Egy bátor édesanyának köszönhető, hogy az otthonszülés legálissá vált Magyarországon

  • A magánélethez való jog része, hogy magunk válasszuk meg szülésünk körülményeit – ezt éppen tíz éve mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyhez a TASZ ügyvédjének segítségével fordult Ternovszky Anna.
  • Az ítélet mind Magyarországon, mind külföldön nagy hatással volt a szülő nők jogainak elismerésére, a döntés eredményeként rendezték az otthonszülés hazai szabályozását. 
  • Az évforduló kapcsán megkérdeztünk érintetteket, hogyan értékelik ma ezt a győzelmet.
Ternovszky Anna és Ernst Van Bemmelen Van Gent jogász, a Hágai Alkalmazott Tudományok Egyetemének oktatója

Emlékszem arra a napra, amikor a második fiamat vártam. Álltunk az óvoda udvarán több anyatársammal, akik szintén otthon szültek, és kaptuk a hírt, hogy a bábánkat, Geréb Ágit majdnem letartóztatták, mert mentőt hívtak az egyik otthonszüléshez, és a mentővel együtt érkezett a rendőrség is. Emlékszem az érzésre is: a kétségbeesett félelem, tehetetlenség és felháborodottság, ami elöntött. Mi lesz velem, hol és kivel fogok szülni? Úgy semmiképpen nem akartam otthon szülni, hogy ezzel esetleg a bábáimat veszélybe sodorhatnám, hiszen ez az én döntésem és felelősségem. Annyira dühös voltam, hogy üvöltve mondtam, én beperelem a magyar államot. Szerencsére éppen a TASZ-nál dolgozó anyukának mondtam ezt, így másnap már alá is írtam a periratot. Mikor megnyertem a pert, boldog béke és megnyugvás öntötte el a szívem, hogy van igazság. Azóta – részben a per hatására – sok minden változott.  Magyarországon megszületett az otthonszülésről szóló rendelet, és világszerte újabb perek indultak remélve a győzelmet. Nemzetközi szervezetek jöttek létre a nők szüléssel kapcsolatos jogainak védelmében, mint például a Human Rights in Childbirth Non-Profit Organization 2012-ben, Hágában. 

Úgy érzem, visszakaptuk, amit észrevétlenül elvettek tőlünk, nőktől az elmúlt évtizedekben: az alapvető ősbizalmat és jogot, hogy el tudjuk dönteni, hogyan jó nekünk szülni. Hosszú még az út, és lassan változik minden, de változik, és jó az irány, és remélem afelé haladunk, hogy mind otthon, mind a kórházakban egyre több nő élhesse meg a szülését egy csodálatos élményként. Ternovszky Anna 

Kapronczay Stefánia a Civilizáció sajtótéjékoztatóján 2020 júniusában, miután az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a civilellenes törvény sérti az uniós jogotFotó: Pivarnyik Balazs

A tíz évvel ezelőtti győzelem a Ternovszky v. Hungary ügyben az egyik első jogvédői győzelem, amin én is dolgoztam. A per szépen megmutat két fontos szempontot, ami azóta is meghatározó számomra jogvédőként. 

A perek nagyon fontos löketet adhatnak a változásnak, de az eredményhez elengedhetetlen, hogy az érintettek és szövetségeseik nyilvánosan kiálljanak az ügyükért. Az otthonszülés szabályozása nem csak a sikeres per, de a mozgalom és a döntéshozók meggyőzése nélkül sem jött volna létre. A másik fontos tanulság, hogy a jogvédő munkának soha nincs vége: óriási előrelépés, hogy megszületett a szabályozás, hiszen hatással volt a kórházban szülő nők jogainak tiszteletben tartására is. Ugyanakkor a munka még tart, mert a szabályozás számos módon indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója

Fotó: Flachné Asztalos Judit

Ternovszky Anna ügye olyan eredmény, amelyet 

felidézve erőre kaphatunk akkor, amikor az alapvető jogok megsértése rutinszerűvé, a normalitás részévé válik, és amikor azt gondoljuk, hogy olyan csapdát teremtettek a körülmények, amelyekből nincsen kiút. 10 évvel később, 2020-ban is hatalmas erejű és megerősítő üzenet az EMMA Egyesület elköteleződéseire nézve is: érdemes beszélni a visszásságokról, érdemes támogatást keresni, megtalálni a bátorságot a kiálláshoz önmagunkért és másokért. EMMA Egyesület

Geréb Ágnes

2010. december 14., pont egy évre rá, hogy Ternovszky Anna mint egyszerű magyar állampolgár 2009. december 15-én dr. Fazekas Tamás ügyvéd képviseletében (akkor még a TASZ színeiben) a „Ternovszky kontra Magyarország” néven ismertté vált kérelmet előterjesztette a Emberi Jogok Európai Bíróságához. Emlékszem annak a börtönös reggelnek még a szagára is... Sötét volt a zárkában, a többiek még aludtak. Fülhallgatóval hallgattam a külvilággal való egyik legfontosabb szálat, a Klubrádiót, és alig hittem a fülemnek – Annáék győztek! Alig fértem az (ágyi poloskás) ágyamban. Pirkadt, besütöttek a reménysugarak. Ismerve a beadvány tartalmát, találgattam, hogy mi minden is fog majd most megváltozni. Ennyi év távlatából, ha visszagondolok, leginkább az csapódott le, hogy 

külföldön micsoda nagy jelentősége volt ennek a győzelemnek, hogy hányan követték Anna példáját beadványokkal, megmozdulások, szervezetek jöttek létre a nyomdokában. Hány, de hány üdvözlet érkezett hozzá! 2012-ben Hágába hívták, az ő győzelme köré fonták a Human Rights in Childbirth nemzetközi szervezet konferenciáját. Nálunk? Mintha mégse váltotta be a győzelem a hozzá fűzött reményeket. Közvetve talán valami mozdult. Talán szerepe van a Magyarország elleni strasbourgi ítéletnek abban, hogy 2011 áprilisában, kénytelen-kelletlen mintegy legalizálták az otthonszülést a régóta szorgalmazott rendelettel, ami óriási jelentőségű még akkor is, ha tudjuk jól, sok sebből vérzik... A civil mozgalmakat pedig egyértelműen inspirálta a győzelem. Köszönet, Anna, köszönet, Tamás, köszönet, TASZ! Geréb Ágnes, szülész-nőgyógyász, bába

Fotó: Borsos Borbála

Mozgalomként hálásak vagyunk Ternovszky Annának a bátorságáért és a TASZ-nak a képviseletért! 

A Ternovszky-ügy óta tudjuk, hogy a női történetek alkalmasak a változás előmozdítására. Reményt kaptunk arra, hogy amikor falakba ütközünk a szülésünk kapcsán, az nem azt jelenti, hogy nincs is jogunk dönteni, hanem inkább azt, hogy az mulaszt, akinek biztosítania kellene, hogy élhessünk jogainkkal. Másállapotot a szülészetben! Mozgalom 

Béres Edina szülést kísér

Egyértelműen a Ternovszky-ügyben született határozat kedvező következménye, hogy 2011 áprilisa óta az otthonszülés nem csupán egy alkotmányos jog, amely irányadó szabályozottság nélkül létezik. Hanem egy olyan, szabadon választható, legális lehetőség a magyar szülészeti palettán, amely mind a családok, mind pedig a szülés körül dolgozó szakemberek számára biztonságos, rendezett jogi háttérrel működhet. Egy nagyon fontos tényező azonban kimaradt ebből a kedvezőnek szánt változtatásból, mégpedig az egyéni elbírálás, a személyre szabottság lehetősége, amely ezen az egészségügyi területen kiemelten fontos jelentőségű. 

A szokásjogon, a protokollon alapuló rendelkezések helyett evidenciákon alapuló, naprakész iránymutatások kellenének ahhoz a működéshez, amely valódi, kompetens és felelős választási lehetőséggé tenné az intézményen kívüli szülést Magyarországon. Béres Edina, bába

A képen a három otthonszületett gyerekem látható legkisebb testvérük születésének másnapján. Míg a nagytesók a saját ágyukban aludtak, az éjszaka leple alatt megszületett a kistesó. Reggelre kelve így örültek egymásnak. A sors különös fintora, hogy ameddig a nagytesók még a Ternovszky-ügy előtt, szabályozatlan keretek között születtek otthon Geréb Ágnes bábáskodása mellett, addig a legkisebb gyerek már az ítélet után, az otthonszülés rendelet szabályozott keretei között született, de Ági már nem lehetett bábaként jelen. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a 

Ternovszky vs Hungary ügy sikere is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szülő nők egyre inkább ki mernek állni a jogaikért, és ezt a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatához fordulók kérdései is megerősítik. (A képet az azóta már megnőtt gyerekeim hozzájárulásával adom közre.) Fernezelyi Borbála, a TASZ Magánszféra Projektjének szakértője