Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be.
Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasonlítása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.
Blogsorozatunkban a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéleteket hasonlítjuk össze. A két ítélet az alapjogi bíráskodás szempontjából szöges ellentétben áll egymással. Nagy a tétje a Kúria felülvizsgálati eljárásának: eldől, hogy kitart-e a magyar igazságszolgáltatás a Gárda-ítélettel megalapozott irány mellett, vagy teljesen letér a rasszista megfélemlítéssel szembeni jogvédelem útjáról.
Az Egri Törvényszék mai ítéletében kimondta, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán nem védte meg a szélsőségesektől megfélemlített roma lakosságot, és ezzel megsértette egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Először mondta ki magyar bíróság azt is, hogy a rendőrség bírságolási gyakorlata is lehet diszkriminatív.
Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.
„A jobbikos képviselőtársak mindjárt nem fognak mosolyogni” – kezdte egyik hozzászólását a fideszes Berényi László a Gyöngyöspata-bizottság szerdai ülésén. „Vajon mindenki örül annak, amit önök csinálnak? – célozta a kérdést Juhász Oszkárnak – Ön polgármesteri esküt tett, és azokért nem vállal felelősséget, akik csak simán élni szeretnék az életüket. Úgy gondolják, hogy büntetlenül meg lehet úszni, hogy ilyen eszközökkel akarnak rendet teremteni?” Szavai hallatán a hallgatóság soraiban helyet foglaló jobbikos országgyűlési képviselők, ahogy azt már korábban is tették, hőbörögni kezdtek. Amikor Berényi László párhuzamot vont a hitleri Németország és a Jobbik több településen alkalmazott rendteremtési eszközei között, a masírozástól kezdve a megfélemlítés számos módjáig, a jobbikos kórus egyszerre kezdett hangosan köhögni.
„Amellett, hogy a Gyöngyöspata-bizottság határozatban foglalt feladatainak legalább a felét rendkívül aggályosnak tartjuk, súlyos hiányosságként tekintünk arra is, hogy ezek között nem szerepel a kormányzat, illetve a rendvédelmi szervek felelősségének vizsgálata” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogram vezetője a szerdai meghallgatáson. A Gyöngyöspata-bizottság (teljes nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság) szerdai ülésének napirendjén civil szervezetek meghallgatása szerepelt.
A Fidesz és a Jobbik csatározása fémjelezte a Gyöngyöspata-bizottság keddi, négy óra hosszúra nyúlt ülését, a két párt képviselői közti vita részleteibe azonban szándékosan nem megyünk bele. Összességében az ülés arról szólt, hogy a kormányt milyen rosszul érintette a tavaszi gyöngyöspatai események nemzetközi visszhangja, különösen úgy, hogy épp az EU-elnökségünk idejére esett, illetve hogy vajon mi volt a szerepe Richald Fieldnek, kivel, mikor, miről és miért egyeztetett. Legalább félóránként elhangzott az is, hogy a történtekért nagyban a médiát terheli a felelősség.A bizottság előtt megjelent Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, aki szerint nem is kérdéses, hogy Gyöngyöspatán provokáció történt, melynek voltak jó- és rosszhiszemű résztvevői. „A titkosszolgálatoknak lesz itt még feladatuk” – vélekedett, ezt azonban Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azonnal lecsapta, hiányolta ugyanis, hogy az államtitkár nem tájékozódott a bizottság első ülésén elhangzottakról.
Szerdán tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága, melyet a kétharmados kormánypárti többséggel működő parlament június 7-én közzétett határozatával állított fel. A TASZ a bizottság munkájának kezdetére időzítve teszi közzé a gyöngyöspatai eseményekről szóló árnyékjelentését (pdf) és dokumentumfilmjét.Olvassa el az árnyékjelentés rövid összefoglalóját (pdf)!A TASZ a történtek tényszerű dokumentálását azért tartja indokoltnak, mert annak ellenére, hogy a határozat címe és preambuluma alapján a bizottság rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban meghatározott kilenc bizottsági feladatból öt (!) a romák Vöröskereszt általi “utaztatásának” és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik. A határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: “A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.
A TASZ hétfőn kapta meg az Országgyűlés Gyöngyöspata-bizottságának (hivatalos nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság) levelét, melyben Kocsis Máté, a bizottság elnöke arról tájékoztatja Dénes Balázst, hogy lehetőséget szeretnének biztosítani a TASZ-nak, hogy „a májusban megküldött állásfoglaláson túl a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban teljes körű megállapításaikat kifejthessék”.
Az 50-es évek koncepciós pereinek iratait idézi annak a parlamenti eseti bizottságnak a létrehozásáról szóló országgyűlési határozat, amelyet a Fideszes Kocsis Máté javaslatára hoztak létre – állítólag a gyöngyöspatai események kivizsgálására. A cél azonban valójában semmi más, mint hogy a kormány lesöpörje a külső és belső ellenséget a színpadról és a haza megmentőjének szerepében tetszelegjen. A koncepciós perek mintájára létrehozott koncepciós bizottság nem a Fidesz találmánya – de ennyire tendenciózus példánnyal még nem találkoztunk a fiatal magyar demokrácia első két évtizedében.
Kedden éjjel a munkatársaimtól kaptam a hírt: Gyöngyöspatán áll a bál, tömegverekedés tört ki, súlyos sérültek vannak. Nem mondhatnám, hogy meglepődtem. Hetek, sőt, hónapok óta számítottunk valami hasonlóra. Nem lehet, hogy a magukat polgárőrnek nevező csoportok következmény nélkül szekálják, vegzálják Észak-Magyarország amúgy is nyomorba döntött roma közösségeit: csak idő kérdése, mikor ütnek egyszer oda a megfélemlített, megalázott romák a provokátoroknak, ezzel kompromittálva magukat. Véleményem szerint az egész rendcsináló-játéknak ez volt a valódi célja, nem a közbiztonság javítása. Kíváncsi lennék, egy budapesti Jobbik-aktivista vajon meddig viselné el pofozkodás nélkül, ha folyamatosan szúrós szemű egyenruhások követnék a sarki kisboltba vagy a gyerekét az iskolába, a rendőrök pedig tétlenül szemlélnék az egészet.
