Oké-e az iskolai kórust felléptetni a politikai rendezvényen?

  • A Kodály Zoltán Kórusiskola tanulói a CPAC nevű, jobboldali dzsemborin fognak fellépni – adta hírül a 444.

  • Az iskola 2019-ig állami intézményként működött, ekkor vette át a katolikus egyház a fenntartást.

  • Egy iskola fenntartóváltása messzeható következményeket hoz magával, de még ez sem lehet indok arra, hogy a tanulókat politikai célokra használják.

  • A politikai pedofília változatlanul virágzik Magyarországon, az Európai parlamenti és az önkormányzati választásokat megelőző kampány szombati indulása miatt pedig a választási szabályok megsértése is felmerül.

A közoktatással szemben jogos elvárás, hogy ne legyen elkötelezett egyik politikai, vallási, kulturális tömb mellett sem – ez a követelmény mégis csak az állami fenntartású intézményekkel szemben áll fenn. Persze ezeknek az iskoláknak is sokszínűen, komplexen kell átadniuk a tudást, de közben semleges álláspontot kell tartaniuk, különösen akkor, amikor számonkérésre kerül a sor. Minderről itt írtunk bővebben.

Más a helyzet azonban, ha az iskolának nem állami fenntartója van, ilyenkor ugyanis, ahogy a törvény fogalmaz, „világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet”. Régebben is működtek alapítványi, egyházi fenntartású iskolák, amelyektől a szülők aligha várták el a semlegességet – sőt, sokszor éppen azért keresték ezeket az intézményeket, mert például a gyereküket vallásos nevelésben szerették volna részesíteni. Az utóbbi években azonban annyira megszaporodott az államtól átvett és így egyházivá vált intézmények száma, hogy mostanra már aligha igaz, hogy csak azoknak a gyerekei járnak egyházi iskolába, akik kifejezetten vallásos oktatást szeretnének a gyereküknek. A semlegesség feladása, a világnézeti elkötelezettség pedig gyakorta okoz meglepetéseket.

A törvény ugyanis semmilyen szűkítést nem tartalmaz, vagyis nemcsak vallási, hanem minden más szempontból is szinte szabad felhatalmazásként lehet értelmezni, hogy „világnézetileg elkötelezett intézményként működhet". Ez pedig nemcsak a vallásos elkötelezettségre utalhat, hanem akár a politikai semlegesség feladására is. Még ez a homályos megfogalmazás sem ad azonban felhatalmazást arra, hogy a diákokat az iskola nevelő-oktató céljától független, politikai esemény szereplőiként használják.

Magyarországon sajnos régi hagyományai vannak a politikai pedofíliának, vagyis annak, hogy a politikusok a saját népszerűségük növelésére akarják használni a gyerekeket. Emlékezetes, hogy éppen iskolai kampányolás miatt bírságolták meg Orbán Viktort is 2018-ban, míg más kormánypárti politikusokat gyerekekkel kampányolás miatt marasztaltak el 2019-ben

Most a Kodály Zoltán Kórusiskola igazgatója egyrészt azt mondja, hogy szerinte nem politikai rendezvényről van szó. Pár mondattal később viszont már azzal érvel, hogy az iskola tervezett bővítése miatt előnyös, ha a kórus megy a CPAC-rendezvényre, mert annak Kövér László a fővédnöke, és így talán beláthatóbb közelségbe kerülnek a szükséges források. 

Az igazgató tehát maga vallja be, hogy egy politikai rendezvényen szeretné arra használni a gyerekeket, hogy az iskolát előnyösebb helyzetbe hozza.A gyerekek méltóságát pedig súlyosan sérti, ha a politikai díszletként használják őket. Igazán kár, hogy mindez nem volt elég Kozma Ákos ombudsmannak, hogy vizsgálatot folytasson a kérdésben, így csak egy régebbi ombudsmani közlemény erősíti az álláspontunkat. A szülők akár személyiségi jogi pert is indíthatnak ilyen esetben. 

Ráadásul a CPAC rendezvénye a kampány időszakára esik. Mi is a kampány? A választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazás napja előtti 50. napon kezdődő időszak, amikor kampányeszközök használatára van mód. Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Egy hasonló gyűlés, melynek jól behatárolható ideológiát valló vendégei lesznek, nyilvánvalóan alkalmas a választói akarat befolyásolására, hiszen a kormánypropaganda üzenetei hangoznak majd el ott, és minden bizonnyal nagy nyilvánosságot fog kapni az esemény. Az esemény honlapja szerint Orbán Viktor is fel fog szólalni ott. Ez nem csak hatásában, hanem céljában is kampányeszköz.

A választási kampány alatt a véleménynyilvánítás határai szélesebbek, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen eszközt be lehet vetni a választási küzdelemben. Emiatt akár választási kifogás benyújtására is van lehetőség. A gyerekek kampánycélra (kampányeseményen) történő felhasználása ugyanis sérti a választási eljárás alapelveit: elsősorban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. 

A gyerekeket akaratuk ellenére nem lehet kampányrendezvényen szerepeltetni, felhasználni. A kampányidőszakon kívül kicsit nehezebb pontosan meghúzni a határt, hogy mi fér még bele, és mi az, ami már túlmegy a határon a diákok politikai mezőben történő szerepeltetésekor. A falunapon felléphet az iskolai kórus, ahol felszólal a polgármester? Felavathatja az új sportpályát az iskolai kosárcsapat, ha az átadáson ott van a miniszter is? Énekelhet a Kodály Kórusiskola a jobboldali erődemonstráción?

Álláspontunk szerint mindezt a gyerekek szempontjából kell megvizsgálni. Ha a résztvevők szabad akaratukból, önmagukat képviselve vannak jelen a rendezvényen és az esemény nem elsősorban a politikus vagy politikai erő népszerűségének, ismertségének növelését szolgálja, akkor az intézmény tanulója alighanem jogszerűen vesz részt a rendezvényen. Ha a gyerekek részvétele politikai haszonszerzést szolgál, ha a diákok csak díszletei a politikusnak, akkor az egyértelműen jogellenes. Fontos, hogy aki nem szeretne fellépni, az kimaradhasson és ezért ne érjék közvetlen vagy közvetett szankciók.

Még jobb lenne azonban, ha minél több iskola maradhatna állami kézben, biztosítva ezzel az intézmény semlegességét világnézeti kérdésekben. Annál is inkább, mert egy már átadott intézmény esetében a szülőknek nemigen van beleszólásuk az olyan döntésekbe, mint hogy hová viszik fellépni az iskolai kórust – maga a fenntartóváltás viszont csakis a szülők beleegyezésével történhet meg, erről a szülőknek szavazniuk kell.

Most is sok iskola esetében van függőben, hogy átadják-e nem állami fenntartónak. Ebben a tájékoztatónkban részletesen írunk a folyamatról és arról, hogy milyen jogaik vannak a szülőknek ebben a helyzetben.

Asbóth Márton és Döbrentey Dániel, a TASZ jogászai

A tájékoztató anyagainkból tavaly több mint félmillió ember kapott segítséget. Ahhoz, hogy jövőre még több témában tudjunk segíteni, te is kellesz! Támogass minket az adód 1%-ával és legyél hatással több ezer ember életére!