- “Ez a gerrymandering tudománya” - hangzik el azon a felvételen, ahol a helyi politika befolyásos, kormánypárti szereplői tervezgetik azt, hogy hogyan manipulálják majd a választási kerülethatárokat Egerben.
- Ami a Partizán által bemutatott beszélgetésből kiderül, nemcsak a választás tisztaságát sérti, de felveti bűncselekmény gyanúját is.
- Ugyanis, ha a helyi politika szereplői ráveszik a jegyzőt, hogy a párt érdekei szerint alakítsa ki a választókerületek határait, és a jegyző tényleg ennek megfelelően jár el, akkor ő visszaél a hatáskörével.
Ritkán kerül napvilágra olyan bizonyíték, ami választási visszaélés előkészítéséről annyira egyértelműen tanúskodik, mint a Partizán szerdán nyilvánosságra hozott egri hangfelvétele. Ezen összesen hárman hallhatók:
- Pajtók Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője,
- Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés fideszes alelnöke,
- és Habis László, Eger korábbi, fideszes polgármestere.
Ez a három befolyásos politikus többek között arról beszélget, hogy hogyan lehetne a fideszes pártérdekeknek leginkább megfelelően alakítani, (vagyis szándékosan manipulálni) a választókerületi beosztást.
Szabó Róbert egy ponton azt állítja, hogy már korábban megkeresett ezügyben egy negyedik szereplőt, Barta Viktor megyei jegyzőt, aki állítása szerint el is vállalta azt, hogy majd segít nekik az egri jegyzőnél a választókerület újrarajzolásával kapcsolatban.
Ha ez valóban megtörtént, és az egri jegyző a fideszes pártérdekeknek megfelelően módosította a kerületi határokat, az bűncselekmény gyanúját veti fel.
Márpedig a hangfelvétel mellett a végül elfogadott választókerületi térkép is arról árulkodik, hogy pártérdekek domináltak a választókerületek meghúzásánál - ahogy azt a Telex elemzése is kimutatta.
Egészen pontosan azt a választókerületet szüntette meg és osztotta fel a szomszédos kerületek között a 2023 év végén a jegyzői határozat,
- amit a Fidesz a korábbi választások során sosem tudott megnyerni,
- és amit a kormánypárti politikusok megszüntetendőként emlegettek a nyilvánosságra került hangfelvételen.
Min megy a választási matekozás?
Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért fontos, ami történt, ki kell térni arra, hogy milyen szerepet töltenek be a választókerületek a most vasárnapi szavazás során. A tízezer fő feletti városok - így Eger is - több választókerületre vannak felosztva, és egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan néz ki ez a felosztás.
Mivel minden választókerületből csak egy képviselő kerül be az önkormányzatba, ha egy választókerületben magasabb a választásra jogosultak száma, akkor ott kevesebbet ér az emberek szavazata. Ezt már korábban is elmagyaráztuk az V. kerület kapcsán, pizzaszeletekkel a TASZ TikTok-csatornáján:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a szavazata pontosan ugyanannyit érjen, mint bárki másé. Épp ezért mondja ki a törvény, hogy a választókerületeket minden településen úgy kell kialakítani, hogy azokban nagyjából hasonló számú ember voksolhasson.
Ehhez a választási térképek elkészítése során a jegyzőknek a következő módszertant kell alkalmazniuk. Először elosztják a választópolgárok összlétszámát annyival, ahány választókerület van az adott településnek. Aztán az így kapott átlaghoz kell igazítani minden választókerület méretét. Arra, hogy az egy választókerületre eső választópolgárok száma mégis lényegesen eltérjen az átlagtól, csak speciális esetekben, objektív szempontok alapján van lehetőség.
Ilyen objektív szempont lehet például, ha egy folyó vágja ketté a várost, és a jegyző nem akarja, hogy a választókerület átnyúljon a folyón. Ebben az esetben akár felfelé, akár lefelé is el lehet térni a települési átlagtól, maximum 15 százalékkal.
A Partizánhoz eljutott hangfelvétel alapján a kormánypárti politikusok ezt a lehetőséget kívánták kiaknázni Egerben. A Heves megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Szabó Róbert ugyanis arról beszél, hogy a jegyző “játszhat egy kicsit” a 15 százalékokkal, ami két választókerület összevetésében összesen “akár 30 százalékos puffert is jelenthet”.
A felvételen hallható fideszeses politikusok arról is diskurálnak, hogy az a választókerület legyen minél kisebb, ahol a saját szavazóik élnek, és az legyen minél nagyobb, ahol jellemzően az ellenfelekre szavaznak. Mivel így egy ellenzéki szavazat kevesebb ér.
Ezzel azt akarják elérni, hogy kevesebb szavazatra legyen szükségük a mandátum megszerzéséhez.
Kimondják, hogy ez politikai manipuláció
A beszélgetésben az is felmerül, hogy szüntessék meg a legkevésbé fideszes választókerületet, és porlasszák szét a többi választókerület között.
“Ez a gerrymandering tudománya. Tehát alapvetően szerintem az lenne a lényeg, hogy ha van egy rossz szavazókör, ahol a legkevésbé van esélyünk nyerni…” - magyarázza Szabó, de a mondatot be sem fejezi, Pajtók Gábor már rá is vágja, hogy az egyes választókerület ilyen. Szabó ezután beszél arról, hogy ezt a “rossz szavazókört” is el lehetne porlasztani, de más lehetőségeket is vázol.
Bár a felvételen a megyei közgyűlés fideszes alelnöke azt mondja, hogy szerinte nem az egyes szavazókerület elporlasztása a jó taktika, ma már tudjuk, hogy ez megtörtént.
Ha Egerben az egyes választókerületet valóban a fideszes politikusok hatására darabolták szét és csapták hozzá más választókerületekhez, az egyrészt alkotmányellenes.Az Alaptörvény ugyanis előírja a választójog egyenlőségét, amiből az következik, hogy a választókerületeknek egyenlő méretűnek kell lenniük. Habár (ahogy azt korábban a folyós példával már bemutattuk), objektív okok miatt lehetnek kisebb eltérések a választókerületek között,
ha az eltérés gerrymandering – azaz politikai érdekeket szolgáló manipuláció – eredménye, akkor akár minimális különbségek is alkotmányellenesek lehetnek- ezt az Alkotmánybíróság is határozottan leszögezte korábban.
Márpedig a nyilvánosságra került beszélgetésen konkrétan elhangzik a “gerrymandering” kifejezés, ami egyértelműen utal a résztvevők politikai manipulációs szándékaira.
Másrészt, ha a valóban fideszes szereplők útmutatása szerint jelölték ki az egri választókerületeket, akkor a választási eljárás esélyegyenlőségről szóló alapelve is sérült.Ebből a szempontból hiába fontos bizonyíték a hangfelvétel, ami az egri fideszes politikusok beszélgetését rögzítette, a város választókerületeinek beosztását jogi úton mégsem lehet most ez alapján megtámadni. Jogorvoslati lehetőségre ugyanis az egri jegyző tavaly év végi határozata után csak egy szűk határidőn belül, idén januárig lett volna lehetőség.
Elkövethettek bűncselekményt?
A felvétel azonban nem csak a választási jogszabályok megsértése kapcsán lehet bizonyíték, felmerülhet ez alapján bűncselekmény elkövetése is. A felvételen nem hallható, de emlegetett egri jegyző ugyanis hivatalos személy, aki ráadásul a helyi választási iroda vezetőjeként a választások tekintetében a legfontosabb tisztséget tölti be.
Amikor egy jegyző ebben a minőségében dönt a választókerületi beosztásról, akkor az ő dolga biztosítani azt, hogy
- közel azonos méretű választókerületek jöjjenek létre (és ha eltérés van, azt objektív okok indokolják);
- megvalósuljon az esélyegyenlőség alapelve.
Vagyis a jegyző nem alakíthatja ki pártérdekek mentén a választókerületi beosztást.
Ha mégis így tesz, akkor bűncselekményt követ el, mivel visszaél hivatali helyzetével azért, hogy jogtalan előnyt és jogtalan hátrányt okozzon egyik vagy másik politika szereplőnek.
Amennyiben egy jegyzőt politikai szereplők keresnek fel, és a felvételen elhangzott módon győzködik, hogy milyen konkrét választókerületi beosztást fogadjon el, akkor ezt a jegyzőnek egyértelműen vissza kell utasítania. Ha nem így tesz, akkor szintén felmerül, hogy ő maga bűncselekmény elkövetőjévé, az őt győzkődő politikusok pedig felbújtókká válnak.
A konkrét egri ügyben jelenleg annyit tudunk, hogy a hangfelvétel alapján egyértelműen megvolt a helyi politikai szereplők szándéka a manipulálásra, és azt is tudjuk, hogy végül tényleg a fidesznek kedvező beosztás született:
pontosan az a választókerület szűnt meg, amelyet a résztvevők is felvetettek, és ahol a kormánypárti jelölt a korábbi választások tapasztalatai alapján a leggyengébb eséllyel indul.
“Az egyes körzetet soha nem nyertük meg” - mondja a végül elporlasztott választókerületről Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés fideszes alelnöke, és a beszélgetésben utalnak arra is, hogy a résztvevők konkrét adatok birtokában ötleteltek a beosztásról.
Habis László, Eger korábbi fideszes polgármestere hívja fel a figyelmet arra, hogy Szabó Róbertnek “volt valami egzakt táblázata”, amiben minden körzet korábbi választási eredményei szerepelnek. Szabó Pedig megerősíti, hogy a táblázat létezik, majd azt mondja:
“Én arra gondoltam, ezt úgy képzelem el, hogy ezt az egész összes adatomat odaadom a Viktornak (Barta Viktor, megyei jegyző - a szerk.), rászánunk egy kis időt, leülünk és akkor
kimatekozzuk, hogy mi az, ami még törvényileg is abszolút belefér és járható, de esetlegesen a mi érdekeinkkel sem ütközik. (...) Ha ő (a főjegyző - a szerk.) együttműködő lesz, akkor úgy gondolom, hogy úgy tudjuk hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb.”
Ez alapján a fideszes politikusok beszélgetéséről készült egri felvétel bizonyíték lehet a nyomozás megkezdéséhez, ami aztán tisztázhatja, hogy találkoztak-e, beszéltek-e az érintettek az egri jegyzővel, és ha igen, akkor ott milyen tartalmú eszmecsere történt.
De attól függetlenül, hogy végül lesz-e nyomozás az ügyben, a hangfelvétel már önmagában is leleplezi azt, hogy milyen informális megbeszéléseken tervezgetik a választás tisztaságának megsértését olyanok, akiknek a település választókerületi beosztásához a törvények alapján semmi közük.
Mivel a sajtó munkájának köszönhetően ez az egri ügy nyilvánosságra került, így az érintettek felelőssége nem kendőzhető el. Saját tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy a bíróságon eredményesen lehetett fellépni a jogsértő választókerületi beosztások ellen.
Döbrentey Dániel, Mécs János, Perczel Léna és Szabó Attila, a TASZ jogászai
Vasárnap választás! Vedd észre, ha csalással vagy visszaéléssel torzítanák az eredményt! Ha további kérdésed lenne, kattints a TASZ választási tudástárára, vagy hívd a választási forródrótunkat a +36 1 646 44 14-es telefonszámon!
