Hiába tűnik túlzásnak, a magyar drogpolitika annyira szigorú, hogy akár egy kis adag fű birtoklása is komoly jogi és anyagi következményekkel járhat. Persze a gyakorlatban ritkán zárnak be valakit egyetlen joint miatt, de így is komoly probléma, hogy Magyarország az egyike a drogfogyasztást legkeményebben szabályozó európai országoknak.
A droghasználat visszaszorításához ugyanis nem járul hozzá az, hogy ha a kábítószer-fogyasztókat bűnözőként kezeli és üldözi a rendszer. Jól példázza ezt ez a friss, 11 európai ország szabályozását és kannabisz használati arányát elemző kutatás, amely megállapította: nincs erős kapcsolat a kannabiszra vonatkozó jogszabályok és a szabadidős kannabiszhasználat gyakorisága között a fiatalok és fiatal felnőttek körében Európában.
Mindeközben ennek a kriminalizáló felfogásnak a káros következményei az egész társadalmat érintik:
Ahelyett, hogy a drogfogyasztók segítséget kérnének, inkább rejtőzködnek a jogi következményektől való félelem miatt.
Ahelyett, hogy a függők olyan kezeléshez juthatnának, ami segítené a leszokást, inkább a jogrendszerrel küzdenek, ami akadályozza a felépülésüket.
Ahelyett, hogy az állam lehetővé tenné az orvosi kannabisz ellenőrzött hozzáférését a rászoruló betegeknek, a feketepiaci beszerzésre kényszeríti őket és a büntetőjog széles repertoárjával keseríti tovább az életüket.
Mindeközben a függők segítésére nem jut forrás, de a rendszer rengeteg pénzt emészt fel azzal, hogy fenntartja a drogfogyasztók üldözésére épülő bürokratikus gépezetet.
Bár Magyarországon létezik az úgynevezett elterelés, ami papíron alternatívát ajánl a büntetés helyett, de valójában nem jelent teljes mentesülést a következmények alól.
Mi az az elterelés, és mi a baj vele?
Az elterelés olyan lehetőség, amelyet a kisebb mennyiségű kábítószer miatt indult ügyek esetében lehet igénybe venni. Ez egy legalább féléves terápiás program, amelynek célja a kábítószer-használat csökkentése vagy teljes megszüntetése.
Ha valaki sikeresen befejezi az elterelést, akkor mentesül a büntetőeljárás alól, így nem kell börtönbe mennie, pénzbüntetést fizetnie vagy közérdekű munkát végeznie. Ez az elterelés előnye.
A legtöbb esetben azonban az elterelteknek is ki kell fizetniük a több százezer forintos bűnügyi költséget, amit az ügyükben végzett nyomozás alapján számláznak ki. Ha pedig két éven belül újra elkapják őket, akkor már biztosan büntetést kapnak. Fiatalkorúak esetében ráadásul a családsegítők kirendelése megbélyegzéshez, esetenként iskolai meghurcoláshoz is vezethet. És ha mindez nem lenne elég, az elterelést elvégzők nem minden esetben kaphatnak erkölcsi bizonyítványt, így többek között az amerikai vízum megszerzésétől is több évre elesnek
Mi lenne jobb megoldás?
A dekriminalizáció, ami a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy legálissá válik a fű vagy más drogok használata. Ez az a megközelítés, ami nem bűnözőként üldözi a fogyasztókat, hanem segítségre szoruló emberekként kezeli őket. Ebben a megközelítésben a hosszas büntetőeljárás helyett csupán helyszíni bírságot kapnak a fogyasztók, és ami ennél is fontosabb: az állapotuk által indokolt egészségügyi kezeléseket és szociális szolgáltatásokat ajánlanának fel nekik.
Mindez nem csak papíron működő elképzelés. Több mint 20 éve működik dekriminalizáció Portugáliában, és 15 éve Csehországban. Mindkét esetben elmondható, hogy az intézkedés hatására nem nőtt a kábítószerek kipróbálásának aránya a fiatalkorúak körében, miközben a problémás szerhasználók nagyobb arányban tudnak kezelésbe kerülni.
Portugáliában ez a drogpolitikai fordulat volt szükséges az elharapódzó HIV járvány visszaszorításához, míg Csehországban ezt követően látványosan emelkedett a drogkereskedők elleni sikeres akciók száma. A két jógyakorlat jelentős szerepet játszott abban, hogy világszerte mind kevesebben látják már értelmét a fogyasztók üldözésének.
Magyarország mennyire van messze ettől?
Magyarországon 2008-ban törvénytervezet is született dekriminalizációról, amit azonban a széleskörű szakmai támogatás ellenére sem vett napirendre az országgyűlés. Azóta mind távolabb kerülünk ettől a céltól, miközben a globális drogpolitika épp ellenkező irányba halad. Mostanra már az ENSZ sem a további szigorításoktól várja a megoldást, hanem szemléletbeli fordulatot sürget, amiben a droghasználatra egészségügyi és emberi jogi szempontból tekintenek.
A Fidesz ellenzékben és a kormányon is bizonyította, hogy drogügyben az elrettentésben és a kemény rendészeti fellépésben hisz, ezért aligha várható tőle, hogy a közeli jövőben a dekriminalizáció irányába nyisson.
Így sem kell lemondanunk minden reményről! A 2023 decemberében elfogadott első Fővárosi Drogstratégia egyik feladata, hogy felülvizsgálja az EU dekriminalizációit, majd ez alapján javaslatokat tegyen a mindenkori kormánynak. Talán lesz még olyan politikai erő Magyarország élén, ahol ezek a javaslatok nyitott fülekre találnak.
Kardos Tamás
Ha érdekel a téma, további érdekes cikkeket találsz a honlapunkon!
