sajtószabadság
Kikérik maguknak, hogy cenzúráznának, de követelik, hogy hallgassunk el
A Hell energiaitalt gyártó cég tulajdonosai sorra perelték a vagyonosodásukról író Forbes-t, és bár egy pert nemrég jogerősen elvesztettek, most már a TASZ-t is támadják: 12 oldalas levélben sorolják sérelmeiket, amiért beszámoltunk az ügyről.
Így cenzúrázzák a sajtót a leggazdagabbak, ha hagyjuk nekik
A Hell Energy tulajdonosai 2019-ben azért indítottak adatvédelmi pert a Forbes ellen, hogy se a nevük, se a vagyonuk ne szerepelhessen a lap milliárdos listáján. Bár elsőfokon a TASZ által képviselt Forbes számára kedvező ítélet született, a folyamat hosszú évek óta súlyos fenyegetésként lebeg az újságírók feje felett.
Ki vigyáz a sajtószabadságra?
Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.
A jogállamisági jelentés arról szól, hogy lehetünk-e szabadok
A TASZ perei is azt mutatják, hogy valós problémákkal foglalkozik az Európai Bizottság jelentése, bármit is sulykol a rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány.
A propagandamédia leleplezi önmagát
Elterelő hadműveletet folytat a kormány ahelyett, hogy komolyan venné saját felelősségét és szembenézne a járványhelyzettel. A mélyszegénységben élő emberek érdekében tett javaslataink kiforgatása is ennek a hadműveletnek a része.
Amikor megkérdezik, hogy hol dolgozom, azt válaszolom: az ellenállásban
Tompa Andrea mutatja be a Partizán elszánt csapatát, akiknek minőségi közéleti tartalmakat kínáló YouTube-csatornája egyre inkább halad afelé, hogy hiánypótló online televízióvá váljon. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!
Mire kell figyelned, hogy ne legyél „rémhírterjesztő”?
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.
Megbéníthatják a szerkesztőségeket, ha nem hisznek az államnak
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.
Korlátozhatják-e a szólásszabadságot a koronavírus miatt?
Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.
Tegyék nyilvánossá, hogyan kell regisztrálni Orbán sajtótájékoztatóira!
Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.
Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen
A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.
Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?
A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.
TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen
Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban.