2023. őszén újrarajzolták számos település önkormányzati választási térképét. A Választási Földrajzzal (VF) együttműködve figyelemmel kísértük a változásokat, és ahol jogellenességet tapasztaltunk, ott segítettük az érintetteket jogaik védelmében.
A hozzánk forduló jogkereső állampolgárokkal együtt öt település esetében bírósághoz fordultunk, és négy esetben megakadályoztuk a gerrymanderinget.
A győztes ügyek eredménye nem csak az volt, hogy új térképet kellett elfogadni az adott településeken, hanem általános jogértelmezést is megfogalmaztak a bíróságok.
Az önkormányzati választásokon, a tízezer fő feletti településeken és a budapesti kerületekben vegyes választási rendszerben választjuk meg a települési képviselő-testületeket. Ennek lényege, hogy a település fel van osztva egyéni választókerületekre (EVK-kra), a választópolgárok pedig az adott kerületben versengő jelöltekre adhatják le szavazatukat, akire pedig a legtöbben voksoltak, bekerül a képviselő-testületbe. Habár van kompenzációs lista is, a választókerületekből megválasztott jelöltek adják a testület többségét, a kerületi beosztásnak tehát döntő szava lehet abban, hogy milyen többség lesz az önkormányzatban. A vonatkozó törvények előírják és magából az Alaptörvényből is következik, hogy a választókerületekben a választópolgárok számának nagyjából meg kell egyeznie. Akár minimális eltérés is alkotmányellenes, ha az gerrymandering, azaz politikai érdekeket szolgáló választókerület-kialakítási manipuláció eredménye.
Partnerünkkel, a Választási Földrajzzal, 2023 őszén átfogó projekt keretében foglalkoztunk az önkormányzati választókerületek témájával. Előzetesen összegyűjtöttük a releváns jogszabályokat, jó gyakorlatokat ahhoz, hogy egy-egy választókerület-módosítást megvizsgálhassunk. Az így elkészült anyagból segédletet állítottunk össze és küldtük ki az érintett települések jegyzőinek. Az aHang közreműködésével toborzott közel 150 önkéntes segítségével monitoroztuk a települések honlapjait és polgármesteri hivatalait, majd öt településen vittük bíróság elé a jogellenesen kialakított választókerületi térképeket.
Figyelni kell, mert kirívó aránytalanságok is előfordulnak
Sárospatakon a jegyző újrarajzolta a kerületeket, de nem is akárhogyan: az egyik EVK-ban 553, míg egy másikban 1395 volt a választásra jogosultak száma. Azaz a legnagyobb kerületben közel két és félszer annyian voltak mint a legkisebben, ami lássuk be, nagyon messze van az egyenlő választójog elméletétől. Mindezt úgy, hogy azt a lehető legnehezebb legyen kiszúrni, a települési honlap egy eldugott szegletében kommunikálva, lehetőség szerint már a megtámadásra adott 15 napos határidő lejárta után.
Vigyikán Csaba, a Patakért Egyesület jelenlegi képviselője és leendő képviselőjelöltje, a település lakosa a TASZ és a VF segítségét kérte az ügyben. Beadványunkkal bírósághoz fordultunk, és a település jegyzője, értesülve a megindult eljárásról, saját hatáskörben módosította a kerületi beosztást.
Nem elég jogszerűnek lenni, annak is kell látszani
Szombathelyen a sárospataki üggyel ellentétben a törvényes maximum alatt maradt a választókerületek átlagtól való eltérése, ami formálisan jogszerű volt. Három szombathelyi lakos a TASZ és a VF segítségével mégis megtámadta a beosztást. A törvény ugyanis előírja, hogy az 5 százalék feletti eltérést indokolni kell, méghozzá településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel és ezt a határozatban indokolni kell, amit azonban a jegyző elmulasztott alaposan részletezni.
A bíróság viszont hozzáfért a jegyzőkönyvhöz, amelyből kiderült, hogy a jegyző a határozat meghozatalakor valójában részletesen ismertette az eltérés indokait. Azokat tehát alaposan kidolgozták a beosztás elkészítésekor, csak éppenséggel a határozatba mulasztották el átvezetni. A bíróság igazat adott nekünk és megsemmisítette a beosztást. Nem elegendő tehát, ha ténylegesen objektív szempontok igazolják az eltérést, ezeket a határozatnak is tartalmaznia kell. Mégpedig azért, mert csakis a határozatból derülhet ki a településen élő polgár számára, hogy adott esetben miért ér a szavazata kevesebbet, mint a szomszédé.
Ha hozzányúl a jegyző a beosztáshoz, akkor arányosságra kell törekednie
Több esetben azt láttuk, hogy a jegyzők számára nem volt egyértelmű a törvényi szabályozás a törvényi küszöbök vonatkozásában. 20 százalékos eltérés felett kötelező módosítani a kerületeket, de a jegyzők sok esetben úgy módosították azokat, hogy az eltérés némelyikeknél 20 százalék alatt, de még a törvényi maximum (15 százalék) felett maradt.
Így volt ez a XVI. kerületben is, ahol azért kellett módosítania a jegyzőnek a beosztást, mert az egyik EVK 20 százalék feletti eltérést mutatott. A jegyző olyan apró módosításokat eszközölt, amikkel bár a 20 százalékot már éppen hogy nem érte el az érték (19.32%), még mindig jelentősen meghaladta a 15 százalékot. Mindemellett még további két EVK-ban is 15 százalék feletti volt az eltérés, amiket a módosítás során a jegyző érintetlenül hagyott.
Hollai Gábor, kerületi momentumos képviselő a TASZ és a VF segítségét kérte a határozat megtámadásában és sikert ért el, az eljárás hatására új beosztást kellett készítenie a jegyzőnek. Az újabb beosztást is megtámadtuk, mivel az 5 százalék feletti eltérésekre adott indokolás elégtelennek látszott, azonban a bíróság ezúttal nem nekünk adott igazat. Az ítélet úgy érvelt, hogy azaz derült ki, hogy a törvényes határon belüli eltérést hogyan indokolja a jegyző és miképp veszi figyelembe a településszerkezeti sajátosságokat, nem jogi kérdés.
Kisebb eltérések is jogellenesek lehetnek, ha gyanúsan nincsenek megindokolva
Mi van akkor, ha a 15 százalékos küszöböt betartja a jegyző, de mégis felmerül a gyanúja, hogy politikai alapon tett különbséget a választókerületek méretében? Erre példa az V. kerület, ahol habár mindegyik EVK a 15 százalékos határon belül volt, azonban pont a “legellenzékibb” kerület lett a legnagyobb, tehát itt ért volna legkevesebbet a választópolgárok szavazata. A 7. EVK 12,7 százalékkal volt nagyobb, mint a kerületi átlag, és a 2019-es önkormányzati és 2022-es országgyűlési választások eredményei alapján látszik, hogy ez a “legellenzékibb” választókerület a Belvárosban.
Ezt a lenti térképpel mutatjuk meg. Jobb oldalt az új kerületi beosztás található, a százalékok azt jelzik, hogy mennyivel tértek el az egyes kerületek az átlagtól. A bal felső sarokban található a fent is említett, 7. EVK.
A bal oldali térkép pedig a 2019-es önkormányzati választások eredményét mutatja. Minél kékebb az adott rész, annál nagyobb különbséggel nyert ott az ellenzéki jelölt, minél narancssárgább, annál nagyobbal a kormánypárti jelölt.
Joggal merült fel tehát a gyanú, hogy itt szándékos manipulációról lehet szó, kérdéses azonban, hogy mit lehet tenni, hiszen a törvényben foglalt 15 százalékos határt betartotta a jegyző. Az 5 százalék feletti eltérést viszont itt sem sikerült a jegyzőnek érdemi módon indokolni, nem is tudta volna, hiszen nem voltak olyan objektíve fennálló településszerkezeti tényezők, amelyek megindokolták volna az eltérést. Az V. kerületi határozat ennek megfelelően csak ömlesztve (azaz nem EVK-ra bontva), és általánosan fogalmazott meg szempontokat.
Az ügyet a Tiéd a Belváros-frakció három tagjával, Kovács Alex Gáborral, Tomos Endrével és Árvai Péterrel bíróságra vittük, kifogásolva elsősorban az indokolás hiányosságait. A bíróság pedig nekünk adott igazat, megállapította, hogy a kerületi beosztás indokolása nem volt megfelelő, és megsemmisítette a határozatot. Beszédes, hogy a jegyző ezután nem változatlan tartalommal, de megfelelő indokolással fogadta el a bírósági eljárás után az új beosztást, hanem lecsökkentette az eltéréseket 5 % alá.
Az ügyek további jogi részleteit a honlapunkon olvashatod.
Perczel Léna és Mécs János