Hogyan érinti a polgárokat a Pegasus-ügy?
- Kedden volt Budapesten az Európai Parlament Pegasus-bizottságának meghallgatása, melyen mi is részt vettünk. Látogatásuk során azt vizsgálták, hogyan használta a kormány a kémszoftvert.
- Varga Judit igazságügy-miniszter nem találkozott a bizottsággal, arra hivatkozva, hogy a nemzetbiztonság nem uniós ügy. Szerintünk igazságügyi miniszterként kötelessége együttműködni az Unió szervezeteivel, ráadásul a botrányban a jogállamiság és alapvető uniós jogok sérelme is felmerült.
- A Pegasus-ügy rávilágított a legsúlyosabb rendszerhibákra és igazolta, hogy a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben csak a jogállamiság látszatát keltő, de valójában működésképtelen intézmények állnak rendelkezésre, amelyek alkalmatlanok az állampolgárok jogainak védelmére.
- Összegyűjtöttük, hogy milyen alapvető pontokon kéne megváltoztatni a magyar szabályozásokat az állam visszaéléseivel szemben.
Egy demokratikus jogállamban elengedhetetlen, hogy az állami szervek működése átlátható legyen a polgárok számára, az állam viszont csak a szükséges adatokat tartsa számon a polgárokról. Magyarországon a személyes adatok védelmére hivatott hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mindössze a demokrácia díszlete: ritkán védi meg a polgárok jogait az állami érdekkel szemben. Az állam kampányolásra használja a más célból begyűjtött adatokat, gyakorlatilag bármilyen megfigyelés lehet jogszerű, és az érintettek még utólag sem kapnak semmilyen információt arról, hogy milyen adataikhoz fért hozzá a hatalom.
A hét elején Budapesten járt az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, hogy megvizsgálják, hogyan használta a kormány a Pegasus kémszoftvert. Varga Judit igazságügyi miniszter visszautasította a velük való találkozást arra hivatkozva, hogy a bizottság túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön, amikor nemzetbiztonsági kérdéseket vizsgál. Bár a nemzetbiztonság valóban tagállami hatáskör, azonban ha egy tagállamban a titkosszolgálatokat visszaélésszerűen pártpolitikai célokra használják fel, az nem nemzetbiztonsági, hanem jogállamisági kérdés.
Egy demokratikus jogállamban az állam csak a működéséhez és mások jogainak védelméhez feltétlenül szükséges adatokat gyűjti a polgárairól. A személyes adatok védelméhez való alapjogot tiszteletben kell tartania és arra hatékony intézményrendszert kell működtetnie. Ezzel szemben a nem demokratikus rendszerekre jellemző berendezkedésben az állam indokolatlanul széles körben tart nyilván adatokat a lakosságról, és ezekkel gyakran visszaél hatalmának védelme érdekében. Ezzel a jelenséggel nap mint nap találkozhatunk, hiszen a hétköznapokban is egyre több személyes adatunkat gyűjti az állam:
Mit lehet tenni az állam visszaéléseivel szemben?
Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, hogy a magyar jog nem biztosít kellő garanciákat a visszaélésekkel szemben, az állam azóta sem tett semmit a helyzet orvoslására. A visszaélésszerű megfigyelések több ponton csorbítják a jogállamot, aláásva annak alapvető intézményeit.
- Pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen kérdésekre kell kitérni a megfigyelésre vonatkozó kérelemben, ugyanis a hatályos szabályok szerint a megfigyelés engedélyezője még azt sem tudja, hogy milyen technológiát használnak majd a megfigyeléshez – így aligha tudja eldönteni, hogy csak a szükséges és arányos mértékig avatkoznak-e be a megfigyelt magánszférájába.. Az engedélyezések nem válhatnak formális rutinná, hanem érdemi mérlegelésen kell alapulniuk.
- Független bíró jóváhagyásához kéne kötni a megfigyelések engedélyezését. Jelenleg az igazságügy-miniszter hagyja jóvá a megfigyeléseket, neki pedig egy olyan parlamenti bizottságnak kell titkos eljárásban beszámolnia, melyben többsége van a minisztert adó kormánypárt képviselőinek. Az ilyen eljárás nem jelent védelmet a politikai célú felhasználás ellen.
- A megfigyelésben érintett polgároknak biztosítani kéne, hogy információt szerezhessenek a megfigyelésről, és jogsértés esetén jóvátételt kaphassanak. Erre megoldás lenne, ha a megfigyelés lezárása után – miután ez már nem sért nemzetbiztonsági érdeket – értesítenék az érintettet, vagy ha azok is bírósághoz fordulhatnának, akik nem tudják bizonyítani, hogy megfigyelték őket, a bíróságnak pedig így is joga lenne a lehetséges megfigyelést vizsgálni.
A Pegasus-ügy igazolta, hogy nem elméleti jellegű problémákról van szó: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek a jelek szerint semmilyen nemzetbiztonsági oka nem volt. Nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek.
Ha neked is fontos, hogy továbbra is dolgozhassunk az adatok védelméért és egy jobb rendszerért, legyél a rendszeres támogatónk!