- A márciusban kezdődő országos pedagógustiltakozások a tanév kezdete óta új erőre kaptak. De miért a sztrájk a tanárok legfontosabb követelése, ha egyes tanárok most is sztrájkolnak? És miben más a polgári engedetlenség?
- Összeszedtük, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a sztrájkról, miért vonatkoznak más szabályok a pedagógusokra, és miért mondják azt a szakszervezetek, hogy a kormány ellehetetlenítette a sztrájkot az oktatásban.
Mire való a sztrájk?
A sztrájk alapjog. Ezt igazolja, az Alaptörvény is: „a munkavállalóknak [...] joguk van ahhoz, hogy [...] érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.” Sztrájkkal gazdasági vagy szociális érdekeket lehet érvényre juttatni. Ilyen tipikusan a magasabb bér, a jobb munkafeltételek, de akár a munkavállalók beleszólásának lehetősége a munkahelyi döntésekbe – ezért kezdtek sztrájkba például 2020-ban az SZFE dolgozói. A sztrájk fő funkciója a nyomásgyakorlás. Legális lehetőség arra, hogy a munkavállalók érdeksérelmet okozzanak a munkáltatónak azért, hogy saját érdekeiket érvényesíteni tudják. Ha nincs nyomásgyakorló erő, azaz a munkáltatónak nem árt a munkabeszüntetés, akkor a sztrájk értelmetlen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozók bármit megtehetnek. Bár elsőre furcsa lehet, hogy a jog egy nyomásgyakorlási módot próbál szabályozni, mégis vannak jogi előírások, amelyeket be kell tartani egy szabályos sztrájkhoz.
Hogyan lehet Magyarországon szabályosan sztrájkolni?
Először is: szabályosan nem lehet csak úgy belekezdeni a sztrájkba. Ha megfogalmazódtak a munkavállalók követelései és fellobbant az érdekérvényesítés lángja, akkor ezt először le kell hűteni. Ezt az időszakot tényleg így hívják: “lehűlési időszak”. Ennek során a sztrájkkövetelésekről békésen, vagyis tárgyalásos úton kell egyezkedni, legalább hét napon keresztül. Ez alatt a hét nap alatt csak egyszer lehet egy rövid, figyelmeztető sztrájkot tartani, ami maximum két órás.
Ha a tárgyalások során a munkáltató és a munkavállalók nem tudtak a követelésekről megegyezni, akkor jöhet a sztrájk, vagyis maga a munkabeszüntetés. A dolgozó ilyenkor megjelenik a munkahelyén, csak épp tudatosan, nyomásgyakorlási céllal nem végez munkát. A tanársztrájk kapcsán sokszor megjelent, hogy ez „mulasztás”, ez azonban nem így van! A sztrájk egy jogszerű magatartás, vagyis semmiféle mulasztást nem követ el az, aki szabályosan sztrájkol. Épp ezért nem is érheti emiatt semmiféle hátrány azon kívül, hogy arra az időre, amíg sztrájkolt (vagyis pontosan annyi munkaórára), nem kap fizetést, hiszen munkát sem végzett.
Azoknál a munkáltatóknál, amelyek a lakosságnak biztosítanak alapszolgáltatásokat – ilyen az egészségügy, a közművek, a tömegközlekedés és a magyar bíróságok szerint a köznevelés is – egy további feltételnek kell teljesülnie a szabályos sztrájkhoz. Nem lehet teljes egészében beszüntetni a munkát, bizonyos szintű szolgáltatást sztrájk idején is biztosítani kell. Ezt hívjuk még elégséges szolgáltatásnak. Általában az a jellemző, hogy a még elégséges szolgáltatás nincsen pontosan meghatározva, azaz maga is alku tárgya. A munkáltató és a munkavállalók tehát még a tényleges sztrájk előtt egymásnak feszülnek, hogy hányan és hol dolgozzanak a sztrájk ideje alatt. Ha nem tudnak megegyezni, akkor bíróság dönt a kérdésben a felek által benyújtott ajánlatok alapján.
Mi a helyzet az oktatásban? Miért követelik a tanárok, hogy adják nekik vissza a sztrájk jogát?
Egyes ágazatokban előfordul, hogy a még elégséges szolgáltatást jogszabály határozza meg. Ilyenkor az állam átnyúl a felek feje fölött, és saját maga írja elő törvényben, hogy milyen szintű szolgáltatást kell biztosítani. A tanárok esetében ez egészen addig nem volt így, amíg egyre veszélyesebbé nem vált a fellépésük. 2022 márciusáig a köznevelésben tervezett vagy zajló sztrájkok esetében is egyeztetés zajlott a még elégséges szolgáltatásról, és végül bíróság döntött a kérdésben. 2022 márciusa óta viszont – először egy veszélyhelyzeti rendeletben, majd törvényben – írták elő, hogy mi az elégséges szolgáltatás “minimális” mértéke sztrájk idején. Ez a törvényben meghatározott szolgáltatás pedig minden, csak nem minimális.
- A gyerekfelügyeletet az általánosan előírt időnél hosszabban kell biztosítani.
Hiába nincsenek órák, a tanulói csoportokat olyan szigorúan el kell különíteni az osztálytermekben, ahogy még a koronavírus-járvány idején sem kellett, amihez persze külön-külön felügyelőtanár is kell. - A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében egyetlen foglalkozás sem maradhat el. A gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok ezért az iskolai foglalkozások terhére nem is sztrájkolhatnak.
- Az érettségizőknek a kötelező érettségi tárgyakból szintén minden órát meg kell tartani.
Könnyen láthatjuk, hogy ha alig néhány óra marad el, ha a gyerek ugyanúgy jár iskolába, mint eddig, akkor a sztrájk nem tölti be a korábban leírt feladatát, a nyomásgyakorlást. Ezért vannak a tanárok felháborodva. És ezért jelenik meg egy további tiltakozási mód: a polgári engedetlenség.
Ha nincs értelme az oktatásban a sztrájknak, miért sztrájkolnak mégis egyes pedagógusok?
A támadható korlátozás ellenére továbbra is sokan választják a sztrájkot. Ennek egyéni és taktikai okai is lehetnek. Egyéni szempontból a sztrájk egy szabálykövető tiltakozási forma, és a sztrájkolókat egyértelműen védi a jog. A bér megvonásán kívül nem érheti őket más hátrány. A szakszervezetek álláspontja szerint pedig az egész iskolát nézve taktikai lépés lehet az, hogy az intézményben sztrájkot és polgári engedetlenséget is hirdetnek. Sztrájk esetén ugyanis kötelező a szülőket értesíteni. Ha a szülők támogatóak, és nem küldik be a gyerekeiket az iskolába, akkor a polgári engedetlenséget választó tanárokon sem lehet számon kérni, hogy nem tanítottak, és ezzel megsértették a tanulók oktatáshoz való jogát.
A szakszervezetek számára az is fontos, hogy ne tudatos szabályszegésre szólítsák fel a tagjaikat, hanem kreatív módon használják ki a sztrájkszabályokat és ennek keretei között tegyék láthatóvá a tiltakozást. Ezért hirdettek szeptember 19-től „gördülősztrájkot”, ami azt jelenti, hogy a tanárok nem egy alkalommal hosszan, hanem ütemezetten, valójában egy meghatározott „órarend” szerint sztrájkolnak. A gördülősztrájk fontos eleme, hogy a tanítás ne kezdődjön el a megszokott 8 órás időpontban (így sokak által észlelhető, hogy sztrájk zajlik), viszont egy-egy napon nem kell hosszan sztrájkolni. Annak érdekében, hogy ne mindig ugyanazok az órák maradjanak el, van „A” hét és „B” hét, mindkettőn más napokon zajlik sztrájk.
Mit jelent a polgári engedetlenség?
A polgári engedetlenség egy tudatos, nyíltan vállalt, erkölcsi indíttatású és erőszakmentes szabályszegés. Célja, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára és ezzel érjen el változást. Fontos, hogy a polgári engedetlenség akkor vethető be, ha nincs (más) lehetőség a probléma megoldására. A polgári engedetlenség eszköz lehet a tiltakozásra az igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás ellen – ahogy most a tanárok esetében tapasztaljuk.
A tanárok polgári engedetlensége abban áll, hogy nem veszik fel a munkát, hiába a szigorúan előírt még elégséges szolgáltatás. Jogilag ez azért megalapozott, mert – ahogy láttuk – tárgyalásaik a köznevelésért felelős miniszterrel nem vezettek eredményre, sztrájkjogukat pedig a törvény teljesen kiüresíti. Vagyis nincs más eszközük arra, hogy felhívják a figyelmet egyre romló helyzetükre, és változást érjenek el.
Tettük erkölcsi indíttatását igazolja a társadalmilag fontos ügy, amelyért kiállnak: az oktatás helyzete. Ha nincs színvonalas oktatás, nem teljesül a diákok tanuláshoz való joga, ami az ország jövőjének az alapja.Az oktatás szakemberek – tanárok – révén olyan ismereteket ad, amelyet a szülő nem biztos, hogy képes lenne nyújtani. Aligha lehet erősebb erkölcsi alapot elképzelni, mint a tanulók és ezáltal a társadalom jövőjéért való kiállás.
Fontos az is, hogy a polgári engedetlenkedő mindig vállalja tette következményeit. A munkavégzést megtagadó tanároknak ezért munkajogi következményekkel kell számolnia: például nem kapnak bért, vagy ha a szerződésük alapján ez lehetséges, akkor más szankciókat is kiszabhatnak rájuk. Az viszont, ha valakit kirúgnak, szerintünk nem jogszerű szankció. A néhány órás engedetlenkedés ugyanis nem arányos azzal, hogy valaki végleg elveszítse az állását. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a tiltakozáshoz mindenkinek joga van. A kirúgás szabályszerűsége ezért nem ítélhető meg pusztán munkajogi alapon, a véleményszabadság jogát is tekintetbe kell venni, amely magasabb rendű, úgynevezett alapjog.
A polgári engedetlenség bátor és tiszteletre méltó kiállás az oktatásért akkor, amikor a helyzet tarthatatlan és nincs más eszköz arra, hogy az érintettek kifejezzék elégedetlenségüket.
Zeller Judit
A TASZ ingyenes jogi segítséget nyújt azoknak a bátor pedagógusoknak, akiket a hatalom megpróbál elhallgattatni. Péntekenként 10 és 12 óra között munkajogi kérdésekkel fordulhatnak hozzánk a tanárok a +36 1 279 22 35-ös számon. Nagyobb tiltakozó akciók esetén bekapcsoljuk a forródrótunkat a +36 30 722 3356 telefonszámon. A jogsegely@tasz.hu címen pedig folyamatosan várjuk a megkereséseket.
Részletes információ a közoktatásban való tiltakozásról a honlapunkon érhető el: