- Elkezdődött a tanév, hamarosan kiderül, hogy teljesül-e a kormány aljas szándéka – beszivárog-e a homofób propagandatörvény által keltett gyűlölet és kirekesztés a falak közé?
- Ez egyáltalán nem csak a tanárok és diákok ügye: óriási a felelősség a szülőkön és mindenkin, aki hisz az emberek egyenlő méltóságában.
A nyáron elfogadott homofób propagandatörvény sajátos kísérletet tesz arra, hogy betiltsa az LMBTQ embereknek még a megjelenítését is a kiskorúak számára. Azért „sajátos” ez a kísérlet, mert a jogszabályok értelmezhetetlenek, betarthatatlanok, nincs világos következményük és még a gyermekvédelmi szabályoknak is ellentmondanak, tehát jogászi szemmel nézve még az is kérdéses, hogy egyáltalán szabályoknak tekinthetők-e. Csakhogy a kormány pontosan tudta, hogy akármilyen kesze-kusza és önellentmondó szabályokat alkothat, mert úgysem az a cél, hogy ezeket bíróságon valaha is kikényszeríthessék. A cél az, hogy a kormány hatalmi eszközei által mostanra kellően megfélemlített társadalom a felelősségre vonástól tartva önkéntesen betartsa ezeket a szabályokat.
Ennek veszélye hol is lehetne nagyobb, mint az iskolákban? Abban az oktatási rendszerben, amit a folyamatos átszervezés, a totális szakmaiatlanság, a végletes központosítás és a szabadság teljes kiszippantása után másfél évnyi covid-os vészüzemmód minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozott. A tanárok idén szeptemberben aligha szeretnének mást, mint egy nyugodt, kiszámítható tanévet, amiben nem kell egyik percről a másikra új módszereket kitalálniuk, vagy heteken keresztül a monitornak magyarázva tanítaniuk.
A homofób propagandatörvény azonban ismét arra kényszeríti a tanárokat, hogy harcosok legyenek akkor, amikor leghőbb vágyuk a normalitásba való visszatérés. Egy hivatását komolyan vevő pedagógus mégsem hallgathatja el Csajkovszkij, Szapphó vagy Alan Turing identitását, az LMBTQI+ emberek létének társadalmi, történelmi, biológiai tényét, művészeti vonatkozásait. Egy hivatását komolyan vevő pedagógus azt szeretné, hogy a diákjai hiteles forrásnak fogadják el, merjenek tőle kérdezni és a kamaszkor útvesztőiben merjenek hozzá fordulni a kérdéseikkel, a titkaikkal.
Egy leszbikus, meleg, biszexuális, transz, queer vagy interszex fiatal pedig tele van súlyos kérdésekkel és titkokkal.
A tanárok elképesztő nyomásnak lesznek kitéve a következő időszakban. Szembeszegüljenek-e a kormány eddig mindig erősebbnek bizonyuló akaratával? Reménykedjenek abban, hogy ha becsukják az osztályterem ajtaját, képesek lehetnek megteremteni a szabadság szféráját? Bízhatnak-e a gyerekekben, a szüleikben, a kollégáikban?
Mi legyen Szapphó költészetével, a Harry Potterben Dumbledore karakterével, vagy Almodóvar filmjeivel? És a felvilágosító órákkal?
Mivel a jogszabály a homoszexualitásnak gyakorlatilag az említését is tiltani próbálja, könyvtárosok, tanárok, igazgatók, színházak és drámatanárok egyként kérdezték jogsegélyszolgálatunktól, hogy mi a teendő azokkal a művekkel, helyzetekkel, amikben LMBTQI+ emberek, helyzetek szerepelnek. Erre egyértelmű a válaszunk: a tiltó szabályokat nemcsak értelmezhetetlennek, de a gyermekek jogaival ellentétesnek is tartjuk – viszont a megsértésükhöz nem társulnak jogi következmények. Azoknak, akik ennek alapján azt tervezik, hogy a szabályokat nem tartják be, részletes útmutatót készítettünk. Bonyolultabb a helyzet a felvilágosító órákkal, amikre a kormány szeret propagandisztikus alkalmakként tekinteni és nyilvántartásba akarja vetetni az ilyen alkalmakat tartó szervezeteket. Ennek részletszabályait viszont mostanáig nem alkották meg.
Ebben a helyzetben nem hagyhatjuk egyedül a tanárokat. A szülők felelőssége, hogy ne dőljenek be a gyűlöletkeltő propaganda állításainak, bízzanak a tanárokban és ne higgyék, hogy a társadalmi érzékenyítés, az emberek különbözőségének bemutatása járhat bármilyen hatással a gyerekük látókörének tágulásán kívül. A társadalom egészének pedig az a felelőssége, hogy nyilvánvalóvá tegye: elutasítja a kormányzati gyűlöletkeltést, és kiáll az emberek egyenlőségének, méltóságának, szabadságának eszméje mellett.
Milyen következményei lehetnek a pedagógusra, ha az órán szóba kerül a homoszexualitás? Milyen következményekkel jár, ha az iskolaigazgató vagy az osztályfőnök nem csak államilag jóváhagyott civil szervezeteket hív az iskolába érzékenyítő órát tartani? Szeptember 23-án nyilvános műhelyünkön ezekre, és hasonló kérdésekre keressük a választ amellett, hogy tisztázzuk, mik a polgári engedetlenség keretei és kritériumai.Itt részletesen elmagyarázzuk, hogy mit érdemes tudni a homofób propagandatörvényről, miért értelmezhetetlenek és betarthatatlanok az előírásai, mit tehet, aki szembeszegülne a szabályokkal és mit tettünk mi a jogszabály megsemmisítése érdekében.
Itt pedig tanároknak, diákoknak és szülőknek írtuk le részletesen, hogy mit érdemes tudni a szabályok iskolai hatásáról.
A további kérdésekkel, dilemmákkal jogsegélyszolgálatunkhoz fordulhatnak az érintettek.
Fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs