultáció során a személyes adatok kezelését jogellenesnek merészelte titulálni.

Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

A horvát csatlakozási tárgyalások résztvevőjeként bizton állíthatom, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az Európai Unióba, mondta Hannes Swoboda, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának vezetője, aki február 10-én Budapesten találkozott a magyar civil társadalom néhány képviselőjével, a TASZ Politikai Szabadságjogok programvezetőjével, Hegyi Szabolccsal, illetve szakszervezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett még Konrád György, Kádár András, Fehér Zsuzsa, Árok Kornél, Székely Tamás, Varga László és Borsik János.

Nincs apelláta!

A törvényalkotás gyorsítását célzó Házszabály-módosításra az ellenzéki jogok csorbítása mellett az Alkotmánybíróság elleni lépésként is tekinthetünk. Végső soron azonban a javaslat támadás a parlamentarizmus ellen azzal, hogy minden országgyűlési képviselőt – köztük a kormánypárti frakciók tagjait is – bólogató Jánossá degradál.Lázár János és képviselőtársai elgondolása két komoly változtatást foglalna a Házszabályba. Bevezetnének egy új tárgyalási módot, a kivételes sürgős eljárást, amely segítségével akár két ülésnap alatt lehetne elfogadni egy törvényjavaslatot. A kormánypárti képviselők emellett változtatnának a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtási rendjén is. Jelenleg kizárólag koherencia zavar esetében lehet a parlamenti vita lezárását követően ilyen módosító indítványt benyújtani, a jövőben viszont akár tartalmi korlátok nélkül is felül lehet majd írni a már megvitatott szabályokat.

63 éve csak beszélünk róla

Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, két évvel később pedig úgy döntöttek, ez a nap lesz az emberi jogok világnapja. A bevezetést és a 30 cikket átfutva semmi meglepővel nem találkozunk, 63 évvel a megalkotás után szeretnénk mindezt természetesnek kezelni. Pedig még Ruandáig vagy Azerbajdzsánig se kell elmennünk azért, hogy szembesüljünk, hány területen is sérülnek emberi jogaink: elég szétnéznünk Magyarországon, a középkor felé tartunk.

Ehhez képest Magyarország semmi

Egy augusztusi estén két buldózer jelent meg Baku egyik házánál, és előzetes értesítés nélkül elkezdték lerombolni az épületet. Az azerbajdzsáni hatóságok nem engedtek be senkit, így a bent lévő értékeket nem lehetett kimenteni.Az épületben volt a székhelye a Béke és Demokrácia Intézetnek (Institute of Peace and Democracy), és további jogvédő civil szervezeteknek, így például egy női kríziscentrumnak, ami otthont is adott traumán átesett nőknek. A ház tulajdonosa annak a Leyla Yunusnak a családja, aki a Béke és Demokrácia Intézet igazgatója, és aki civil aktivistaként hosszú ideje kampányol az erőszakos kilakoltatások ellen. Tevékenységéről néhány órával a buldózerek megjelenése előtt közölt cikket a New York Times.

Dénes Balázs: Az Orbán-kormány intézkedései a jogállam alapjaira törnek

Mára tarthatatlan helyzetet idézett elő, hogy a rendszerváltás óta minden kormány rettenetes mértékben húzta a nagy ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakítását, a hatalmi elit minden fronton csődöt mondott, vélekedik Dénes Balázs. A TASZ elnöke szerint az Orbán-kormány közben szünet nélkül gondoskodik arról, hogy egyre több ember számára világos legyen, miért van szükség a TASZ-ra, a kérdés csak az, hogy miként lehet őket rábírni a munkába való bekapcsolódásra és a támogatásra. Interjú. 

Balsai István helyreigazítása

A TASZ és az Eötvös Károly Intézet közös jelentése hiányt pótol: az Alkotmánybíróság jelöltjeinek szakmai alkalmasságát vizsgálja meg, és rámutat a jelenlegi, a kormány által kézivezérelt jelöltállítási folyamat visszásságaira. Az Egyesült Államokban például soha nem fordulhatna elő, hogy néhány óra alatt lezavarják a Legfelső Bíróság jelöltjeinek meghallgatását - ott gyakran egy jelölt meghallgatása is több napig tart. Balsai István képviselő dühös levélben kifogásolta a jelentés őt érintő részeit: ebben ugyanis rámutattunk, hogy szakmai alkalmassága a nagy feladatra enyhén szólva megkérdőjelezhető, a törvény által megkövetelt 20 éves szakmai tapasztalattal álláspontunk szerint nem rendelkezik. Az alábbiakban közöljük Balsai képviselő úr levelét és az arra a TASZ által adott válaszlevelet - döntse el az olvasó, kinek ad igazat!

Vállalhatatlan büntetőeljárási javaslatok

Balsai István volt igazságügyminiszter, volt ügyvéd, parlamenti képviselő 2011. június 14-én, amikor nyilvánossá és szinte biztossá vált, hogy hamarosan a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja lesz, aláírásával hitelesítette, hogy sem az Alkotmányt, sem az Alaptörvényt, sem a Magyarország által ratifikált  nemzetközi egyezményeket nem tartja iránymutatónak jogalkotói munkássága során.

„Nekem van igazam!” – bármi áron

Lázár János, a nagyobb kormánypárt frakcióvezetője úgy döntött, hogy „a rendszerváltás első időszakának lezárását” kezdeményezi – az általa benyújtott T/1445 törvényjavaslat általános indoklása szerint. Ennek eszközéül a törvényhozó hatalom jogállami kontrollja, az Alkotmánybíróság korlátozását ajánlja oly módon, hogy ezentúl azokat a törvényeket, amikről a nép sem dönthet, azokat az Alkotmánybíróság se vizsgálhassa. Mindezt arra válaszul javasolja a frakcióvezető, hogy az Alkotmánybíróság a kormánypártok által alkotott különleges adózási törvényt alkotmányellenesnek mondta ki.

Szereptévesztés

A kormányzati többség újabb alkotmánymódosítási lázban ég, az alkotmánybírák választásának menetét készülnek átírni saját szájuk íze szerint. Eddig minden frakció egy-egy tagot delegált az alkotmánybíró jelölőbizottságba, akik jelölése alapján a Parlament kétharmados többséggel választotta meg a képviselőket. Ez az alkotmányos passzus biztosítja, hogy ne a Parlamentben esetleg kétharmados többséghez jutó párt privilégiuma legyen az alkotmányvédő szerv tagjainak megválasztása. Már a korábbi hetekben megismerhettük, hogy az új kormánytöbbség nem az önmérséklet oltárán készül áldozni éjt nappallá téve. Az alkotmánybírák választását megváltoztatni akaró javaslat (T/189, T/190) azonban más, a kétharmados többséggel szembeni utolsó írott korlátot kívánja lebontani. Félre értés ne essék: nem a kétharmados többség választási súlyát vitatjuk el, a képviselők kétharmada nélkül ma sem lehet alkotmánybírót választani. Azt vitatjuk, hogy egy alkotmányos demokráciában a hatalom korlátozását biztosító eljárások felszámolása legitim lehet.