- A TASZ perei is azt mutatják, hogy valós problémákkal foglalkozik az Európai Bizottság jelentése, bármit is sulykol a rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a független és sokszínű sajtó, vagy éppen a civil szervezetek vegzálása elleni kiállás egyaránt a záloga annak, hogy mindannyian egy szabadabb országban élhessünk. Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentése hazánk vonatkozásában éppen ezeken a területeken állapít meg súlyos problémákat. A rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány megpróbálja ugyan a bírálatokat brüsszeli bürokraták bosszújaként beállítani, de a TASZ perei is megmutatják, hogy valós problémákról van szó. A jelentésben érintett területeken a hozzánk forduló embereket segítve, aktívan küzdünk a jogállamiság védelméért és helyreállításáért.
Az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése is felhívja a figyelmet arra, hogy
a bírói állások pályáztatási és kinevezési gyakorlata a bíróságok függetlenségét veszélyezteti.Ügyfelünk, dr. Vasvári Csaba bíró többször is megnyerte azokat a pályázatokat, amelyeket egy magas rangú bírói állás betöltésére hirdettek meg, ám az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mindannyiszor érvénytelenítette ezeket a pályázatokat. Dr. Vasvári Csaba jogi képviseletét azért vállaltuk, mert nem maradhat fenn az a gyakorlat, ami az OBH elnöke számára lehetővé teszi, hogy érdemi indokolás nélkül érvénytelenítsen bírói álláspályázatokat, miközben a pályázók érdemi jogorvoslat nélkül maradnak. Ez a gyakorlat nemcsak a pályázók számára hátrányos, de a független bíráskodást is veszélyezteti azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a bírókat ne objektív, hanem személyes szempontok szerint válasszák ki.
A jelentés azzal is foglalkozik, hogy
Magyarország nem partnere az Európai Unió intézményeinek abban, hogy az uniós források felhasználásának szabálytalanságait feltárják és szankcionálják.Ehelyett inkább lemond a magyar kormány a támogatások iránti igényéről, amint az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatot indít egy ügyben. Az uniós forrásokkal való visszaélés sem valamiféle elvont probléma, hanem érezhetően ronthatja az itt élők életminőségét. Gyálon – több más településhez hasonlóan – a közvilágítás felújítása óta esténként sötét utcákon kénytelenek hazabotorkálni a helyiek. Az Eleven Gyál nevű civil közösség szeretné, ha a gyáli lakosok megtudhatnák, hogy az OLAF milyen visszásságokat talált a felújításra adott uniós források felhasználásával kapcsolatban. Ehhez a civileknek információszabadság-pert kellett indítaniuk, melyben mi nyújtunk számukra képviseletet. Szintén képviseljük Zöldi Blankát, a Direkt36 újságíróját, aki a „közpénz” Alaptörvény-módosítással szűkített fogalma ellenére szeretné feltárni, hogy mi lett azoknak az uniós forrásoknak a sorsa, amelyek a Mészáros és Mészáros Kft. magánzsebébe kerültek.
A 2021-es jelentés a sajtó függetlensége és sokszínűsége terén is komoly problémákra utal.Azzal, hogy a kormányközeli médiumokat egyetlen tulajdonos, a KESMA alá vonták, a tartalmukat tekintve is összehangolttá váltak, ami – különösen a megyei lapokat tekintve – a kormányzati narratívák túlsúlyához vezetett a nyilvánosságban. Perbe szálltunk, hogy a KESMA monopóliumát versenyjogi eszközökkel megtörjük, segítve ezzel a hazai olvasók, nézők, hallgatók sokszínű közéleti tájékozódását. Kiálltunk a Klubrádió mellett is: a rádió segítségünkkel bíróságon támadta meg a Médiatanács döntését, amely – a jelentés szerint is aggályosan – megfosztotta frekvenciájától. A jelentés kiemeli azon ügyeinket, amelyekben a Forbes-t és a Magyar Narancsot képviseljük olyan vagyonos személyek ellenében, akik a bíróságokat és az ideiglenes intézkedés jogintézményét arra használják fel, hogy a közügyekről tudósítani próbáló sajtót elhallgattassák.
A jelentés kitér a kormánytól független, nehéz helyzetben lévő embereken segítő civil szervezetek állami vegzálására is.Bár a civil szervezetek egy részét külföldi ügynöknek bélyegző, általunk is jogi úton támadott civiltörvény elbukott, a civilek régóta fennálló és új kihívásai mellett külön foglalkozik a jelentés a legújabb szabályozással is. Ez álláspontunk szerint alaptörvény-ellenes módon ad felhatalmazást az Állami Számvevőszéknek arra, hogy magánszervezetek irataiban kutakodjon, ahelyett, hogy az állami szervek gazdálkodásának törvényességét felügyelné.
(Címlapi illusztráció: pxfuel.com)