- Még az előző, 2018-as parlamenti választások előtt a kormány olyan plakátokkal kampányolt, amelyen STOP tábla mögött sötét bőrű menedékkérők vonulását lehetett látni.
- Szerintünk a plakátok sértették az emberi méltóságot, így 2018 tavaszán az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását kezdeményeztük.
- Egy ilyen eljárás ügyintézési határideje 75 nap, ehhez képest a hatóság lassan negyedik éve szabotálja a vizsgálatot.
A kormány, még az előző parlamenti választások előtt az egész országot teleplakátolta a STOP tábla mögött sötét bőrű, leginkább arab etnikai származásúnak kinéző menedékkérők vonulását ábrázoló képpel. A plakátokon az szerepelt, hogy az “kormány információ”. Erről már a 2018-as kampányidőszakban kimondta a Kúria, hogy a kormány visszaélt kommunikációs helyzetével, és a pártok közötti esélyegyenlőség elvét sértette meg azzal, hogy a “kormány információ” nem valósított meg tájékoztatást, nem közölt új információt, csak a Fidesz kampányüzenetét hangosította ki. De a plakáttal nem csak ez volt a gond. 2018. április 5-én eljárást indítottunk azért, hogy az EBH megállapítsa: a kormány STOP feliratos plakátja sérti az egyenlő bánásmódot.
Az eljárást azért kezdeményeztük, mert szerintünk a plakátok kihelyezésével a kormány és a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a Magyarországon élő, itt tartózkodó, a magyar többséginél sötétebb bőrszínű emberek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A plakát azt az üzenetet közvetítette, hogy mindenkit, aki a képről felismerhető jellemzőkkel rendelkezik, meg kell állítani, az országon kívül kell tartani, mert ezek az emberek veszélyt jelentenek az országra nézve. A kormány ezzel a Magyarországon élő külföldiekkel szemben ellenséges, megfélemlítő környezetet alakított ki, amihez a megelőző három év idegenellenes, menekültellenes kormányzati kommunikációja is hozzájárult.
Megkezdődik a jogi pingpong
Az EBH azonban ahelyett, hogy alapjogvédő intézményként érdemben megvizsgálta volna közérdekű kérelmünket, 2018 májusában először inkább megszüntette az eljárást. A hatóság azt állította, hogy azért nem vizsgálhatta a plakátokat, mert azok a kormányzati politika és kommunikáció részei, amit az Országgyűlés elismert döntéseivel. Az Országgyűlés közhatalmi döntéseit és intézkedéseit pedig az EBH-nak nincs joga vizsgálni. A hatóság szerint azért sem volt hatásköre eljárni, mert akkor a kormány által meghozott összes intézkedés, döntés felülvizsgálható és szankcionálható lenne.
Ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni:
miért lenne baj az, ha a kormány mások jogait sértő intézkedéseit egytől egyig felül lehetne vizsgálni? Mert akkor a kormánynak is a jognak alárendelten kellene működnie? Eretnek gondolat.
Egy átlagos esetben, az egyenlő bánásmód követelményét betartató hatóság döntésére bő két hónapot kell várni, majd ha az érintettek nem értenek egyet a hatóság döntésével, akkor a bíróságon megtámadhatják. A bírósági eljárás lezárultával pedig véget is ér az ügy. A kormány plakátjainak ügyében azonban a bíróság elsőfokon négyszer, felülvizsgálat keretében a Kúria kétszer járt el, míg a hatóság előtt most kezdődik harmadszor újra az alapeljárás. Ez már tényleg abszurd.
Eltelt négy év, egy teljes parlamenti ciklus. Újra kampányidőszak van mint 2018 tavaszán, de az egyenlő bánásmód védelmére hivatott alapvető jogok biztosa még mindig nem hajlandó elismerni, hogy a kormány minden eljárása során köteles az egyenlő bánásmódot megtartani, és kimondani, hogy a kormány STOP plakátjai kétségbe vonták a minden embert megillető egyenlő tiszteletet.
Mi nem adjuk fel, és ha kell harmadjára is újra kezdjük az elejéről. Kitartunk, mert a jogszabályok mindenkire kötelezőek, a kormányra is. Az alapvető jogokat a kormánynak tiszteletben kell tartania, és ez akkor is így van, ha úgy tűnik, hogy az ezt ellenőrizni és betartatni hivatott szervek – élükön az alapvető jogok biztosával – a jogvédelem helyett saját intézményük szabotálásán dolgoznak.
Zsugyó Virág