Pereskedés helyett párbeszéd az állammal – 16 év után meghallották a Balatont féltő civilek hangját
- 2010 és 2026 között úgy tudtuk érvényesíteni az állampolgárok jogait, ha eljárásokat indítottunk az állammal szemben.
- Pedig egy demokráciában lehetőség van a párbeszédre is.
- A Balaton-part túlépítésével kapcsolatban az új Országgyűlés képviselői nemcsak meghallgatták a civilek véleményét, de fel is lépnek.
Kell-e perelni az államot ahhoz, hogy megvédjük az állampolgárok jogait? 2010 és 2026 között ez volt a gyakorlat: perelnünk kellett, ha az állam megtiltotta a Pride-ot, perelnünk kellett, ha az állam nem biztosított emberi méltóságot tiszteletben tartó ellátást a fogyatékkal élő embereknek, perelnünk kellett, ha kórházakban nem lehetett elbúcsúzni a haldokló hozzátartozótól. Tizenhat éven át minden nap tapasztaltuk, hogy nincs esély a párbeszédre, csak a bíróságtól várhatjuk, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartását kikényszerítse. A végén már az is kétséges volt, hogy valóban független bíróság dönt-e az ilyen ügyekben.
A TASZ jogsegélyszolgálata évente több mint 5000 embernek nyújt ingyenes jogi segítséget. Támogasd adód 1%-ával a Társaság a Szabadságjogokért munkáját, és adj velünk segítséget a legkiszolgáltatottabbaknak! Adószámunk: 18067109-1-41
Pedig egy demokráciában van lehetőség a párbeszédre az állammal. Lehet jelezni, ha problémák merülnek fel a joggyakorlatban, lehet szólni előre, ha aggályos egy jogszabálytervezet, de akár ötleteket is lehet adni az alapjogokat tiszteletben tartó jogalkalmazáshoz. Elszoktunk már ettől, ezért is volt különös élmény számunkra, hogy május 16-án az új országgyűlés három képviselője, köztük Forsthoffer Ágnes házelnök is részt vett azon a találkozón, ahol más civilekkel elmondtuk, mit gondolunk a Balaton-part beépíthetőségének szabályozásáról. Ráadásul a képviselők nemcsak meghallgatták a véleményünket, de ennek alapján javaslatot is tesznek a kormány számára, elébe menve egy hosszas jogi eljárásnak.
A bukott kormány tavaly ősszel fogadta el azt a kormányrendeletet (BATÉK), ami egységes szerkezetben szabályozza a Balaton partjának beépíthetőségét. Lehetővé teszi, hogy az állami főépítész felülírja a helyi és országos szabályokat, miközben növeli a beépíthető területek nagyságát a zöldfelület rovására. Álláspontunk szerint ez a szabályozás több ponton megsérti a Balaton körül élők egészséges környezethez való jogát azza, hogy lehetővé teszi a már így is túlhasznált ökoszisztéma további rombolását, a természet további kiszorítását a tó környékéről. Emiatt alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Balatonnál élő érintettek nevében. A beadványunk márciusban érkezett be az Alkotmánybíróságra és arra számítunk, hogy idén döntés születik az ügyről.
A beadvány mögött álló civilek ezen felül találkozót szerveztek a Balaton körüli választókerületekben mandátumot szerzett országgyűlési képviselők számára azzal a céllal, hogy bemutassák a BATÉK problémáit. Balaticz Péter, Csatári Ernő és Forsthoffer Ágnes nemcsak eljöttek a három órás szakmai beszélgetésre, de végig jegyzeteltek, kérdeztek és egy rövid tanácskozás után a szélesebb nyilvánosságnak is bejelentették, hogy moratóriumot fognak javasolni a BATÉK alkalmazására. Mindez persze nem oldja meg maradéktalanul a Balaton körüli túlépítéseket, de látjuk belőle, hogyan jár el egy olyan állam, amely kíváncsi a civil véleményekre és meg is fontolja azokat.
Ha életbe lép a moratórium, az nem jelenti a BATÉK hatályon kívül helyezését, így az alkotmánybírósági eljárás folytatódni fog. Azonban sok közvetlen veszély elhárul, és elkezdődhet egy minden véleményt meghallgató, értelmes párbeszéd arról, hogyan lehet az egészséges környezethez való jogot tiszteletben tartva használni a Balatont, vagy akár az ország más tavait, természeti kincseit is.
Ajánld fel nekünk adód 1 százalékát, hogy minél többeknek nyújthassunk védelmet!
Szabó Attila