- Szeptember elsejétől életbe lép az a rendelet, ami az eddiginél szigorúbban – de korántsem észszerűbben – korlátozza azt, hogy a tanulók milyen tárgyakat vihetnek be és használhatnak az iskolában.
- A kormány ismét a tiltás eszközéhez nyúlt, mint mostanában a legtöbb olyan helyzetben, amikor egy összetett problémát kellene megoldani.
- Bár a szabályozás az iskoláknak pedagógiai megfontolásból elég tág mozgásteret ad, a tankerület mégis felmentette a budapesti Madách gimnázium igazgatóját amikor az iskolában úgy döntöttek, nem veszik el a diákoktól a mobiltelefonokat.
Az iskoláknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy a házirendben megtiltsák, hogy a diákok egyes tárgyakat bevigyenek az iskolába. Viszont az oktatási jogok biztosa már tíz éve is éppen azt állapította meg, hogy például a mobiltelefon annyira alapfelszerelésnek számít, hogy nem tiltható ki teljesen az iskolából. A házirendek korábban is rendelkezhettek arról, hogy bizonyos tárgyakat a tanítás során nem szabad használni, akár azzal a megoldással, hogy a telefont a tanítási nap elején vagy az óra elején le kell adni, és csak tanítási idő végeztével szabad újra használni.
Mi ehhez képest az újdonság? Az, hogy a most hatályba lépő szabályozás szemlélete a korábbihoz képest egész más.
Mit mond az új rendelet?
Az új rendelet „alapbeállítása” a tilalom, amelyet a kormány előszeretettel alkalmaz, bármilyen megoldandó helyzetről is legyen szó. Ez a szemlélet azt vallja, ha megtiltunk valamit, akkor meg is oldottuk a problémát, nem kell olyan macerás dolgokkal foglalkozni, mint ismeretátadás, nevelés, érzékenyítés, (jog)tudatosítás.
Ez jelen esetben annyit tesz, hogy míg eddig az iskolának akkor kellett lépéseket tennie, ha korlátozni vagy tiltani akart egy tárgyat, most akkor, ha szeretné megengedni egy-egy tárgy használatát. És ha megengedi, persze, magára vessen.
Nézzük a szabályozás részleteit, először azt a szakaszt, ami a tiltott tárgyakról szól! Tiltott tárgyat soha, semmilyen körülmények között nem szabad bevinni az iskolába. Ilyen például a kábítószer, lőfegyver vagy robbanószer.
Amellett, hogy persze nagyon fontos, hogy ilyen tárgyak ne kerüljenek be az iskolába, az erre vonatkozó szabályokat valójában teljesen fölösleges volt beletenni az új rendeletbe.
Ezekről a tárgyakról ugyanis érdemes tudni, hogy általánosságban sem tarthatjuk őket csak úgy magunknál az utcán, tömegközlekedési eszközön vagy nyilvános helyen. Vagyis nemcsak az iskolába nem vihetjük magunkkal, hanem sehova sem, és nemcsak gyerek nem viheti magával, hanem felnőtt sem – hacsak nem katona, rendőr vagy olyasvalaki, akinek van rá speciális engedélye.
A teljesen nyilvánvalótól lépjünk eggyel tovább, a „még mindig elég egyértelmű” felé! Azokat a tárgyakat sem szabad bevinni az iskolába, amiket 18 év alatti nem vásárolhat meg. Ebbe a körbe tartoznak a dohánytermékek (cigi, e-cigi) és az alkohol. Fontos azonban, hogy a fogamzásgátló termékek nem tartoznak ide! Óvszert például 18 év alatti is vehet, ezért ez nem minősül tiltott tárgynak.
Az előzőeknél jóval kacifántosabb a korlátozott használat. Az ide sorolt tárgyakat csak akkor szabad használni, ha erre a diák kifejezetten engedélyt kap az igazgatótól vagy a pedagógustól. Ebben a kategóriában szerepel a mobiltelefon is. A rendelet nem tesz különbséget az okostelefon és a „nem okos” telefon között, mindkettőt korlátozza. Ide tartoznak a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök (például diktafon vagy kamera) és az internet elérésre alkalmas okoseszközök (tablet, laptop, stb.) is.
A korlátozott kategóriába eső tárgyak használatára tehát engedélyt kaphatnak a diákok. Engedélyt egészségügyi okból az igazgató, pedagógiai célból pedig az igazgató és a pedagógus adhat.
A pedagógiai cél elég nagy mozgásteret hagy az iskolának, hiszen a nevelési, oktatási cél elég sokféle lehet. Nyilvánvaló a pedagógiai cél, ha az óra vagy foglalkozás során konkrétan szükség van az eszközre, de pedagógiai cél lehet akár az is, hogy lyukasórában, tanórán kívül a gyerekek szabadon böngészhessék az interneten a koruknak megfelelő tartalmakat, így tájékozódjanak, tanuljanak a világról és a világhálóról.
A jogszabály gyakorlati megvalósítását, a tiltott és korlátozott tárgyak begyűjtésének, ellenőrzésének rendszerét a házirendben kell meghatározni. Az új szabályok július 8-i kihirdetése óta pedig a legtöbb iskola valószínűleg még nem tudott új házirendet elfogadni. Már csak azért sem, mert
a házirendet és ennek módosítását először véleményeztetni kell az iskolaszékkel vagy a kollégiumi székkel és a diákönkormányzattal. A szülői közösség és a diákok tehát aktívan tehetnek azért, hogy az iskola vezetője és pedagógusai éljenek a jog adta mozgástérrel és éljenek kivételekkel a szigorú szabályok alól.
Mi a baj ezzel a rendelettel?
Egyrészt az, hogy látszatmegoldás. A puszta tilalom még sosem oldott meg érdemben egy problémát sem. Másrészt az, hogy mindezek ellenére sajnos nagyon is megkeserítheti számtalan tanuló, szülő és pedagógus életét. Feltehetően épp azokét, akik amúgy is nehezebb helyzetben vannak. Várható, hogy azok az iskolák, amelyek jobb helyzetben vannak anyagilag, ahol elég pedagógus és más szakember van, ott lesz kapacitás azzal foglalkozni, hogy kialakítsanak egy jó házirendet és egy jó rendszert arra, hogy mikor megengedett az eszközhasználat. Ezek az iskolák valószínűleg tudnak majd azzal is foglalkozni, hogy a gyerekek tudatosan használják az okoseszközöket és az internetet.
Azok az iskolák, amelyek egyébként is rosszabb helyzetben vannak, még nagyobb hátrányba kerülhetnek az új intézkedés nyomán. A pedagógusi kapacitásnak azt a részét, amit lehetett volna akár a tudatos internethasználat tanítására fordítani, a telefonok le- és visszaadásának logisztikája és adminisztrációja fogja felemészteni. Az ide járó gyerekek elveszítik annak a lehetőségét, hogy az iskola felkészítse őket az önálló felnőtt életre, a jövő kihívásaira. Ez pedig épp a köznevelés fő céljával ellentétes, mivel a gyerekek közötti különbséget nemhogy csökkenteni, hanem növelni fogja.
Most akkor lehet bevinni mobilt vagy sem?
Jó hír, hogy az új szabályozás nem jelent béklyót, ha az iskola, a diákok és a szülők tesznek ellene. Beszélj a szülőtársaiddal, egy támogató pedagógussal vagy – különösen akkor, ha magad is szülői szervezet képviselője vagy vezetője vagy – magával az igazgatóval erről a kérdésről. Együtt, egymás támogatásával sokkal könnyebb megoldást találni arra, hogy hogyan küszöböljétek ki az okoseszközök káros hatásait és hogyan fordítsátok gyerekeitek hasznára a technikát és a tudományt az iskolában!
Bár a szabályozás nem tiltja ki egyértelműen a telefonokat az iskolákból, az már most látszik, hogy az alkalmazása nagyon eltérő lehet iskoláktól, tankerületektől függően. Álláspontunk szerint amiatt, ha valaki a jogszabály adta lehetőségeket kihasználva a tudatos eszközhasználat mellett dönt a tiltás helyett, nem érhetné semmilyen hátrány. Ha szülőként, diákként vagy pedagógusként, igazgatóként élni szeretnél az új rendelet adta mentesítési lehetőségekkel és ezzel kapcsolatban kérdésed van, vagy úgy érzed, hogy nem szabályosan jártak el az iskolában veled vagy a gyerekeddel szemben keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát a témában a jogsegely@tasz.hu címen!
Zeller Judit
