A tízezer fő feletti települések és a budapesti kerületek jegyzői ezekben a hetekben állapítják meg az önkormányzati választókerületek határait.
Ez alapvetően befolyásolja a választások eredményét és az egyenlő választójogot, mert így van olyan település, ahol majdnem háromszor annyit ér a legkisebb választókerületben élők szavazata, mint a legnagyobb kerület lakóié.
Mit tehetsz te választópolgárként a kerületek jogtalan átszabása, azaz a gerrymandering ellen?
Jövőre önkormányzati választások lesznek. A tízezer fő feletti településeken és a budapesti kerületekben, azaz összesen 168 településen vegyes választási rendszer működik. Ennek lényege, hogy a település fel van osztva választókerületekre, és a választópolgárok egyéni jelöltekre szavaznak. Az egyéniben győztes jelöltek bekerülnek az önkormányzat legfontosabb képviseleti szervébe, a képviselő-testületbe. A mandátumok nagy része egyéniből tevődik össze, a többit pedig a kompenzációs mandátumok adják. Az egyéni kerületek száma a lakosságszámtól függ: A 14 ezres Tapolcán például nyolc egyéni kerület van (és három kompenzációs listás mandátum), míg Budapest VIII. kerületében, ahol 65 ezren laknak, 12 egyéni és 5 kompenzációs listás mandátumból áll össze a testület.
Nagyon nem mindegy viszont, hogy miként van felosztva az adott település. Elképzelhető ugyanis, hogy nagy különbség van az egyes választókerületek között a választópolgárok száma tekintetében. Tegyük fel, hogy az egyik kerületben 500, míg a másik kerületben 1500 választópolgár választ meg egy képviselőt. Ekkor a kisebb, azaz 500 választót számláló kerületben háromszor annyit ér a választópolgárok szavazata, hiszen csak harmadannyian választják meg a képviselőt.
Ez sérti a választójog egyenlőségét, amelyből következik, hogy a választókerületekben a választásra jogosultak számának lehetőleg azonosnak kell lennie. Az Alkotmánybíróság ezt már 2005-ben levezette az egyik alaphatározatában, emellett a követelmény a választási eljárási törvénybe is bekerült.
A törvény szerint a választókerületekben törekedni kell arra, hogy azonos számú választópolgár válassza meg a képviselőket. Ez persze nem mindig lehetséges, hiszen lehetnek olyan településszerkezeti vagy történelmi szempontok, amelyek eltérést indokolnak. Viszont a törvény előírja, hogy a kerületeket úgy kell meghatározni, hogy az adott település egyéni kerületi átlagától az eltérés ne haladja meg a tizenöt százalékot. Azaz, ha egy településen 1000 választópolgár jut átlagban egy választókerületre, úgy a legnagyobb kerület sem lehet 1150 fölött, és a legkisebb sem lehet 850 alatt.
A határokat a település jegyzője (mint a Helyi Választási Iroda vezetője) állapítja meg. A jegyzők október közepén kapták kézhez a lakosságszám adatokat. Ebből először megállapították a képviselő-testület méretét. Zugló lakossága például 2019 óta 110.000 alá csökkent (107.438), ezért a korábbi 15 helyett 14 kerületre kell felosztani a települést, de a budapesti kerületek és általában a nagyvárosok jelentős részében népességcsökkenés ment végbe. Ilyen esetekben tehát módosítani kell a kerületi beosztást, amelyet a jegyző november 30-ig tehet meg. Azonban egyéb esetben is kötelező lehet módosítani: ilyen az, ha a település lakossága nem változik, de belső demográfiai mozgások miatt változik a kerületek közötti különbség - éppen a már fent említett arányosság megőrzése érdekében.
Sajnos azonban előfordul, hogy a fenti elvárások nem teljesülnek. Erre a legfrissebb példa Sárospatak, ahol november 3-án jelent meg a jegyző határozata az új kerületi beosztásról. A határozatból látszik, hogy három választókerület tekintetében az eltérés meghaladja a törvényes maximumot: az 1. kerület 16,18%-al, a 6. kerület pedig 15,18 %-al magasabb az átlagnál. Azonban ennél súlyosabb a helyzet a 8. választókerületben, ahol közel 54 százalékkal kevesebb a választópolgárok száma az átlagnál.
Ez azt jelenti, hogy a 8. választókerületben két és félszer annyit ér a választók szavazata, mint az 1. választókerületben voksolóknak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a legkisebb és legnagyobb kerület közötti különbség semmilyen esetben sem haladhatja meg a kétszeres mértéket, ez esetünkben két és félszeres.
Nem csak a kerületek közötti aránytalanság eredményezhet jogellenességet. A jegyzőnek minden 5 % feletti eltérést indokolnia kell. Ez az indokolás nem lehet pusztán formális: nem elég az, ha azt írja a határozat, hogy “az eltérést településszerkezeti tényezők indokolják.” Fontos még, hogy a jegyzőnek ki kell kérnie a Helyi Választási Bizottság véleményét. Ha ez hiányzik, az is jogellenessé teszi a beosztást.
Emellett jogszabálysértő az is, ha a jegyző megszüntet egy választókerületet, mert ez szükséges a lakosságszám változása miatt, azonban a változással nem csökken a választókerületek közötti eltérés. Ez volt a helyzet Miskolcon 2019-ben, ahol úgy szüntetett meg egy kerületet a jegyző, hogy habár volt lehetősége rá, nem csökkentette a kerületek aránytalanságát. A kerület átszabását bíróságon támadták meg, ahol kimondták, hogy a határokat újra kell tervezni.
Végül, az aránytalanság és az indokolás hiánya mellett akkor is fennállhat jogellenesség, ha a kerületek alakjából manipulációra következtethetünk. Ez a klasszikus értelemben vett gerrymandering. Ekkor a választókerületek úgy vannak kialakítva, hogy az egyik politikai erő szavazóit szétszórják külön kerületekbe, hogy a lehető legtöbb kerületben kisebbségben maradjanak (ún. “cracking”). Emellett olyan kerületeket hoznak létre, ahol a másik fél “túlnyeri magát” (ún. “packing”).
Ez a jogilag legnehezebben megfogható, választókerület-kialakítással kapcsolatos probléma, hiszen ez a technika úgy is alkalmazható, hogy nincs eltérés a kerületek között a választásra jogosultak száma tekintetében. Árulkodó lehet, ha a kerületeknek - földrajzi okokkal nem indokolható - nagyon furcsa alakjuk van, adott esetben nem alkotnak összefüggő területet, vagy csak kis “folyosók” kötik össze a választókerület egyes részeit.
Erre példa Dunaújváros korábbi kerületi beosztása.
Kovalcsik Tamás, egyetemi tanársegéd, a Választási Földrajz munkatársa így elemezte a helyzetet:
“Dunaújvárosban használt beosztás, melyben a 9-es EVK három különböző beépítésű (lakótelepi, kertvárosias és falusi) területeket is tartalmaz, míg a 10-es EVK a teljesen falusias jellegű dunapentelei városrész jelentős részét és a Béke lakótelep egy részét tartalmazza úgy, hogy egy rendkívül elnyúlt alakú kerületet formáz. A 2-es, 4-es és 6-os EVK pedig a nem összefüggő területegységekre példa, hiszen mindhárom EVK-nak volt exklávéja a kerületi beosztásban. Ehhez hasonló megoldások nem javasoltak az új rendszerek kialakításakor.”Példás módon a dunaújvárosi jegyző észlelte a problémát, és információink szerint a választókerületek újrarajzolását tervezi, immár a jogszabályokkal összhangban.
A jogellenes kerületi beosztást bírósági úton lehet megtámadni. Kiemelten fontos viszont, hogy csak egy tizenöt napos időablak áll rendelkezésre a határozat megtámadására. Azaz, ha megjelenik a honlapon, vagy a jegyző hirdetőtábláján a polgármesteri hivatalban, akkor tizenöt nap áll rendelkezésre, hogy bíróságra vigyék az ügyet. A bíróság megsemmisítheti a beosztást, ahogy ez a fent említett miskolci ügyben is történt.A kérdés az, hogy mit tehetnek a választópolgárok, helyben aktív civilek
- A legfontosabb, hogy figyeljék, van-e változás a kerületi beosztásban. Ezt jellemzően a helyi választási iroda honlapján teszik közzé, de lehet, hogy a polgármesteri hivatalban függesztik ki a hirdetőtáblára.
- Ha nagy (15 százalékot meghaladó) eltérést, hiányos indokolást, vagy furcsa alakú kerületeket tapasztalnak, forduljanak bírósághoz. Fontos azonban tudni, hogy nem minden szokatlan alakú választókerület, vagy röviden indokolt határozat jogsértő - ahhoz, hogy ezt meg lehessen ítélni, érdemes szakemberrel konzultálni. A TASZ jogsegélyszolgálata segít értelmezni a változtatásokat, szükség esetén a Választási Földrajzzal együttműködve, és ha beigazolódik, hogy jogsértés történhetett, segítünk az eljárás megindításában.
- Tegyék helyi közüggyé a kérdést! Írjanak róla a helyi lapban, vitatkozzanak róla, jelezzék a jegyzőnek és a helyi választási bizottságnak a problémát - nem csak a már meghozott határozatok kapcsán, hanem akkor is, ha úgy vélik, hogy a 2019-ben használt beosztás módosítására van szükség ahhoz, hogy a jogszabályi követelmények érvényesüljenek. Ebben segítségükre lehet a TASZ általános jogsegélyszolgálata mellett regionális jogsegélye is, amely jelenleg Debrecenben, Szegeden és Pécsett működik.
Mécs János