lmbt+
Az Alkotmánybíróság még megállíthatja az alkotmányellenes népszavazást
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
Több millióan követik az Instagramon, de a családja sem ismeri igazán
Meg lehet ismerni valakit 12 perc alatt? Meg lehet változtatni valaki meggyőződését 12 perc alatt? A második kérdésre minden bizonnyal nem a válasz, de az olyan történetekkel, mint amelyet most bemutatunk, el lehet kezdeni a beszélgetést. Rövidfilmajánló a két ünnep közöttre.
Az Alkotmánybíróság is segíti a kormányt a népszavazás kiüresítésében
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
„Rajtunk kívül nem akadt olyan magyar ember, aki örökbe fogadta volna”
Évente ezer gyerek hiába várja, hogy családba kerülhessen, a kormány mégis tovább nehezítette az örökbefogadást. A gyermekvédelmi világnap kapcsán olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatják, mennyire más sors vár azokra, akik szerető családra lelnek, és azokra, akik benne ragadnak a rendszerben.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a gyerekek elleni erőszaknak semmi köze ahhoz, hogy felnőtt emberek szeretik egymást
A forgatókönyv lényege, hogy akár hallgatsz, akár beleártod magad, mindenképpen a kormány kottájából játszol. Az egyetlen fegyver az, ha már most lerántjuk a leplet a színfalak mögött álló bajkeverőkről, és világossá tesszük: nem veszünk részt a kormány gyűlöletszínházában.
Jézus is eljönne a Budapest Pride-ra!
A "Keresztények a Melegekért" egy új kezdeményezés, ami hidat próbál építeni a keresztények és az LMBTQ emberek között. A csoport tagjai keresik az együttgondolkodás és az építő eszmecsere lehetőségét, miközben tiszteletben tartják mindenki hitét és nemi identitását. Mi, a TASZ-nál fontosnak tartjuk az olyan kezdeményezéseket, amik arra ösztönöznek, hogy a megszokott gondolkodási sémáinkon túl lássunk, amik berögzött álláspontok újszerű megközelítésére ösztönöznek. Ezért kommentár nélkül közüljük az alábbi videót.
Mondj igent - a diszkriminációmentes házasságra!
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve. Ezt az alkalmat megragadva a mondjigent.tasz.hu oldalunkon 10 napon keresztül neves magyar írók segítségével mutatjuk be, hogy számos olyan magyar állampolgár van, aki nem házasodhat a szerelmével, számos, szeretetben és gazdasági közösségben élő párt nem véd a jog, és számos olyan család van, akit a magyar állam hivatalosan nem tekint családnak. Február 6-tól tartsatok velünk és olvassátok el Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Tibor Noé, Pungor András, Rácz Zsuzsa, Szilasi László, Tompa Andrea és Tóth Krisztina írásait.
Túl a barátságon
Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.
Veszélyes csókok
Az RTL Klub, Magyarország legnézettebb kereskedelmi televíziója úgy vetített egy epizódot egy délutáni sorozatból, hogy abból előzetesen kivágtak egy csókot. Az amerikai sorozatban a csók két férfi között csattant el, ám ezt a magyar nézők már nem láthatták. Aztán kiderült, hogy RTL Klub elővigyázatosságból vágta ki a jelenetet: korábban már kaptak büntetést melegcsókért, hiszen annak bemutatása „alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”. A hatóság jogértelmezése alapvetően hibás: önmagában a csók, a vonzódás és a szerelem fizikai jele nem alkalmas a kiskorúak fejlődésének veszélyeztetésére, csattanjon el azonos vagy különböző neműek között.
Saját kárán se tanul a rendőri vezetés?
A Pride egy ideje megoldhatatlannak tűnő gyülekezési jogi probléma elé állítja a rendőrséget, ez idén is így volt. Pedig annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény elég szűkszavú, a magyar gyülekezési jog, ideértve a törvény bírósági értelmezését, elég jól el is igazítja a jogalkalmazót a nehéz esetek kezelésében. A Pride nem önmagában nehéz eset egyébként. Kétségtelenül megosztja a felvonulás megtartása a szemforgató kereszténydemokratákat, vagy az olyan pojácákat, mint az érpataki polgármester, de ettől az még egy törvényes felvonulás, békés résztvevőkkel. Azok a szélsőjobboldali huligánok azonban, akik évről évre megtámadják, vagy igyekeznek megtámadni a felvonulókat, valóban jogot sértenek.
Egyet előre, kettőt hátra - egyeztetések a kormánnyal - 2. rész
A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző része itt érhető el.
A melegjogi mozgalom mumusa
Miért nincs az LMBT+ szervezetek napirendjén a közösséget érintő egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a HIV? A szolidaritás hiánya az oka, vagy a megbélyegzéstől való félelem? Vagy csak a társadalom egészére jellemző AIDS-fóbiáról van szó?
Szivárványcsaládok - Azonos nemű párok és a gyerekvállalás
Magyarország Alaptörvénye a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként definiálja, a család pedig házasságon vagy szülő-gyermek viszonyon alapul a jogszabály szerint. A Polgári Törvénykönyv is hasonlóan rendelkezik, így hátrányosan megkülönbözteti azokat a családokat, akik ettől a modelltől eltérnek. Ez a törvénykezés teljesen figyelmen kívül hagyja azt a sokszínűséget, ami ma a családokat jelképezi. Legalább annyiféle család van ahány színe a szivárványnak. Ez a bejegyzés azonban csak az egyik „színnel” fog foglalkozni, mégpedig ahogy a cím is mutatja, az LMBT+ családokkal.
Miért nincs hetero büszkeség felvonulás?
A fenti kérdést számtalanszor hallottam és olvastam már különféle fórumon, legutóbb az Egyesült Államokban júniusban megtartott Meleg Büszkeség Hónap kapcsán szaporodtak el az interneten az ilyen hozzászólások. De Hetero Büszkeség mozgalom is létezik, melynek célja a heteroszexuálisok egyenlő jogainak elérése. Kézenfekvőek a válaszok is: azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért nincs Nemzetközi FÉRFI Nap vagy FEHÉR Történelem Hónapja. Egy szarkasztikusabb vélemény szerint azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért "nincs temető élő embereknek".
"Holnap is fel fog kelni a nap"
Mozgalmas és eredményes áprilist tudhat magáénak az LMBTQ mozgalom: három állam is legalizálta az azonos nemű párok házasságát, ezzel tizennégyre bővítve világszerte azoknak az országoknak a számát, ahol az azonos nemű párok egyenlő jogokat élveznek a különnemű párokkal.