A veszélyhelyzet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt.
Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre a tasz.hu/koronavirus oldalon találod. Az oldalt folyamatosan frissítjük legújabb tájékoztatóinkkal.
Mi az a különleges jogrend?
A különleges jogrend azoknak a helyzeteknek az összefoglaló neve, amikor megváltoznak az állam működésére általában vonatkozó játékszabályok. A különleges jogrendnek többféle típusa van, ezek egyike a mostani járványveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet. A különleges jogrend azt jelenti, hogy a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be, amelyekkel fokozott mértékben avatkozhat be az emberek mindennapjaiba.
Ez azt jelenti, hogy bármilyen jogot bármilyen okból korlátozhat a kormány?
Nem, egyáltalán nem jelenti azt. A hatalom gyakorlása ilyenkor sem lehet korlátlan. A veszélyhelyzet nem “alkotmányon túli” állapot, azt maga az Alaptörvény szabályozza, ezért a közhatalom gyakorlása továbbra is az Alaptörvényhez kötött. Az alkotmányos korlátok betartását ilyenkor is az Alkotmánybíróságnak kell számon kérnie, amelynek működése különleges jogrendben sem blokkolható.
Az állam a polgárok jogait rendes időkben, tehát nem különleges jogrendben szigorú feltételek szerint, csak bizonyos célokból, és kizárólag akkor korlátozhatja, ha az a cél, amelyet a korlátozással el akarnak érni, nem érhető el más módon és a korlátozás nem is aránytalan. Különleges jogrendben bizonyos jogok gyakorlása más célokból és ennél nagyobb mértékben is korlátozható, sőt, akár teljesen fel is függeszthető, de ez nem igaz minden jogra, és nem történhet akármilyen indokkal.
Továbbra sem enged meg semmilyen eltérést az Alaptörvény:
- az élethez és az emberi méltósághoz jog tiszteletben tartásával,
- a kínzás és a megalázó büntetések tilalmával,
- a büntetőeljárás tisztességességét biztosító főbb garanciák alkalmazásával kapcsolatban.
Az Alaptörvényben szerepelnek még más kivételek is, viszont ezek a jelenlegi veszélyhelyzet megoldásával nem hozhatók összefüggésbe.
Ahol lehetőség van az alapjogok fokozott korlátozására, ott a korlátozás indoka csak a különleges jogrend alapjául szolgáló helyzet, tehát a járványveszély elhárítása lehet. A korlátozásnak észszerű kapcsolatban kell lennie a járványveszély elhárításával, tehát nem lehet olyan önkényes korlátozásokat előírni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy a járványveszélyt csökkentsék. Ezen kívül a jogok korlátozására vonatkozó szabályoktól eltérni csak annyiban lehet, amennyiben azt a helyzet a feltétlenül szükséges mértékben megkívánja, tehát nem lehet olyan korlátozásokat előírni, amelyeknél enyhébb korlátozásokkal is elérhető lenne a járványügyi cél.
A nemzetközi jog nem szorítja korlátok közé az ilyen hatalomgyakorlást?
Dehogynem. Magyarország az Alaptörvényben azt is vállalta, hogy biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, ezért veszélyhelyzetben sem ignorálhatja nemzetközi jogi kötelezettségeit. Tehát ha olyan nemzetközi egyezményben szerepel eltérést nem engedő alapjog, amelynek Magyarország a részese, akkor ez ugyanúgy korlátozza a kormány mozgásterét, mintha az Alaptörvényben szerepelne.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lehetővé teszi, hogy valamely, a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén a részes államok eltérjenek az Egyezményben meghatározott kötelezettségektől, például bizonyos jogokat az Egyezmény által lehetővé tett mértéken túl korlátozzanak. A többletkorlátozások ilyenkor sem léphetik túl a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértéket.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 4. cikke a “nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot esetén” szintén felhatalmazást ad arra, hogy a részes államok a helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben eltérjenek a kötelezettségeiktől, feltéve, ha ezek nem jelentenek kizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést. Az Egyezségokmány jellemzően ugyanazokat a kivételeket említi, mint az Alaptörvény, de azt is hozzáteszi, hogy nem lehet eltérni a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának érvényesülésétől sem.
Hogyan tudhatom meg hiteles forrásból, hogy mik ezek a korlátozások?
A kormány a korlátozásokról rendeleteket alkothat, amelyek a weboldalon érhetőek el. A holnapot érdemes folyamatosan figyelni, mert a rendeletek
- felfüggeszthetik bizonyos törvények alkalmazását
- eltérhetnek törvényi rendelkezésektől
- egyéb rendkívüli intézkedéseket tartalmazhatnak.
A kormány rendelete a hatályba lépéstől kezdődően mindenkire kötelező, ha megjelenik a honlapon, onnantól kezdve senki sem hivatkozhat arra, hogy nem látta és ezért nem tudta betartani az új szabályokat. Ezek a rendeletek csak a veszélyhelyzet idejére szólnak, első körben 15 napra, de hatályukat a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja a veszélyhelyzet megszűnéséig. Mivel a veszélyhelyzet elhárítása az elsődleges, itt a felkészülésre nemigen lesz idő - a rendeleteknél arra kell számítani, hogy azok a kihirdetésüket követő napon hatályba is lépnek.
A legsürgősebb esetben az is előfordulhat, hogy a kormány új rendeleteit tévé vagy rádió útján hirdetik majd ki. (Beolvassák a rendelet szövegét.) Erre egyelőre nincs szükség, és bízzunk benne, hogy továbbra is lesz majd idő az írásbeli kihirdetésre.
Szerencsére nem kell mindenkinek a sokszor bonyolult jogi előírásokat böngészni, értelmezni, a legfontosabb információk közérthetőbb formában is hozzáférhetők az interneten. Arra azért most is érdemes figyelni, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk! Ezek leginkább a kormányzat által működtetett portálok, például a vagy a koronavírussal kapcsolatos információk terjeszétésére szolgáló oldal.
Milyen területeken lehet kellemetlenségekre készülni?
A katasztrófavédelmi törvényben számos lehetőség szerepel, ezek közül több egyáltalán nem is értelmezhető a mostani veszélyhelyzetben. Nem kell például egyelőre arra számítani, hogy vagyontárgyakat kellene biztonságba helyezni, vagy épületekben bekövetkezett károkat kellene elhárítani. Racionálisan az alábbiakkal lehet számolni:
Megszabhatják, hogy hova utazhatok?
Igen. A kormány kívülről máris lezárta a határokat a nem magyar állampolgárok előtt: személyforgalomban az ország területére nem léphetnek be. Az áruszállítás egyelőre működik.
Veszélyhelyzetben ezen kívül később súlyosabb utazási korlátozásokról is dönthet:
- megszabhatja, hogy a közúti járművek, vonatok, hajók, repülők milyen útvonalon és mikor közlekedhetnek
- lezárhat bizonyos pályaudvarokat, kikötőket, reptereket
- szélsőséges esetben akár az ország egészére is ideiglenesen megtiltható a közlekedés
- elrendelhető, hogy az ország meghatározott területeire (pl. járványügyi gócpontokba) utazni, vagy azokat elhagyni csak engedéllyel lehet, de hozhatnak más szabályokat az adott terület megközelítésének időpontjával, gyakoriságával és az ott tartózkodók létszámával kapcsolatban is
- a lakosságot az érintett városokból, vagy akár megyékből ki is lehet telepíteni, akár úgy, hogy kijelölik az új tartózkodási helyet.
Kijárási tilalmat is elrendelhetnek?
Igen. Bár a katasztrófavédelmi törvény nem használja ezt a kifejezést, rögzíti, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Kijárási tilalom még nincs, de korlátozások máris érvényben vannak: esküvő, temetés és vallási szertartások kivételével már most tilos rendezvényeken részt venni, tilos például tüntetni, vendéglátóhelyen 15 óra után csak elvitelre van kiszolgálás, az alapvető cikkeket (élelmiszert, illat- és tisztítószereket, higiéniai termékeket, gyógyszereket, üzemanyagot és dohánytermékeket) áruló üzletek kivételével a boltokban 15 óra után szintén tilos tartózkodni. Egyelőre tehát a kormány azt határozza meg, hogy hova nem lehet menni, nem azt, hogy hova lehet. Az idősek esetében ez már megfordulni látszik, de ezen a ponton még csak kérik a 70. életévüket betöltött személyeket, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el - ebben az esetben a polgármester feladata, hogy egyetlen érintett se maradjon ellátás nélkül.
Ha viszont a korlátozások mindenkire kiterjedő és kötelező kijárási tilalomba fordulnak át, az azt jelenti, hogy, néhány kivétellel senki sem tartózkodhat az utcán.
Van egy folyamatban lévő hatósági ügyem. Megállhat az élet a bíróságon és a hivatalokban is?
A bíróságokon máris ítélkezési szünet van, tehát tulajdonképpen már meg is állt.
Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárás szabályai is felülírhatók:
- szűkülhet a jogorvoslat lehetősége
- lehet, hogy más szerv lesz az illetékes, mint egyébként
- hosszabbodhatnak a határidők,
- változhatnak a végrehajtás szabályai,
- sőt, az eljárások akár fel is függeszthetők.
Erre tekintettel érdemes külön tájékozódni, hogy konkrétan mivel jár majd az ítélkezési szünet és érintik-e a hatósági eljárást a bevezetett intézkedések. Erről egyelőre nincs információ.
Behívhatnak polgári védelmi szolgálatra?
Igen, kötelezővé tehetik, de akár önként is lehet jelentkezni. Ha elrendelik az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátását egy adott településen, abban minden nagykorú magyar állampolgár köteles részt venni, nagyon szűk kivételekkel (pl. bizonyos feltételek mellett a gyermekeiket gondozó szülők, a terhes nők, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek mentesülhetnek, illetve azok, akik egészségi állapotuk folytán nem bevonhatók). A szolgálatot akár szóbeli közléssel, akár a tévében bemondott közleménnyel is el lehet rendelni, de csak az kötelezhető feladat ellátására, akit megfelelően felkészítettek és megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel láttak el.
A polgári védelmi kötelezettség célja ebben az esetben a polgárok életének megóvása lehet, ennek keretében különösen a
- lakosság tájékoztatása
- védőeszközök (például maszkok) osztása
- a lakosság kimenekítése és kitelepítése, valamint
- a fertőtlenítés lehet tipikus polgári védelmi tevékenység.
Ezeken kívül néhány foglalkozás esetében az is előfordulhat, hogy valakinek az amúgy is betöltött munkaköre ellátásával kell a polgári védelmi szolgálatot teljesíteni. Ez jelen helyzetben elsősorban az egészségügyi dolgozók esetében lehet releváns. Erről a koronavírussal kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseknél és az orvosoknak szóló tájékoztatóban írtunk bővebben.
Mi a helyzet veszélyhelyzetben a magántulajdonnal?
Szigorúan a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben a magántulajdon is korlátozható. Itt főszabályként érvényesül, hogy a tulajdonosnak joga van a kártalanításra. A kormány akár
- magántulajdonban lévő ingatlanok,
- járművek,
- műszaki eszközök,
- munkagépek igénybevételét is elrendelheti, sőt
- bizonyos termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó cégek számára szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, vagy akár
- az állam felügyelete alá vonhatja működésüket.
Hogyan és mikor ér véget a veszélyhelyzet? Előfordulhat, hogy sosem lesz vége?
A különleges jogrend mindig valami olyan helyzetre reagál, amelyet sürgősen meg kell oldani, ezért az a közhatalom gyakorlóinak fokozott aktivitását igényli. Bizonyos esetekben a döntések középpontjában az Országgyűlés áll (ilyen például a hadiállapot vagy háborús veszély idején kihirdetett rendkívüli állapot), máskor viszont – és ilyen a veszélyhelyzet is – alapvetően a kormánynak szélesedik a mozgástere.
Mivel a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, elsősorban a kormány az a szerv, amely véget vethet neki. A veszélyhelyzetet azonnal meg kell szüntetni, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Jelen esetben ez a járványveszély végét jelenti, ami önmagában is egy szakmai vitákra okot adó kérdés lehet, hogy mikor következik be. Ennek mérlegelése – a szakértők bevonásával – a kormány feladata, mindenesetre onnantól, hogy már nincs járványveszély, a veszélyhelyzet fennállása alkotmányosan nem indokolható.
Azt, hogy mi a helyzet akkor, ha a kormány akkor sem dönt a veszélyhelyzet végéről, ha már nyilvánvalóan nincs ok a fenntartására, szintén az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg.
Azt az alaptételt, hogy a kormány felelős az Országgyűlésnek, a veszélyhelyzet nem írja felül.
- Ez az elv megjelenik a veszélyhelyzetre vonatkozó konkrét alkotmányos szabályokban, amikor az Alaptörvény kimondja, hogy a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek hatályát csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg a kormány 15 napon túl. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legalább száz fővel határozatképes Országgyűlés a jelenlévő képviselők szavazatának többségével törvényt fogad el, amelyben lényegében megengedi a kormánynak, hogy a rendeletek hatályát fenntartsa. Ez vonatkozik magára a veszélyhelyzetet kimondó kormányrendeletre is, nem csak a veszélyhelyzet idején irányadó tartalmi szabályokat rendező kormányrendeletekre. A magyar kormányzati rendszerben ez az esetek többségében nem igazi ellensúly.
- A kormány veszélyhelyzetben is csak addig kormányozhat, amíg az Országgyűlés bizalmát élvezi. Ha ez a bizalom eltűnik, akkor a képviselők elmozdíthatják a miniszterelnököt a pozíciójából. Erre való a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet a képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban nyújthat be, úgy, hogy egyben megjelölik a miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Ha legalább száz képviselő az indítvány mellé áll, akkor az Országgyűlés kifejezi bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben és egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban javasolt személyt.
Fontos látni, hogy bár a jelenlegi viszonyok között ezeknek a forgatókönyveknek gyakorlatilag nincs realitása, az Országgyűlési képviselőknek a veszélyhelyzet fennállása alatt bármikor hatalmukban áll olyan politikai döntést hozni, amellyel kikényszeríthető a veszélyhelyzet vége.
A harmadik lehetőség azzal kapcsolatos, hogy különleges jogrendben az Alkotmánybíróságra fokozott szerep hárul az Alaptörvény védelmében.
- Mivel a kormány a veszélyhelyzetet rendeletben hirdette ki, ha a veszélyhelyzet fenntartásának nincs már alkotmányos indoka, akkor a rendelet alkotmányellenességét az Alkotmánybíróságnak kell megállapítania. Az Alkotmánybíróság eljárását magán a kormányon kívül a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti, sőt, alapjogok személyes érintettsége esetén alkotmányjogi panasszal lényegében bárki, az Alkotmánybíróság pedig jogosult arra, hogy a veszélyhelyzetet kimondó rendeletet megsemmisítse. Ilyenkor az Alkotmánybíróság nem mutogathat a kormányra, mondván, hogy neki kell meghatároznia, meddig célszerű a veszélyhelyzet fenntartása: az Alkotmánybíróság alkotmányos funkciója éppen az, hogy felülvizsgálja a különleges jogrend fenntartásának alkotmányos indokoltságát.
De kétharmados többség birtokában mi oka lenne arra a kormánynak, hogy indok nélkül fenntartsa a veszélyhelyzetet?
Fontos megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet egy probléma megoldására szolgál, azzal visszaélni nem szabad. Ezért a helyzet alakulását érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, nem árt őrizni az őrzőket.
Veszélyhelyzetben az Országgyűlés négyéves ciklusa nem hosszabbodik meg (tartson bármeddig a veszélyhelyzet), tehát a kormány ezt nem tudja arra felhasználni, hogy parlamenti többségét évekre bebiztosítsa.
A kétharmados többség birtokában a kormány eddig is törvénybe foglaltathatott bármit, amiről rendeletet hozhatott. Ugyanakkor a rendeleti kormányzás sosem átlátható, a rendeletek meghozatala azért tud gyors és hatékony lenni, mert nem kapcsolódnak hozzá a törvényalkotás nyilvánosságát és a szabad vitát biztosító garanciák. Ráadásul a veszélyhelyzetben az is megváltozik, hogy miről alkotható rendelet, a 2. pontban kifejtettek szerint.
Honnan kezdődik a zsarnokság? Az Alaptörvény szerint senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Ez a szabály a népszuverenitásból eredő erőszakmentes ellenállási jog alkotmányos elismerése. Amíg a kormány lépéseit az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében teszi meg, tehát a kényszer a járványügyi helyzet megoldására irányul, addig az ellenállási jog gyakorlása nem vetődik fel, a járványügyi helyzet megoldása érdekében minden polgárnak alá kell vetnie magát a korlátozásoknak.
Pásztor Emese, fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs