A szólásszabadság védelmében foglalt állást az Emberi Jogok Európai Bírósága, mikor keddi ítéletében megállapította, hogy Uj Péter, az Index főszerkesztője nem követett el becsületsértést azzal, hogy egy cikkében szarnak minősítette a Tokaj Kereskedőház egy borát.
A Népszabadságban 2008-ban megjelent cikk miatt a Tokaj Kereskedőház Zrt. feljelentést tett, a II. és III. Kerületi Bíróság első fokon Uj Pétert rágalmazás miatt próbára bocsátotta, majd a Fővárosi Bíróság másodfokon tettét becsületsértéssé minősítette, és az újságírót megrovásban részesítette. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helyben hagyta.
A Strasbourgban született döntés ezzel szemben azt mondta ki, hogy mivel a jogi személyeknek nem is létezhet becsületük, ebben az értelmezésben becsületsértés nem is valósulhatott meg. Az indoklás szerint valaki becsületének, emberi méltóságának védelme jogszerű korlátja lehet a szólás szabadságának, de egy gazdasági vállalkozásnak nincs becsülete, csak legitim gazdasági érdekei. A jogszerű gazdasági érdekek védelemének körébe ugyanakkor nem tartozik bele, hogy ne lehetne kritikát megfogalmazni akár vulgárisan is. Egy cégnek nincs morális énje, így méltósága se.
A személyiség védelmére kitalált jogi intézményeket éppen ezért nem lehet közvetlenül átültetni a cégek védelmére, azaz a személyiségi jogvédelmi intézményeket a kritika elhallgattatására használni. Ebben az esetben ráadásul az újságíró egy állami tulajdonú cégről fogalmazott meg véleményt, melynek terméke és tevékenysége közügynek számít.
A strasbourgi bíróság azt is kimondta, hogy a vulgaritás önmagában nem esik kívül a szólásszabadság védőkörén. Egy szólás stílusát minden újságíró maga választhatja meg, a stílusválasztás a szólásszabadság része: „a Bíróság szerint a stílus a kommunikáció része, a kifejezés formája a vélemény tartalmával egyetemben védettnek minősül.”
Ehhez képest a magyarországi eljárásban a bíróság első fokon azzal érvelt, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladja, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa”. Másodfokon a rágalmazást a bíróság elvetette, és egy új érveléssel állt elő: „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a „becsületérzést sértő kijelentés”. Ezt hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság.
Ilyen esetekben, mikor a magyarországi eljárást az Emberi Jogok Európai Bírósága nem találja megalapozottnak, a korábban elmarasztalt fél felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet, hogy helyezzék hatályon kívül a bűnösségét kimondó ítéletet.
A strasbourgi bíróságon Uj Péter jogi képviseletét a TASZ látta el.
Zsolt Melinda, TASZ