„A jobbikos képviselőtársak mindjárt nem fognak mosolyogni” – kezdte egyik hozzászólását a fideszes Berényi László a Gyöngyöspata-bizottság szerdai ülésén. „Vajon mindenki örül annak, amit önök csinálnak? – célozta a kérdést Juhász Oszkárnak – Ön polgármesteri esküt tett, és azokért nem vállal felelősséget, akik csak simán élni szeretnék az életüket. Úgy gondolják, hogy büntetlenül meg lehet úszni, hogy ilyen eszközökkel akarnak rendet teremteni?” Szavai hallatán a hallgatóság soraiban helyet foglaló jobbikos országgyűlési képviselők, ahogy azt már korábban is tették, hőbörögni kezdtek. Amikor Berényi László párhuzamot vont a hitleri Németország és a Jobbik több településen alkalmazott rendteremtési eszközei között, a masírozástól kezdve a megfélemlítés számos módjáig, a jobbikos kórus egyszerre kezdett hangosan köhögni.
Berényi László felszólította a Jobbikot: mielőtt még az ártatlan emberekből is bűnözőt csinálna, és módszereit megpróbálná elvinni 3200 településre, tartsa távol magát, és hagyja dolgozni az erőszakszervezeteket, mert a jelenlegi tevékenysége polgárháborús helyzethez vezet. A jobbikos Mirkóczki Ádám vöröslő fejjel kérte ki magának tevékenységük és a hitleri Németország közti párhuzamot. A Gyöngyöspata-bizottság történetében ez volt az első olyan eset, amikor fideszes politikus részéről éles bírálat hangzott el a Jobbik tevékenységéről.
Az Országgyűlés június 7-én született határozatával hozta létre a Gyöngyöspata-bizottságot (teljes nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság), melynek mandátuma eredetileg november 20-ig tartott. A parlament ezt a határidőt a múlt héten március végére módosította. Kocsis Máté, a testület elnöke, aki egyben Józsefváros polgármestere és a Fidesz hajléktalanügyi referense, ezt azzal indokolta, hogy a meghallgatott jogvédő szervezetek nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak, és számtalan eltérést mutatnak az ORFK beszámolójával, így további meghallgatásokra és újabb dokumentumok vizsgálatára van szükség. A bizottság szerdai ülésén hallgatták meg Juhász Oszkárt, Gyöngyöspata polgármesterét, a Jobbik helyi elnökét, Tábi Lászlót, Gyöngyöspata volt polgármesterét, illetve László Attilát, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét. Mindhárman beszéltek a tavaszi eseményekről, korábban nem hallott információ azonban nem hangzott el.
Berényi Lászlóéhoz hasonló álláspontot fogalmazott meg Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Ő provokációnak nevezte, hogy Juhász Oszkár a múlt hét végén igent mondott az Új Magyar Gárda kérésére, hogy ezen a hétvégén rendezvényükhöz a gyöngyöspatai művelődési házat használhassák. Horváth László arról is tájékoztatott, hogy a helyi cigányság jogszerűen bejelentett ellentüntetést tervez. „Ha tényleg akkora rend van, ahogyan azt állítja, akkor miért kellett behívni az Új Magyar Gárdát?” – kezdte kérdései sorát. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hatalmas kockázattal jár, és beláthatatlan következményei lehetnek egy ilyen rendezvény megtartásának.
Juhász Oszkár válaszából kiderült, hogy a képviselőtestület nem járult hozzá az Új Magyar Gárda rendezvényének megtartásához, de erre az SZMSZ szerint nincs is szükség, a jegyző saját hatáskörben dönthet. Szerinte egy ilyen rendezvényben nincs is semmi különös, hiszen a résztvevők civil ruhában érkeznek, ami nem is félelemkeltő. A fideszes Csenger-Zalán Zsolt rögtön lecsapott, a fenti kijelentésből ugyanis az következik, hogy Juhász Oszkár most először elismeri, hogy az egyenruhák valóban megfélemlítőek.
Horváth László kategorikus állásfoglalásra szólította fel a jobbikos polgármestert. Juhász Oszkár belemenni látszott abba, hogy a rendezvény végül elmaradjon, és úgy fogalmazott: „A cigányok is álljanak el, különben nem tudom féken tartani a nemzeti oldal indulatait!” Horváth László azzal zárta a témát, hogy megkérte Juhász Oszkárt, mivel a rendezvény megtiltása nem áll jogában, konzultáljon a képviselőtestülettel, és járjon el felelősséggel. „Használja a jobbik eszét, ne a jobbikosat!”
A fentiekhez képest már csak maszatolásnak tűnt, hogy Juhász Oszkár több alkalommal TASZ-ozott, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy számon tart minket, figyelemmel kíséri tevékenységünket.
A Gyöngyöspata-bizottság munkájának kezdetén hoztuk nyilvánosságra árnyékjelentésünket (pdf) és dokumentumfilmünket, melyek célja – reagálva a bizottságot létrehozó határozat tartalmára, ami az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztet – a történtek hiteles dokumentálása. Október végén további civil szervezetekkel együtt (Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International, Vöröskereszt) meg is hallgatott minket a bizottság. Jovánovics Eszter, a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ vezetője akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség a jogvédő szervezetek többszöri jelzése ellenére sem tett lépéseket a megfelelő időben a súlyos jogsértések megállítására, és ennek a kormányzati kommunikációban is csak jóval az eseményeket követően volt nyoma. Kiemelte, hogy három szélsőséges, cigányellenes szervezet felelős a provokatív politikai akciókért, amelyek közül a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szorosan kötődik a Jobbikhoz.
A szerdai ülésen felmerült a Jobbik, illetve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület finanszírozásának háttere, amire Juhász Oszkár a sokadik kör után, és akkor is csak félinformációval válaszolt. Elmondta, hogy a kapcsolatai révén és az iráni nagykövetség szervezésében érkeztek iráni befektetők Gyöngyöspatára, nevük ismert, hiszen jártak Tarlós Istvánnál is, így ott bizonyára regisztrálták őket. Ennél a témánál ismét felmerült Richard Field neve, Juhász Oszkár egy óriási titok leleplezéseként tálalta őt az LMP támogatójaként. Az LMP-s Mile Lajos arcán megdöbbenéssel közölte, hogy az LMP volt az egyetlen olyan párt, amelyik nyílt kampányszámlával dolgozott, így ez az információ régóta nyilvános. Mile Lajos pánikkeltéssel és spekulációval vádolta Juhász Oszkárt, és olcsónak nevezte a szövegét.
Tábi László volt polgármester szavaiból kiderült, hogy lemondását csak részben indokolta egészségi állapota, ahogy az az áprilisi híradásokban szerepelt, valójában a Jobbik erőteljes nyomására volt kénytelen távozni posztjáról. „1990 óta voltam képviselő, az azóta eltelt időben ez Gyöngyöspata életére nem volt jellemző.”
Csak örvendeni lehet annak, hogy a kormánypárt egyik képviselője az eseti bizottság ülésén végre kiállt az etnikai alapú gyűlöletkeltés ellen. A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International meghallgatásakor ez, a jogállami keretek között egyedül elvárható reakció a jobbikosok megbélyegző, gyűlöletkeltő retorikájával szemben nem volt érzékelhető. Álláspontunk szerint a kormánynak az alkotmányos értékrendből következő kötelessége, hogy minden lehetőséget megragadva tegyen a rasszizmus ellen, azaz minden szinten és a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, egyértelműen ítélje el a Jobbik és egyéb szélsőséges szervezetek, csoportosulások előítéletes, erőszakot szülő tevékenységét.
Ahogy egy 2008-as, három másik jogvédő szervezettel közösen kiadott nyilatkozatunkban fogalmaztunk:
"Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy Magyarországon a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak."
Zsolt Melinda, TASZ