újságírás
Első fokon nyert a szólásszabadság
Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.
Lapít, mint politikus a fűben
Lesütött szemmel telefonál, mereven a távolba nézve elszalad, felháborodik, hogy miért nem hagyják őt békén. Ezek a leggyakoribb reakciók, ha politikusokat kérdeznek újságírók kellemetlen témákban. Szélsőséges esetben még kioktatás is jut a kérdezőnek: Pintér Sándor udvariatlannak tartja a riportert, akinek kerek perec megmondta, hogy nem akar válaszolni, az mégis - szerinte - fiatal hölgyhöz nem méltó módon újra megkérdezi, hogy mit gondol a miniszter a forint gyengülésének okairól.
Még mindig van jövője az oknyomozó újságírásnak
„Családi vállalkozássá változtatta a HM kommunikációs cégét Gubcsi Lajos. A Zrinyi Média Kft. előző vezetését bűnszervezetnek nevező igazgató nyár óta két saját könyvet adott ki új munkahelyén, és régebbi publikációit is a cég segítségével terjeszti” – írta Spirk József tavaly márciusban az Indexen megjelent cikkében, néhány hónappal később pedig a vádlottak padján találta magát. A Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában című cikk alanya számos állítással nem értett egyet, igazának a bíróságon próbált érvényt szerezni. A lézerblokkolóról, a saját kertjében lévő szoborparkról és a számos botrányáról elhíresült Gubcsi Lajos aljas indokból elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolta az újságírót.
Strasbourgban nem szaroztak
A szólásszabadság védelmében foglalt állást az Emberi Jogok Európai Bírósága, mikor keddi ítéletében megállapította, hogy Uj Péter, az Index főszerkesztője nem követett el becsületsértést azzal, hogy egy cikkében szarnak minősítette a Tokaj Kereskedőház egy borát.A Népszabadságban 2008-ban megjelent cikk miatt a Tokaj Kereskedőház Zrt. feljelentést tett, a II. és III. Kerületi Bíróság első fokon Uj Pétert rágalmazás miatt próbára bocsátotta, majd a Fővárosi Bíróság másodfokon tettét becsületsértéssé minősítette, és az újságírót megrovásban részesítette. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helyben hagyta.
Kínos, de nyilvános
Nyilvánosak a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) több mint egy évvel ezelőtt lezárult belső vizsgálatában foglalt adatok, a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon hozott döntését.Gőzsy Kati, az Index újságírója tavaly júliusban fordult először az MMKA-hoz, hogy megkapja a közalapítvány jogi, gazdasági és szervezeti átvilágításának teljes eredményét, előtte ennek csak egy összegzett kivonatát mutatták be a sajtónak. Mivel a megkeresésre többször sem a kért adatokat adták át, az újságíró pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Jogi képviseletét a TASZ vállalta.
Gondatlan gazda, gondos nyilvánosság
Képzeljük el, hogy az autó szervizben közlik az elvégzett karbantartási munkáért fizessünk X ezer forintot. Nyilvánvaló, hogy rákérdezünk: pontosan milyen szolgáltatásért fizetünk, milyen javításokat eszközöltek karbantartás címén. Egy nem teljesen balek autótulajdonos nem fizet egy fillért sem, ha nem kap részletes tájékoztatást. Az állam azonban nem feltétlenül ilyen makacs tulajdonos. A Fővárosi Önkormányzat példának okáért egy híd felújítására szerződött három nagy céget tömörítő MH 2010 konzorciummal, amely negyedévente ad teljesítési igazolást a megrendelőnek. A mindössze egy oldalas, második részszámla általános kiadásként 695 millió forintos tételt tartalmaz – hogy pontosan ez mit takar, azt nem lehet tudni. Ezt látván felmerül: az ország legnagyobb önkormányzata megelégszik az ellenőrzésnek ezzel a bemondásos formájával? A válasz az, hogy igen: mivel fix áras megrendelésről van szó, nem bajlódnak a részletekkel, hiszen többet úgyse kérhetnek. A gondos gazda ideájától kissé távoli kép komoly aggályokat kelt. Öröm az ürömben, hogy a magyar jog szerint a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése – éppen az ilyen nemtörődömség miatt - nem az állam monopóliuma. A közpénzek átláthatóságának igen progresszív szabályozása révén - elméletileg! – mindenki jogosult tájékozódni, akár az önkormányzat helyett is. Így tett Tenczer Gábor újságíró is, aki többek közt arra kérdezett rá az MH konzorciumnál, hogy ez a 695 millió forintos általános kiadás mit takar pontosan. Az adatok nem léteznek, a konzorcium nem perelhető, egyébként is titoktartási kötelezettség terheli, hiszen az információ üzleti titok – lényegében így foglalható össze a felújítást végző cégeket tömörítő szervezet álláspontja. Az eset a bíróság elé került, hiszen ha a konzorcium nem hajlandó tájékoztatást adni, a városvezetés nem rendelkezik releváns adatokkal, akkor nem fog egyhamar tisztulni a kép.