- A COVID-vakcinaregisztrációkor megadott email-címekre a választási kampány során a kormánypártokat egyértelműen támogató kampányüzeneteket küldött a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
- Az, hogy a kormány és a kormánypárt kampánya összemosódik, az a választások régóta fennálló problémája Magyarországon.
- A 2022-es országgyűlési választások után a bíróságok nem találták jogsértőnek a vakcinaregisztrációs e-mail-címek kampánycélra való felhasználását.
- Az viszont, hogy az adatokat az európai parlamenti képviselők választása során is felhasználták, új lehetőséget nyitott a visszaélés kimondatására.
- Az ügy megmutatja, hogy egy már eldöntött jogkérdést mennyire más megvilágításba tud helyezni, ha az EU joga is alkalmazandóvá válik.
A 2024-es európai parlamenti választások kampányában a kormány újra elővette az egyszer már bevált módszert: a COVID-vakcinaregisztráció alkalmával begyűjtött e-mail-címekre küldött kampányüzeneteket. Ezúttal a Fidesz “Csak a béke! Csak a Fidesz!” jelszavával, és a párt politikusai által képviselt orosz-ukrán háborút érintő álláspontjával összhangban álló politikai üzenetet közvetített a covid alatt begyűjtött e-mail címekre. Ez ismét felvetette a kérdést: vajon rendben van-e, hogy a kormány állami adatbázisokat használ a politikai kampányhoz?
Azt, hogy erre Magyarországon mi a válasz, sajnos eddig is tudtuk.
Már a 2022-es országgyűlési választások idején is felmerült, hogy a kormány a vakcinaregisztráció során megszerzett adatokat arra használta, hogy a választópolgároknak kampányüzeneteket küldjön. Akkoriban a Kormányzati Tájékoztatási Központ a választási kampány során azt az üzenetet közvetítette, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, veszélyeztetve ezzel Magyarország biztonságát és gázellátását.
A TASZ emiatt akkor a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) tett panaszt. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány állami szervként kampánytevékenységet folytatott, visszaélve a helyzetéből adódó versenyelőnnyel. Az NVB azonban elutasította a kifogást azzal az indokkal, hogy az állami szervek tevékenysége nem minősül kampánynak.
Ezután a bírósághoz fordultunk, és bár a Kúria eleinte megállapította, hogy a kampánytevékenység sérti a választási esélyegyenlőséget, nem örülhettünk sokáig. Az Alkotmánybíróság ugyanis végül megsemmisítette ezt az ítéletet. Így a kormány szabadon folytathatta azt a gyakorlatot, hogy állami adatbázisokat használ a saját kampányához, megerősítve a állami semlegesség hiányát a választásokon.
Az idei EP-választási kampány ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy a kérdést egy új szintre emeljük.
Az EP választásoknak ugyanis nemcsak a magyar jognak, hanem az Európai Unió jogszabályainak is meg kell felelniük. Az Unió pedig sokkal szigorúbb szabályokat alkalmaz a választások tisztaságával kapcsolatban, mint a magyar törvények, különösen a választáson indulók közötti esélyegyenlőség terén. És bár a magyar jogot az Alkotmánybíróság úgy értelmezte, hogy az a kormánynak jó legyen, ugyanezt az EU jogával már nem tudja ilyen könnyen megtenni.
Az, hogy a kormány a COVID-vakcinaregisztráció során gyűjtött e-mail-címeket most az EP-választások kampányában is felhasználta, új lehetőséget teremtett arra, hogy az adatkezelés és a kampánygyakorlat jogszerűségét az uniós jog alapján is megvizsgálják.
A jogsértő eljárás az EP-választásokon ugyanis egyben azt is jelenti, hogy a magyar jogértelmezés miatt egy európai intézménybe kerülnek képviselők, akiket olyan körülmények között választottak meg, ami az EU alapszerződéseinek nem felel meg. És mi úgy véljük, ha a választási kampány idején a kormány kampányol, és ez összemosódik a kormánypárt kampányával, ez az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) egyenlőségről, demokráciáról és a képviseleti demokráciáról megfogalmazott követelményeinek, és az Alapjogi Charta választásokra vonatkozó előírásainak sem felel meg.
Ezt azonban bírósággal ki is kell mondatni. Az ügyet el kell juttatni az EU bíróságához, amit a magyar kormány nem tud úgy a szolgálatába állítani, mint ahogy az Alkotmánybírósággal megtette.
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság emiatt közösen kezdeményezte, hogy a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához forduljon, és az EU jogának fényében vizsgálják meg, jogszerű-e a magyar kormány kampánygyakorlata, és hogy az megfelel-e az európai választási normáknak.
A bírósági eljárás során kértük a Kúriát, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához (EuB), hogy tisztázza: a magyar választási szabályok összhangban vannak-e az uniós joggal. A Kúriának, mint Magyarország legfelsőbb bíróságának, ilyenkor fel kell függesztenie az eljárást, és meg kell várnia, amíg az EuB dönt, majd annak fényében kellene ítélkeznie.
Azonban a Kúria arra hivatkozott, hogy a kérelmező, aki választópolgárként kapta a kampányüzeneteket nem volt érintett az ügyben, ezért elutasították a kérelmet. Még azt is hozzátették, hogy ha az ügyfél érintett is lett volna, akkor sem függesztették volna fel az eljárást, mert a választási ügyekben nagyon rövidek a határidők – mindössze három nap áll rendelkezésre a döntéshozatalra, és ezt nem lehet megszakítani.
A Kúria szerint fontos, hogy a választási jogsértéseket gyorsan orvosolják, hogy még az adott választás során legyen következménye a jogsértéseknek. Ezzel egyet is értünk, de azzal nem, hogy ez azt is jelenti, hogy választási ügyben nem lehet előzetes döntéshozatalt kérni az Európai Unió Bíróságától. Szerintünk ez az értelmezés azt jelentené, hogy a magyar választási szabályok fontosabbak az uniós jognál.
Az egyes országoknak van mozgástere a választási rendszerük kialakításában, de a közös uniós alapelveknek így is meg kell felelniük. Az Európai Bizottsághoz fordulunk annak érdekében, hogy a helytelen kúriai értelmezést vizsgálják felül.
Bár egyelőre nem jártunk sikerrel, maga az ügy egyértelműen rávilágít arra, az uniós jog alkalmazása olyan ügyeket is új megvilágításba helyezhet, amelyek a hazai bíróságokon lezárulva reménytelennek tűnnek.
Az Európai Unió jogrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar választási rendszer hibáit és jogsértéseit nemzetközi fórumokon is megkérdőjelezzék, különösen akkor, ha azok európai intézmények választására is hatással vannak. Az Európai Bizottság beavatkozása pedig reményt adhat arra, hogy hosszú távon változás történjen a választási jogorvoslati rendszerben Magyarországon.
Kunos Zsuzsanna, a TASZ jogásza
A cikk egy stratégiai pereskedésről szóló cikksorozat részeként jelenik meg, amely a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös projektjének eredménye.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.