Népszavazással dőlhet el a pilismaróti sóderbánya sorsa: a helyiek ezzel újraírhatják a nélkülük hozott önkormányzati döntést

Derült égből villámcsapásként érte három éve a pilismaróti polgárokat annak a híre, hogy sóderbányát tervez nyitni az önkormányzat a dunaparti községben. Akkor még Pilismaróton nem volt helyi környezetvédelmi egyesület, amelyik fel tudott volna lépni a bányaépítési terv ellen. Bátor helyiek viszont voltak, akik eldöntötték, hogy mindent megtesznek a gyönyörű kultúrtáj védelmében. Az elkötelezett polgárokból egy éven belül megalakult a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület, a “DUNAKÉKE” – bánya pedig azóta sincs Pilismaróton.

Amikor kitudódott, hogy az önkormányzat a helyiek háta mögött tervez bányát a településre, elindult a közösségi szerveződés, aláírást gyűjtöttek és tüntetést szerveztek a pilismarótiak.

Ideális esetben ez másképp történt volna. A városvezetés már akkor bevonhatta volna a helyieket a döntési folyamatba, amikor a beruházás ötlete először felmerül. Tarthattak volna közmeghallgatást, majd a lakossági észrevételek tükrében tárgyalhatták volna a kérdést, civil vagy környezetvédő szervezeteket is bevonva az egyeztetésbe. Egy ilyen folyamat végén pedig akár az önkormányzat is kiírhatott volna népszavazást a kérdésről, hogy megadják a lakosságnak a döntés lehetőségét. Ezzel szemben az önkormányzat lemondása nyilvános beismerése volt annak, hogy az átlátható és részvételt biztosító helyi döntéshozatal ellentéte valósult meg.

Azonban a történet itt még nem ért boldog véget, sőt: a civilek története itt kezdődött csak el igazán. Annak ellenére, hogy helyiek közérdekű bejelentésére a kormányhivatal visszavonta a bánya környezetvédelmi engedélyét, a bányavállalkozó pert indított, és visszaszerezte azt. A pilismarótiak új polgármestert választottak, aki újrakezdte a tárgyalást a vállalkozóval, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatot köti a korábbi szerződés.

A polgári ellenállás azonban új szintet lépett, a tiltakozó civilek létrehozták a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesületet.

Ez azért fontos, mert a környezetvédelmi egyesületeknek extra jogosultságaik vannak: ügyfélként beléphetnek hatósági eljárásokba, és észrevételeikkel alakíthatják többek között az engedélyezési eljárások menetét. Emellett joguk van közreműködni a helyi területi tervek kidolgozásában és véleményezni különböző jogszabályokat, környezeti programokat. Sőt, pert is indíthatnak a környezet veszélyeztetése, szennyezése, károsítása esetén.

A pilismaróti polgárok az egyesületen keresztül közérdekűadat-igényléssel tudtak meg egyre több információt, így szerezték meg például a tervezett bánya környezeti hatástanulmányát, petíciót és nyílt leveleket írtak, a terület védetté nyilvánítását kezdeményezték az önkormányzatnál, közvetítették a nyilvánosság felé az ügyüket, felléptek a hatóságok és a bíróság előtt is.

A döntés szerint a földhivatal felhívta rá a figyelmet, hogy a beruházás értékes termőföldeket veszélyeztet és az engedélyt nem lehetett volna megadni addig, amíg az érintett termőföldek igénybevételét külön eljárásban nem döntik el. A bánya területének kijelöléséhez a helyi szabályokat is módosítani kellett volna, ezt azonban civilek részvétele nélkül nem teheti meg a városvezetés. Így a lakossági ellenállásnak köszönhetően ezt nem tudta végrehajtani az önkormányzat, enélkül pedig nem adhatnak engedélyt a beruházásnak. A minisztérium miután megsemmisítette a visszakapott engedélyt, új engedélyezési eljárást írt elő. Ebbe az eljárásba pedig a DUNAKÉKE egyesület már be tud lépni környezetvédelmi egyesületként.

A döntő fordulatot a bánya ügyében azonban egy másik eszköz, a helyi népszavazás hozhatja el.

A civilekkel összefogva néhány képviselő népszavazást kezdeményezett a bányáról. A kezdeményezést mi is véleményeztük, és a helyi választási bizottság jóváhagyta a kérdést. Ezt a döntést a bányavállalkozó érdekeit képviselve valaki megtámadta, de a bíróság a civileknek adott igazat.

A helyiek küzdelme a bánya ellen példaértékű. A civilek végül saját maguk közösségi megmentőivé váltak. A sikerük egyik kulcsa az volt, hogy azonnal cselekedtek és összefogtak. Fontos volt, hogy nem dőltek hátra az első sikernél, hanem tovább szerveződtek. Ennek eredményeként a DUNAKÉKE környezetvédelmi egyesület megalapításával az önkormányzat munkájában is részt tudnak venni, és minden olyan hatósági ügybe be tudnak lépni, ami Pilismarót környezetét érinti. Már nemcsak a bánya ellen lépnek fel, hanem céljaik közé tartozik a „Dunakanyar-Kultúrtáj” megőrzése, az ökológiai sokszínűség védelme, a jövő generációkért való felelősségvállalás, ahogy a helyi természet- és környezetvédelmet tudatosító tevékenység is.

Sem a bánya elleni küzdelemben, sem más környezeti ügyben nem lehet kikerülni a DUNAKÉKE egyesületet, így a helyiek részvételét sem.

Aujeszky Nóra Ilona

Fordulj hozzánk, ha további segítségre lenne szükséged, hogy fellépj valamilyen természetkárosítás ellen vagy szeretnél változást elérni a helyi döntéshozóknál! Támogass minket adód 1%-ával, hogy még több környezetvédelmi ügy mellett állhassunk ki ! Tegyünk együtt egy igazságosabb, zöldebb és szabadabb Magyarországért!