Vajon káros a házasság előtti szex? Múlt pénteken alakult meg a Magyar Családvédelmi Társaság. „Az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja” – hangzik a mottójuk. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakkal csak két apró baj van, hogy azokat 2012-ben írták le, illetve zavaró a tudomány szó a társaság elnevezésében.
A megfogalmazott célokkal önmagukban nincs probléma: ha csak azt emeljük ki, hogy a társaság főbb célkitűzései a születésszám növelése és a családok támogatása, akkor legitim állami célokkal találkozunk. Azonban mindezt kirekesztő, a magyar és az európai társadalom folyamataira fittyet hányó érvekkel és megállapításokkal igyekeznek alátámasztani a két alapító dokumentumban. Sőt, több helyen hivatkoznak tudományra, amikor ál- és féligazságokra alapítják a mondanivalójukat.
Mi a család?
A társaság mottója, a küldetésnyilatkozat és az alapító okirat (ami korábban elérhető volt a Tudomány a Családért Egyesület honlapján) családok védelméről szóló sarkalatos törvényhez hasonlóan vélekedik a családról. Ez nem csoda, hisz’ a törvényt KDNP-s képviselők írták, míg a társaság működését a sajtóhírek alapján a KDNP-s politikusok vezette Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatja. A törvényben szereplő család fogalom hasonlóan kirekesztő: abba nemcsak az azonos nemű párok, de a nem házasságban élő heteroszexuális párok (és gyermekeik) sem tartoznak bele. Ennek jogi és gyakorlati következményei, a törvényben szereplő többi szimbolikus megállapításhoz hasonlóan nem világosak. Az új Polgári Törvénykönyv tervezete ugyan a bejegyzett élettársi kapcsolat mostani szabályozását gyakorlatilag megőrzi, ami tulajdonképpen jó hír az LGBT jogokért küzdők számára. Mégis aggodalomra ad okot a meghatározás, ha belegondolunk, hogy mi lehet a következménye annak, ha valamelyik bíróság, legfőképpen az Alkotmánybíróság azt értelmezni kezdi, vagy ha a jogalkotó e sarkalatos törvény rendelkezéseit igyekszik majd konkrét intézkedésekkel kifejteni.
Az alapszabály ugyan nagylelkűen elismeri, hogy azok is családot alkotnak, akik nem házasságban élnek és vannak gyerekeik, azonban megállapítja, hogy „az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik sem a gyermek nem ezt érdemlik”. Érdekelne, hogy megkérdezte-e vajon valaki ezeket a családokat, hogy valóban teher-e nekik az, hogy nincsenek összeházasodva, vagy inkább az jelent terhet, hogy az állam és állami pénzen működő szervezetek megpróbálnak beleszólni a legbensőbb magánéletükbe, mindezt azért, hogy megvédjék a méltóságukat. Kérdés, hogy mitől kell inkább az emberi méltóságot megvédeni: attól, hogy illetéktelenek ítéletet mondjanak felettünk és megpróbáljanak beleszólni a magánéletünkről hozott döntésekbe vagy attól, hogy ezeket a döntéseket meghozva olyan életformát éljünk, ami számunkra megfelelő.
Beszéljünk a szexről!
Az alapszabály a házasság előtti szexről megállapítja, hogy káros – még pedig etikai, szociológiai, pszichológiai és egészségügyi érvek alapján. Az még valószínű, hogy találunk olyan etikai felfogást, amely szerint önmagában véve a házasság előtt élt nemi élet nem helyeslendő. De az rejtély, hogy milyen szociológiai, pszichológiai és egészségügyi érvek szólnak e megállapítás mellett? Többek között erre a kérdésre próbálunk majd választ kapni közérdekű adatigénylések révén. Azt sejtem, hogy a szerzők a rendkívül alacsony színvonalú szexuális nevelés és a fogamzásgátló módszerekhez való hozzáférés nehézségeinek kombinációja okozta káros hatásokra gondolnak. Az absztinenciára épülő szexuális nevelés azonban semmiképpen nem segít ezeken: lehet arról papolni a tinédzsereknek, hogy nem kéne nemi életet élni, de mire sor kerül erre, addigra már sokan átestek az első szexuális élményükön. A fentiekkel ellentétben tudományosan éppen az alátámasztott, hogy a szexuális úton terjedő betegségek ellen, a nem kívánt terhességek megelőzésére a nyílt, tényeken alapuló és megfelelő időben kezdődő
szexuális nevelés a célra vezető, illetve az, ha a fogamzásgátló módszerek megfizethetőek és minél könnyebben hozzáférhetőek. Hasonlóan célravezető, ha a tizenéveseket a kiválasztott partnerrel történő házasságkötésig bezárva tartjuk, csak éppen ezen a megközelítésen már hosszú ideje túljutottunk.
A családok védelméről szóló sarkalatos törvény is hasonló, ideológiailag elfogult szexuális oktatást vetít előre. Nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy az iskolákban folyó családi életre nevelés anyagát a társaság egyik alapítója, Kopp Mária kezdeményezésére létrejött Népesedési Kerekasztal fogja elkészíteni. A prűd, a hangoztatott értékekkel szembe menő viselkedést elítélő oktatásnak lehet még egy súlyos következménye: valószínűleg tovább csökken majd a fiatalok bizalma a tanárokban, védőnőkben, így tovább romolhat az az elszomorító helyzet, hogy a tinédzserek nagy része ma sem tudja senkivel megbeszélni a kérdéseit, problémáit. Meggyőződésem, hogy ez a káros, nem a házasság előtt kezdett nemi élet.
Abortusz
Az alapítók egyike Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke, azé az Alfa Szövetségé, amelyik az abortusz betiltásáért küzd. E célt korábban úgy is megpróbálták elérni, hogy 100.000 forintot letétbe helyeztek egy 13 éves
kislány méhmagzata számára, hogy megakadályozzák a terhesség megszakítását. A radikális magzatvédők szereplése egy, az állam által támogatott szervezetben jól mutatja a kormányzat – legalábbis ennek a részének – valódi szándékait az abortuszszabályok szigorításával kapcsolatban. Igaz, hogy a miniszterelnök azt
nyilatkozta, hogy nem kívánnak hozzányúlni a hatályos szabályokhoz, de a kormány KDNP-s tagjai rendre elismerik, hogy hosszú távon a cél az abortuszhoz való hozzáférés szigorítása. Természetesen, mondják, előbb meg kell győzni a társadalmat arról, hogy téved. Ugyanis
közvélemény-kutatások alapján a társadalom ma a hatályos szabályok mellett foglal állást, és végső soron magánügynek tekinti a terhesség megtartását vagy megszakítását. Ezt azonban lehet befolyásolni hasonló szervezetek létrehozásával. A kérdés az, hogy az emberi jogokat védő, tudományos érveken nyugvó álláspont mennyire kaphat szót és sikerül-e elfogadtatni azt az állampolgárokkal, hogy amiről eddig úgy gondolták, hogy önállóan dönthetnek, abba mostantól az állam megpróbál beleszólni.
Igazán elszomorító az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatását is élvezi a társaság, a Népszabadság információ szerint öt akadémikust kértek fel védnökségre, és négyen már vállalták is a feladatot. A tudományos elit négy tagja olyan társasággal vállal közösséget, akik figyelmen kívül hagyják a tudomány és az emberi jogi diskurzus elmúlt évtizedeinek fejleményeit. Idézhetnénk itt a társaság alapszabályát: „Teszik mindezt büntetlenül a huszonegyedik század Európájában és így hazánkban is.”
Az erkölcstelen média
Ezt a mondatot a média szerepéről szóló részben találjuk. „A testi-lelki egészséget ajánló produktív életpálya, a felelősségteljes párkapcsolatok és a majdani házasságra történő felkészítés helyett egyéjszakás kalandokra, szingli, mingli, biszexuális és poligám életmódra buzdítanak, miközben a hűséget és a házasságot elavultnak, egészségtelennek, sőt néha nevetségesnek tüntetik fel. Az egyetlen nemi társra való törekvés pedig fel sem merül a palettájukon” – szól a küldetésnyilatkozat. E káros kép elleni küzdelmet majd jól szolgálhatja az a médiatörvényben fenntartott, a sajtószabadságot korlátozó általános rendelkezés, miszerint semelyik médiaszolgáltató nem sértheti a közerkölcsöt. Ebben a részben többek között azt is fájlalják az alapítók, hogy nem csak a
Hetedik mennyország c. sorozathoz hasonló műsorokat sugároznak a tévék, hanem olyanokat is, amik akár egy párkapcsolat nehézségeiről és felbomlásáról szólnak. Az „egy nemi társra törekvés” hamis képének az erőltetésénél, sokkal hasznosabb lenne, ha a társaság azért dolgozna, hogy fiatalok hiteles információhoz juthassanak szexualitásról, párkapcsolatokról – a médiából is.
A társaság múlt pénteki alakuló közgyűlése után
sajtóhírek szerint máris újabb közgyűlést hívott össze, ahol többek között új vezetőséget választanak. Remélhetőleg az új közgyűlésen szó esik arról, hogy a 21. századra elért vívmányokat miként lehetne hasznosítani a társaság céljainak elérése érdekében.
Kapronczay Stefánia, TASZ
Frissítés: A
tasz.hu-n elérhető az Alapszabály és a Küldetésnyilatkozat tervezete.
Újabb frissítés: A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a következőket válaszolta a megkeresésünkre:
"1. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban NEFMI) a Társaság létrejöttét vagy működését nem támogatta.
2. Nem jött létre olyan szerződés a Társaság és a NEFMI között, amely a Társaság jövőbeni támogatásáról szólna.
3. A NEFMI más módon (pl. terembérlet) sem támogatta, támogatja a Társaság működését. "
