- A státusztörvény nemcsak a pedagógusokra lesz hatással az új tanévben, hanem a diákokra és a szülőkre is.
- A legfontosabb változás maga a pedagógusok státuszváltása, emellett azonban a köznevelési törvényt is módosították, a végrehajtás részletes szabályai viszont még csak most kerültek nyilvánosságra.
- Összeszedtük, hogy mi az, amit már most lehet tudni.
A státusztörvény több hullámban fog hatályba lépni. A legfontosabb változás, a pedagógusok státuszváltása csak jövőre lép életbe, de már szeptemberben érezteti a hatását. A státuszváltás azt jelenti, hogy míg a pedagógusok eddig közalkalmazottak voltak, 2024. január 1-től úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át, kivéve azokat, akik nyilatkoznak arról, hogy ezt nem szeretnék, és ezzel megszüntetik a munkaviszonyukat.
A státuszváltás nem csak bürokratikus változás. A pedagógusok egy csomó korábbi kedvezményüket is elveszítik, és olyan feltételekhez kötik a munkavégzésüket, amelyekkel eddig nem kellett számolniuk. Sok pedagógus emiatt már az iskolakezdést sem várta meg, és nyáron felmondott, ezért jelentős átalakulásokra kell számítani szeptembertől a pedagógusi karban mind az óvodákban, mind az iskolákban. Várhatóan több intézményben helyettesítésekre lesz szükség.
Újabb elvándorlási hullámra az őszi szünet végével kell számítani. Szeptember 15-29. között kell ugyanis jelezniük a pedagógusoknak, ha nem akarják a státuszváltást a jövő év elejétől. Akik így tesznek, november 1-től mentesülnek a munkavégzés alól. Így előfordulhat, hogy egy gyerek óvodapedagógusa, osztályfőnöke, tanára két hónappal a tanévkezdés után már nem dolgozik tovább. Ez sokaknak megterhelő lehet, de érdemes a pedagógusok szempontjait is figyelembe venni, akik csak akkor kapnak végkielégítést, ha szeptemberben még elkezdik az oktatást, és a kijelölt időszakban, szeptember 15-29. között jelzik távozási szándékukat.
A köznevelési törvény egyéb módosításai elsősorban a már így is súlyos, és a törvény miatt várhatóan tovább súlyosbodó pedagógushiány elfedésére hivatottak. Például ha az intézmény működése bármilyen okból nem biztosítható, az iskolát, osztályokat, csoportokat átszervezhetik, a tanulókat akár másik iskolába is irányíthatják, illetve a tantárgyfelosztás és az órarend is módosítható. Ráadásul ezekben az esetekben egy sor korábbi minőségi követelménynek sem kell megfelelni. Nagyobb lehet a gyerekcsoportok létszáma és az egyébként kötelező eszközbeli feltételektől is el lehet térni. Az új szabályok alapján tehát az is elképzelhető, hogy a gyerekek hónapokig, vagy egy teljes tanévig olyan körülmények között tanulnak, amelyek nem felelnek meg a normális körülmények között elvárt, általános előírásoknak, így nem teljesítik a minőségi oktatás követelményét. A törvény előírásai szerint csupán „törekedni” kell arra, hogy a gyerekek megfelelő színvonalú és mennyiségű oktatás-nevelésben részesüljenek.
További nehézség, hogy valójában még félkész, hiszen a megvalósítási szabályai még csak most léptek életbe, így tanév közben is várhatók átalakulások. Ez a bizonytalanság sem a pedagógusoknak, sem a gyerekeknek nem tesz jót. A tervezetben ráadásul számos aggályos elem van még a pedagógushiány elfedésére. A részletszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy valaki szakos vagy akár pedagógus végzettség nélkül tanítson. Egy másik aggodalomra okot adó változás, hogy pedagógus munkáját a munkáltató úgy ellenőrizheti, hogy közben a diákokról szóló információk ismertté válhatnak az intézményvezető előtt. Ez azt jelenti, hogy a pedagógussal bizalmasan közölt információ a pedagógus szándéka ellenére is a munkáltató tudomására juthat.
A pedagógusok azért kezdtek közel másfél éve tiltakozásba, hogy helyzetük, és ezzel együtt az oktatás helyzete javuljon. A kormányzat viszont érdemi tárgyalások helyett megalkotta a státusztörvényt, amellyel még nehezebb helyzetbe hozta őket, és törvénybe iktatta a rosszabb oktatást.
Az elmúlt tanév tapasztalatai alapján látható, hogy a pedagógusok egyedül nem tudnak változást elérni az oktatáspolitikában, ehhez a diákok és a szülők támogatására is szükség van, ezért fontos, hogy ők is hallassák a hangjukat. Nem fogadhatjuk el, hogy az óvodák és az iskolák gyerekmegőrzőkké silányulnak, hiszen az oktatás jövője az ország jövője.Jelenleg is számos pedagógus-, diák- és szülői szervezet dolgozik egy jobb oktatásért, mi pedig továbbra is segítjük őket ebben. Emellett ingyenes jogi segítséget nyújtunk azoknak, akiket a státusztörvény miatt jogsérelem ér. Jogsegélyszolgálatunk elérhető a jogsegely@tasz.hu címen, a honlapunkon pedig a megváltozott szabályokról is részletesen írunk.
Fernezelyi Borbála