„Csak sírnak és azt kérdezik, hogy anya, még hány nap?”

Szinte nem telik el hónap úgy, hogy ne keresné meg jogsegélyszolgálatunkat egy újabb szegénységben élő család azzal, hogy a lakhatási körülményeik vagy az anyagi helyzetük miatt elvették tőlük a gyerekeiket. Olyat viszont, ami a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korláton történt, még nem láttunk korábban.

Szegénységben, de szeretetben neveli hét gyermekét Erzsébet és László – mindketten dolgoznak, a kicsik óvodába, iskolába járnak, a család közösségi programokon vesz részt. A településen ismerik és szeretik őket. A hét gyerekből hatan 2017 óta védelembe vétel alatt álltak a család rossz anyagi és lakhatási körülményei miatt, de a gyerekek a családban maradhattak, mert a szülők követték a családgondozó által előírt nevelési tervet. Idén márciusban viszont valami megváltozott. 

Névtelen telefonos bejelentés érkezetta gönci járási gyámhivatalba arról, hogy a családban a gyerekek éheznek, ellátatlanok és nem járnak rendesen iskolába. A gyámhivatal úgy ítélte meg, hogy a gyerekek védelembe vétele óta romlottak a körülmények, mert veszélyessé vált a ház, amiben a család lakott. Csakhogy mire megmozdult a hivatal és június 3-án a gyerekekért mentek, hogy elszakítsák őket a szüleiktől, a helyiek már segítettek: az önkormányzat közbenjárásával átmenetileg megoldódott a család lakhatási problémája, augusztus végén pedig várhatóan kiutalják nekik a faluban újonnan kialakított szociális bérlakások legnagyobbikát, hogy együtt maradhassanak. 

A faluban nem gondolják a szülőkről azt, hogy felelőtlenek lennének. A falu vezetésétől a pedagógusokon át a szomszédokig sokan aláírták a járási hivatal vezetőjének címzett kérelmet, hogy ne vigyék el Lászlóék gyerekeit. A levélben az áll, hogy meglepte a korlátiakat a döntés: ha tudták volna, hogy a család helyzete rosszabb, mint a többi mélyszegénységben élőé, akkor a polgármester, a települési képviselők és a roma nemzetiségi önkormányzat is nagyobb figyelmet fordít rájuk. A hivatalvezető figyelmét arra is felhívják, hogy a családjukból kiszakított gyerekek nagyon nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba, a roma önkormányzat elnöke pedig jelezte: 

sok támogató jelentkezett, akik élelmiszercsomaggal, tisztítószerekkel, ruhaadománnyal segítenek.Az óvodavezető írásos véleményében cáfolta a család ellen felhozott vádakat: nem tapasztalja, hogy elhanyagolnák a szülők az intézménybe járó három gyereküket. Bár szegényesebb az öltözködésük, de tiszták, rendszeresen járnak óvodába és orvosi igazolást visznek, ha hiányoztak. A testvérek segítik, óvják egymást és szeretik az édesanyjukat, aki szépen beszél velük, soha nem hallották kiabálni – állítja az óvodavezető. A három nagyobb gyerek pedig az iskola által kiadott vélemény szerint megfelelően halad a tanulmányaival.

„Úgy jöttek értük, hogy már külön kocsikkal” 

A gyámhivatal sem a falu lakosainak aláírását, sem a polgármester részletesen indokolt kérelmét, sem a pedagógusok véleményét nem vette figyelembe. Az egymáshoz is ragaszkodó testvéreket nemcsak elszakították a szüleiktől, de 

még együtt sem maradhattak. Három nevelőszülő között osztották el őket. Csak péntekenként tudnak szüleikkel telefonon beszélni, sokat sírnak. Erzsébet kórházba került, miután elszakították a gyerekeitől, annyira összetört a feldolgozhatatlan traumától.

Ha a falu velük, ki ellenük?

A gyámhivatali határozat számon kéri a szülőkön az együttműködés hiányát, noha az anya maga fordult segítségért a gyermekjóléti szolgálathoz és az önkormányzathoz. Részt vesznek egy telepfelszámolási programban is, ahol roma mentorok segítik a hátrányos helyzetű családokat, a foglalkozásokon rendszeresen jelen vannak. A határozat idézi a gyermekjóléti központ helyzetértékelését is, amiben szerepel ez a mondat: 

„Az édesanyának feladata volt a fogamzásgátlás, ennek ellenére felelőtlenül újabb gyermeket vár.”

A fogamzásgátlás kérdése azon az esetkonferencián is előkerült, amelyet a gyerekek kiemelése után tartottak. Ezen a szülők és a gyermekjóléti központ esetmenedzsere mellett részt vett a családsegítő, a védőnő, a polgármester és a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is, arról egyeztettek, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük a gyerekek hazakerüléséhez. Az esetmenedzser nem engedte, hogy munkatársunk a szülők által meghatalmazott civil segítőként részt vegyen a megbeszélésen, de 

a jegyzőkönyv tanúsága szerint elhangzott, hogy az anyának „el kell köttetnie” magát.Ilyesmit azonban nem lehet előírni: a gondozási-nevelési terv előírhatja a szexuális tájékoztató foglalkozáson való részvételt, a családsegítő vagy a védőnő pedig segíthet az ingyenes fogamzásgátlásban, de a végleges és visszafordíthatatlan sterilizáció előírása teljesen jogellenes.

Hogyan tovább?

A helyi szakemberek javaslatára a szülők kezdeményezték július végén a gyermekek hazagondozását, de a gyámhivatal jogellenes módon közölte, nem hajlandó lefolytatni az eljárást. Hiába írtunk, telefonáltunk, egyeztettünk számtalan levélben, nem indokolták meg a döntésüket, csak annyit közöltek: "vegyük tudomásul" a döntést, ha a szülők akarnak, pert indíthatnak a döntés ellen. Természetesen egy ilyen per évekig eltarthat, ügyvéd nélkül pedig egy szegénységben élő családnak esélye sincs rá, hogy nyerjen. Mi elvállaltuk a család képviseletét és pert indítottunk, hogy a gyerekek hazakerülhessenek, a járási hivatal pedig az ő érdeküket szem előtt tartva folytassa le újra az eljárást. 

Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy a család újra együtt lehessen. Támogasd a munkánkat, hogy mindig ott lehessünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk.