- 2018 óta esedékes a választókerületek újrarajzolása, de a kormány, amelyet ciklusokon át nem zavart a törvénysértés, valamiért csak most állt neki.
- A 2026-ra javasolt új választási térkép egyértelműen a Fidesznek kedvez, de nem csak ezzel van baj.
- Ahhoz, hogy hatékonyan küzdhessünk az igazságtalan választási rendszer ellen, fontos, hogy értsük, miért problémás nemcsak a végeredmény, de az idáig vezető út is.
Annyira megszoktuk már, hogy a kormány a választási rendszert saját érdekei szerint alakítja, hogy szinte fel sem kapjuk a fejünket, amikor az éjszaka közepén benyújtanak egy újabb választási törvény-módosítást.
Pedig a választókerületek újrarajzolása nem csak azért jelent komoly problémát, mert kimutathatóan a Fidesznek kedvez - ahogy az a Választási Földrajz részletesen bemutatta.
Fontos megérteni, hogyan jutottunk odáig, hogy a főváros új választókerületi térképe a választókerületi határok manipulálásának példája lett, miközben Pest és Fejér megyében módosítások történtek, de a Fidesz számára erős Tolna és Somogy megyékben nem nyúltak hozzá a határokhoz, pedig ott is indokolt lett volna a változtatás a csökkenő lakosságszám miatt.
Az új választókerületek kijelölésének folyamata már önmagában is aggodalomra ad okot. Hiszen a sokáig halogatott, aztán sebtében levezényelt, nyilvánosságot kerülő módosítások és a társadalmi egyeztetés mellőzése újra azt mutatja, hogy a kormány a választásokra vonatkozó szabályokat is saját politikai érdekeinek megfelelően alakítja.
Minden választópolgárt egyenlő súlyú szavazat illet meg
Az Alaptörvény leszögezi, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok egyenlő és titkos szavazással választják, és biztosítani kell azt, hogy a választáskor mindenki szabadon kifejezhesse akaratát.
Az egyenlő választójog nemcsak azt jelenti, hogy minden választónak egy szavazata van, hanem azt is,
hogy minden egyes szavazatnak nagyjából azonos értékkel kell bírnia, függetlenül attól, hogy melyik választókerületből érkezik.
Ha egy kerületben többen élnek, mint az átlag, ott a szavazat kevesebbet ér, míg ha kevesebben, akkor túl nagy súllyal bír. Ezért a választási törvény előírja, hogy a választókerületekben nagyjából azonos számú választópolgár kell, hogy éljen.
A törvény 15 százalékos eltérést még elfogadhatónak tart, de ha a különbség meghaladja a 20 százalékot, akkor kötelező a választókerületek határainak módosítása. Ezt a választások előtti évben már nem lehet végrehajtani, ezért kerül rá most sor.
De ne ez ne tévesszen meg senkit: valójában nem a huszonnegyedik órában vagyunk a módosítással, hanem egy sokéves adósságot törleszt most a jogalkotó.
A sokéves adósság
A választókerületek újrarajzolásával régóta adós az Országgyűlés: már 2014-ben is voltak aránytalan kerületek, 2018-ra pedig konkrétan törvénysértővé vált a helyzet.
De hiába tett 2020-ban javaslatokat a választókerületek módosítására a Nemzeti Választási Iroda akkor leköszönő elnöke, Pálffy Ilona, és később hiába nyújtott be az ügyben törvénymódosító javaslatot az ellenzéki Szabó Tímea is.
A kormánypárti többség a képviselői indítványt leszavazta, így a 2022-es választásokra továbbra is törvénysértő kerületbeosztás maradt érvényben.
Pedig nem lehet azt mondani, hogy az ekkor már harmadik kétharmados többségével kormányzó Fidesz ne nyúlt volna hozzá bátran a választási rendszerhez, de ezt mindig olyan esetekben tették, amikor a saját érdekeik szerint tudtak csavarni egyet a rendszeren.
Így történt 2020-ban is, amikor alapvetően átírták az országgyűlési választások szabályait, jelentősen megemelve a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát. Az erről szóló javaslatot pedig éppen azokban a percekben nyújtották be, amikor kihirdették a veszélyhelyzetet és a kijárási tilalmat a koronavírus-járvány miatt.
Manipuláció és a nyilvánosság megkerülése
Idén ősszel újra téma lett a választókerületek módosítása. Pletykák kaptak szárnyra a határon túli választókerületek átalakításáról (melyet a javaslat végül nem tartalmazott). A Nemzeti Választási Iroda elnöke pedig ismét felhívta a figyelmet a szükséges módosításokra, majd a Választási Földrajz által javasolt változtatásokat az Igazságügyi Bizottság elutasította.
Aztán november 18-án egy új, kerülethatárokat átszabó, egyéni képviselői javaslat került napirendre.
Ezt a javaslatot az a Pajtók Gábor nyújtotta be, aki a hírhedt, egri gerrymanderingről (azaz választókerületi határok manipulálásáról) szóló hangfelvételén is szerepel.
Mivel az átrajzolásról szóló javaslat egyéni képviselőtől származik, nem kötelező a társadalmi egyeztetés. A kormány által gyakran alkalmazott veszélyhelyzeti rendeletek mellett ezzel a módszerrel is megkerülhető a nyilvánosság.
A javaslat már túl is jutott a bizottsági szakaszon, de az Országgyűlésnek még el kell fogadnia.
Nem kizárt, hogy még módosítók érkeznek hozzá, de az is biztos, hogy a Fidesz kétharmados többsége miatt végül úgy módosulnak majd a választókerületek határai, ahogy azt a Fidesz akarja.
Már megszámolni is nehéz, hányadszor ismétlődik ugyanaz a forgatókönyv: nyilvánosságot kizáró előkészítés, gyors beterjesztés és egypárti döntés.
Pedig a választási jogszabályoknak valódi konszenzussal kellene megszületniük.
Mihez kezdjünk most?
A választási jogszabályok évek óta folyamatosan változnak, és sajnos a politika játékszerévé váltak. Pedig mindannyiunk érdeke az volna, hogy ezek a törvények stabilak legyenek, és minden politikai erő számára elfogadott, közösen megalkotott alapelveken nyugodjanak.
Tudjuk, hogy hosszú út vezet még addig, hogy végre valóban igazságos választási rendszerünk legyen, de fontos hogy ne nyugodjunk bele az újabb és újabb manipulációs kísérletekbe csak azért, mert láttunk már korábban is ilyet.
Most is számos lehetőség van arra, hogy közösen tegyünk a szabad, tisztességes és tiszta választásokért.
A jogalkotónak sincs korlátlan mozgástere a választókerületek kialakításában: az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy
a lakosságszám minimális eltérése is alkotmányellenes, ha az politikai manipuláció célját szolgálja, azaz gerrymanderingnek minősül.
A TASZ mindig itt lesz, hogy a választások során mellettetek álljunk! Segítünk tisztán látni a jogszabályokban, ha jogsérelmet szenvedtek vagy választási visszaéléseket tapasztaltok. Folyamatosan tájékoztatunk titeket, és a nyilvánosság erejével felhívjuk a figyelmet arra, amit a választások kapcsán változtatni kell az államnak, hogy mindenki számára biztosítva legyen a szabad és tisztességes választás.
Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője
