Újabb fordulójához közeledik a Menedék Egyesület és a közmédia ügye, miután korábban a Kúria megállapította, hogy nem terjeszthetnek kritikátlanul hazugságot társadalmi szervezetről.A közmédia most azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a hazugságok következmények nélküli terjesztését.
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
Semjén Zsolt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek meghosszabbítására. Ez lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.
Lehessen egy napon tartani országgyűlési választásokat és országos népszavazást – erről szól Volner János kedden benyújtott indítványa. A választások már belátható közelségben vannak, ilyenkor pedig mindig gyanús, hogy a szabályok módosítása pillanatnyi politikai érdeket szolgál.
Nem állam, de az biztos, hogy hatalma vetekszik az államokéval. Már csak ezért sem világos, hogy kinek áll jogában, és kinek van módja rá, hogy megregulázza.
Mindenkinek, aki abban a tudatban vesz részt az előválasztáson, hogy kitartanak az előre lefektetett szabályok mellett.
Mindegy, hogy az önkényeskedő Kövér László, vagy a hódmezővásárhelyi közgyűlés dönt róla, a képviselők büntetéssel fenyegetése annak áll útjába, hogy a közügyeket szabadon vitathassák meg a választókat képviselő politikusok.
Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.
2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egy sajtótájékoztatón valótlanságokat állított a Menedék Egyesületről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett: ennek jogellenességét mondta most ki a Kúria tanácsa.
Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.
Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.
Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.
Dobri Lajos kemény nyilatkozatot tett a közgyűlési többséget adó ellenzéki politikusokról, de az őt képviselő TASZ és a bíróság szerint is a véleménynyilvánításhoz való jogával élt.
Petry Zsolt, Hrutka János és Lukács Viktor kirúgása messze nem ugyanarról szól, de mégis egymással mereven szemben álló táborokra osztotta a magyar közéletet. A munkáltatók vékony jégen táncolnak, ha a dolgozók véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása árán akarják megvédeni saját jó hírnevüket.
Elterelő hadműveletet folytat a kormány ahelyett, hogy komolyan venné saját felelősségét és szembenézne a járványhelyzettel. A mélyszegénységben élő emberek érdekében tett javaslataink kiforgatása is ennek a hadműveletnek a része.
A kritika akkor értékes, ha felvállaljuk, és nem a várható következményektől függően változtatgatjuk, hogy épp mit ismerünk el belőle. A TASZ jogi segítségére azok a tudatos polgárok számíthatnak, akiket büszkén képviselt véleményük miatt ér hátrány.
Most annak vagyunk tanúi, hogy a hatalom korábban sosem látott egyértelműséggel fedi fel valódi természetét.
Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.
Radnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.
A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.
2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.
Nem veszélyes a társadalomra, hogy dudálással nyilvánították ki véleményüket a hétfő délutáni budapesti autós tüntetés résztvevői, mégis intézkedtek velük szemben a rendőrök. Szerintünk felelősségteljesen gyakorolták a véleménynyilvánításhoz való jogukat, ezért ajánlunk jogi segítséget számukra.
Az állami szervek csak arról beszélnek, amiről ők akarnak, az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, a kormány propagandistái pedig rendőrökkel vitetnék el az újságírókat.
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.
A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?
Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.
A jogsegélyszolgálatunkat többen megkeresték azzal, hogy lépjünk fel Niedermüller Péter fehér heteroszexuális férfiakra és nőkre tett kijelentésével szemben, mert az szerintük kirekesztés, rasszizmus.
Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.
Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.