- A 2022-es országgyűlési választást és a vele egy napon tartott népszavazást nemcsak különleges jogrendben, hanem járványhelyzetben is rendezik, amire korábban nem volt példa Magyarországon.
- Fontos lenne, hogy az állam felkészüljön az ebből fakadó nehézségekre, és mindenki le tudja adni a szavazatát akkor is, ha karanténban van, vagy olyan országban akar szavazni, ahol szigorúbb járványügyi szabályok vannak érvényben.
- Közérdekű bejelentésekkel fordultunk az érintett szervekhez.
Az idei országgyűlési választások több szempontból is példa nélküliek lesznek: most először tartanak választásokat és népszavazást egy napon, és korábban olyan sem volt, hogy különleges jogrend mellett (veszélyhelyzetben), illetve egészségügyi válsághelyzetben kelljen több millió választópolgárnak szavaznia. Egészen az elmúlt napokig úgy tűnt, hogy a kormány nem foglalkozik a járvány jelentette kihívásokkal, és február elején is csak annyi derült ki, hogy mozgóurnát igényelhetnek azok, akik karanténban lesznek április 3-án.
Pedig Magyarországon – és a külképviseleti szavazás miatt külföldön is – számos olyan kihívást tartogat a járványhelyzet, amelyek már most előre láthatók, és amelyekre fel kellene készülnie a választási szerveknek.
Szavazás karanténban
Az első probléma mindjárt a karanténba került választópolgárokkal kapcsolatos. Aki karanténban van, az csak orvosi ellátás miatt hagyhatja el a lakóhelyét. Ilyenkor még kenyérért sem mehetünk le a boltba, tehát szavazni sem mehet a karanténba zárt választópolgár, miközben a szavazati jogát nem vehetik el tőle.
A Nemzeti Választási Iroda szerint ilyenkor a mozgóurna-igénylés a megoldás: a szavazatszámláló bizottság tagjai maszkban és védőkesztyűvel felszerelkezve keresik fel az otthonához kötött szavazót, aki így leadhatja szavazatát. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Egyrészt a jogszabály szerint mozgóurnát csak az kérhet, aki “mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt”. Ha szigorúan értelmezik a jogszabályt, akkor a “gyanús” esetek, illetve a szoros kontaktként azonosított (tehát nem igazoltan fertőzött) szavazók nem kérhetnek mozgóurnát, miközben ők sem hagyhatják el a lakóhelyüket. Ezzel elesnének a szavazati joguktól, ami elfogadhatatlan jogkorlátozás lenne.
A másik probléma az, hogy még járvány nélkül is korlátozottak a mozgóurnára fordítható kapacitások. A korábbi választásokon is volt arra példa, hogy valakihez már nem vitték ki a mozgóurnát, mert a szavazatszámláló bizottság nem ért oda időben, hiszen 19 óráig vissza kellett érniük a szavazóhelyiségbe az urnával. Április 3-ig így vagy jelentősen meg kellene növelni a mozgóurna-kapacitást, vagy más, akár párhuzamosan létező szavazási módot is be kellene vezetni a karanténban lévőknek.
Számos megoldást láthatunk erre már a nemzetközi gyakorlatban:
előzetes szavazást tartottak Új-Zélandon, Portugáliában, Bermudán és Oroszországban,
autós szavazásra volt lehetőség Csehországban, Izraelben, Litvániában, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államok több tagállamában,
elkülönített szavazóhelyiségeket alakítottak ki Jamaicán, Dél-Koreában, Indonéziában és Ukrajnában is, és az utóbbi három országban azokat a személyeket is ide irányították át, akiknek hőemelkedésük volt,
meghatározott idősávot tartottak fenn a karanténban lévőknek Dél-Koreában és Spanyolországban, így a hivatalos szavazási idő után vagy annak utolsó órájában mehettek el leadni voksukat.
Mozgóurnát is számos országban használtak, de például a szomszédos Horvátországban hiába lehetett a választás napján délig igényelni a mozgóurnát (ahogy nálunk is), nem volt kapacitás arra, hogy mindenhová eljussanak vele időben.
A mozgóurna kapcsán az is problémát jelent, hogy sok választó még csak nem is hallott a mozgóurna intézményéről, vagy ha hallott is, az igénylése kapcsán már biztosan tanácstalan lenne. Ezért már most tájékoztatni kellene az embereket arról, hogy létezik ez a lehetőség, és arról is, hogy hogyan tudnak élni vele, és erre kiemelt figyelmet kellene fordítani a hátrányosabb helyzetű településeken.
Külföldi szavazás
A külképviseleti szavazás is több problémát felvet, hiszen minden országban más a járványhelyzet, és az ehhez kapcsolódó korlátozások is. Lehet, hogy eljutni is nehéz a szavazásra kijelölt külképviseletre, mert a tömegközlekedés korlátozott vagy igénybevételét oltottsághoz kötik. Az is előfordulhat, hogy rendkívül szigorú szabályokat írnak elő a zárt térbe való belépésre, és ezért nem tudja valaki leadni a szavazatát. Maga a Nemzeti Választási Iroda is felhívta a figyelmet arra, hogy egyes országokban ez a külképviseleti szavazás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Ez azzal járna, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok nem élhetnek szavazati jogukkal, vagy csak aránytalan nehézségek árán, ami nem jogszerű.
Azt szeretnénk, hogy mindenki leadhassa a szavazatát április 3-án függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy külföldön tartózkodik, karanténban van-e, illetve be van-e oltva. Ezért minden érintett szervhez közérdekű bejelentéssel fordultunk, és ezekben javaslatokat is tettünk a helyzet megoldására. Így a Nemzeti Választási Iroda mellett megkerestük a járvány elleni védekezést irányító Operatív Törzset, a járványügyi feladatkörrel rendelkező Nemzeti Népegészségügyi Központot, a külképviseleti szavazás megszervezésében szerepet játszó Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a választás és népszavazás jogi szabályozásért felelős Igazságügyi Minisztériumot, továbbá a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szociális ügyekért felelős államtitkárt is.
Bízunk benne, hogy az állami szervek olyan megoldásokkal állnak elő, amelyek a járványügyi szempontokat is figyelembe veszik és garantálják azt is, hogy minden választópolgár leadhassa a szavazatát.
FRISSÍTÉS
Az illetékes szervek egy része nem válaszolt a közérdekű bejelentéseinkre (az EMMI vagy az IM), mások pedig áttették a bejelentést a Nemzeti Választási Irodához. A Külügyminisztérium válaszában kifejtette, hogy a külképviseletek semmilyen felmentést nem adhatnak a fogadó ország járványügyi szabályai alól, de mindent megtesznek a választópolgárok gyors és kényelmes joggyakorlása érdekében, egyebekben pedig minden választópolgárnak a helyzetről való folyamatos tájékozódást javasolták. Időközben a Nemzeti Választási Iroda arról is tájékoztatást adott, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió is befolyásolja a külképviseleti szavazást, ahogy a kínai járványhelyzet is.
Az NVI válaszából kiderül, hogy a már bevezetett intézkedéseken felül (pl. a szavazóhelyiségben alkalmazandó járványvédelmi előírások, emelt számú szavazatszámláló bizottsági tag megválasztása) újakat nem terveznek. Ugyanakkor egy fontos kérdés tisztázódott: a szavazatszámláló bizottság annak is mozgóurnát szállíthat ki, aki kontaktszemélyként került hatósági házi karanténba. Ezt többek között az is lehetővé teszi, hogy a szavazatszámláló bizottság nem jogosult a mozgóurna-igénylést tartalmazó kérelmen szereplő állítások valóságtartalmának vizsgálatára. Arra biztatunk mindenkit, hogy ne mondjon le szavazatáról a járvány miatt: akár igazoltan beteg, akár kontaktszemély, kérjen mozgóurnát!