romák
Jogvédők saját jogon: A roma közösségek képesek megvédeni magukat
A TASZ évek óta dolgozik azon, hogy ne csak jogi segítséget nyújtson, hanem olyan lokálisan működő közösségeket is erősítsen, amelyek hosszú távon képesek lesznek saját érdekeik érvényesítésére. A mi jogászaink is a saját közösségeiket vezető roma nőktől tanulják a helyi jogvédelmet, mert ők a jogsértések igazi szakértői.
Orbán visszavonulót fújt az oltásháborúban, hátrahagyva a szegényeket
Fogynak a korlátozások, az utcán már nem kell maszkot viselnünk, az oltás után egyre bátrabban találkozunk barátainkkal, féltett családtagjainkkal, úgy érezhetjük, hogy lassan visszatérünk a normális élethez. De csak illúzió, hogy vége a járványnak. A kormány titkolja a települési, de még a megyei szintű átoltottsági statisztikákat is, de minden jel arra utal, hogy a szegény vidéki településeken lényegesen kisebb az oltottak aránya, mint a nagyvárosokban.
Pócs-botrány: több mint nem szerencsés
A Fidesz szerint nem szerencsés a frakcióhoz tartozó képviselő, Pócs János nagy visszhangot keltett videója, még ha viccből is készítették, mert félreértésre adhat okot. Mi ennél jóval erősebb elhatárolódást várunk el a kormányzó párttól.
Könnybe lábadt a szemük, amikor kijöttünk Miskolcon a tárgyalóteremből
Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.
„Azért nem adta ki, mert cigányok vagyunk!”
Az elmúlt három hónapban számtalanszor hallottam ezt a mondatot attól a családtól, akiknek albérletet keresünk szinte végtelennek tűnő hetek óta. Családtagjaiknál húzták meg magukat és mindennél jobban vágynak arra, hogy végre nekik is saját otthonuk legyen.
Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 8-án kihirdetett jogerős ítélete szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor 2016-ban lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat.
“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”
Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.
„Ha szép lesz a stadion, nehogy már ezek a cigányok itt maradjanak!”
Múlt héten forgattunk Miskolcon, a Számozott utcákban. Azóta nyolcvan újabb ház bontását kezdte meg az önkormányzat. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a stadionrekonstrukció csak ürügy volt, a Számozott utcákban valamennyi házat le fogják dózerolni. A városvezetés szerint „a lakosság részéről elsöprő támogatást élvező telepfelszámolási programot nem csupán közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok is indokolják.”
Nem jár letöltendő négy ember brutális, csoportos szétveréséért
Az „útonálló jelleggel”, szervezetten, csoportosan, maszkban, felfegyverkezve, négy védtelen közmunkás ellen elkövetett súlyos testi sértésért a másodfokú bíróság szerint a felfüggesztett szabadságvesztés arányos büntetés.
Lehajtott fejjel az orvosnál- 2. rész
A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?
25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész
Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.
A babák újra a polcon
Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.”A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Kati ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra./A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./
Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig III.
Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be.
Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig II.
Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasonlítása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.