Az arcfelismerésről szóló új törvényt nyilvánvalóan azért alkották, hogy megfélemlítsék azokat, akik a kormányzati tiltás ellenére is részt vennének idén a Pride-on – vagy éppen bármilyen olyan tüntetésen, amit a hatalom önkényes és mondvacsinált indokokkal el akar lehetetleníteni.
A kormánynak 15 éve volt rá, hogy hatékonyan kezelje a droghelyzetet, de láthatóan most is csak azzal akar politikai hasznot húzni, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat kriminalizálja, miközben nem nyújt segítséget azoknak, akik valóban rászorulnak. Megmutatjuk, hogy a hangzatos lózungok mögött mit rejtenek valójában a jogszabályváltoztatások.
Móni hiába fordult a kórházhoz utólag, a traumatikus szülésélményét relativizálták, a panaszát pedig lesöpörték az asztalról. Ő azonban nem adta fel, a TASZ segítségével perre vitte az ügyét, hogy ne csak neki, de más nőknek se kelljen hasonló traumát elszenvedni a szülészeten.
Hatalmas a káosz az iskolakezdés óta, és a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatára is számos kérdés érkezett a mobiltilalom gyakorlati részleteiről. Ezek közül válaszoljuk meg most a legfontosabbakat.
Mi változik? Lényegében semmi, csak a tanárok érezhetik azt, hogy még az eddigieknél is rövidebb pórázra fogják őket, egy újabb kérdésben igyekeznek korlátozni a mozgásterüket.
A magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezésehez, ha azt saját megítélésük szerint nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni. Szinte minden országban, ahol az eutanázia legális, a társadalmi igény késztette a döntéshozókat az életvégi döntések kiterjesztésére, ezért fontos, hogy a társadalmi párbeszéd Magyarországon is elkezdődött, az embereket megmozgatta a méltó halál gondolata.
Másfél évvel ezelőtt hat tanárt rúgtak ki a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnáziumból azért, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Ők nem hagyták annyiban a dolgot és beperelték emiatt a tankerületet. Az ítélethirdetésre várva Horváth Brigitta és Rábai János mesélte el, hogyan élték meg az azóta eltelt időszakot.
Ahogy közeledik a választás, általában sűrűsödnek a politikai témájú közvélemény-kutatások, az ilyen hívások pedig időnként olyan embereket is elérnek, akiknek a száma semmilyen nyilvános adatbázisból nem elérhető.
A fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítás olyan, mintha a bicskei bántalmazás ügyét szimbolizálná a törvényalkotás szintjén: hallgat a traumatizált gyermekekről, eltussolja a bántalmazók bűneit, és megfélemlíti a gyermekekért áldozatosan dolgozó szakembereket.
Mi történik akkor, ha még az Alkotmánybíróság szerint hiába sérti az egészséges környezethez való jogot az erdőirtás, arra hivatkozik az ítélet, hogy a benzinkút építés is fontos? A TASZ jogászai a Nyitvatartás című podcastben beszéltek arról, hogy mi köze a zöld ügyeknek az emberi jogokoz, és hogy hogyan lehet azokat hatékonyan képviselni.
A politikai pedofília változatlanul virágzik Magyarországon, az Európai parlamenti és az önkormányzati választásokat megelőző kampány szombati indulása miatt pedig a választási szabályok megsértése is felmerülhet.
Karsai Dániel alkotmányjogász - akit gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizáltak - az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult annak érdekében, hogy lehetősége legyen a méltó halálról való döntésre. Független szakértői beavatkozásunkban kiállunk amellett, hogy azoknak is joga van a méltó halálra, akik ezt a kezelések visszautasítása révén nem gyakorolhatják.
A Pegasus-ügy rámutatott, hogy a független kontroll hiánya miatt a megfigyelések könnyen politikai eszközzé válhatnak. A botrány igazolta, hogy nem elméleti jellegű problémákról van szó. De mit lehet tenni az állam visszaéléseivel szemben?
Sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de most a Kúria megerősítette: még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet.
A bíróság egy precedens értékű ítéletben kimondta, hogy az édesanyának joga van a csecsemőjével kapcsolatot tartani, és ez aránytalanul és indokolatlanul nem korlátozható.
A múlt héten elfogadott reform az egészségügy megújítását szolgálja, azonban félő, hogy a módosítás több kárt okoz, mint hasznot. Összeszedtük, hogy mik a főbb problémák az elfogadott keretszabályokkal.
A szülők biztonságos és bérkiesés nélküli otthonmaradása továbbra sincs biztosítva, pedig a gyerekek gyakori karanténba kényszerülése hatalmas probléma a családoknak. Felszólítottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy bővítse a keresőképtelenséggel kapcsolatos szabályzatot, ám szerintük erre nincsen nyomós indok. Arra biztatunk minden érintett szülőt, hogy gyakoroljunk nyomást közösen a minisztériumra a változásért!
Sajtótájékoztatót tartott az adatvédelmi hatóság vezetője a Pegasus-ügyben: jelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az adatvédelmi hatóság nem látja el az alapvető funkcióit és képtelen arra, hogy fellépjen a jogsértő megfigyelések ellen.
Egyetlen gyerek megbetegedése elég, hogy az egész osztály karanténba kényszerüljön, a felügyeletet pedig kizárólag a szülő biztosíthatja. A szülők biztonságos és bérkiesés nélkül otthonmaradása jelenleg egyáltalán nincs biztosítva. Felszólítottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy sürgősen lépjen az ügyben.
Ügyfelünk kisfiát, a 6. osztályos Rolandot hiányzásai miatt több tantárgyból is osztályozóvizsgára kötelezte az iskola, pedig a tanév során elég jegyet szerzett. Bíróságra kellett mennie az anyának, hogy végre elismerjék a család igazát, de a történteket azóta sem heverték ki.
Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.
A megfigyeltek még mindig nem tudják közvetlenül bizonyítani, hogy a magyar állam figyelte meg őket Pegasussal, de az adatmegismerési perekben, akár az adatvédelmi hatóság jelenleg is zajló vizsgálatában egyre nehezebben háríthatják majd a titkosszolgálatok a nyilvánvalót. A tornyosuló bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy illegálisan, tisztán politikai okokból figyeltek meg magyar állampolgárokat.
A magánélethez való jog része, hogy magunk válasszuk meg szülésünk körülményeit – ezt éppen tíz éve mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, miután egy édesanya úgy döntött, beperli a magyar államot.