A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
Meg lehet ismerni valakit 12 perc alatt? Meg lehet változtatni valaki meggyőződését 12 perc alatt? A második kérdésre minden bizonnyal nem a válasz, de az olyan történetekkel, mint amelyet most bemutatunk, el lehet kezdeni a beszélgetést. Rövidfilmajánló a két ünnep közöttre.
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
Évente ezer gyerek hiába várja, hogy családba kerülhessen, a kormány mégis tovább nehezítette az örökbefogadást. A gyermekvédelmi világnap kapcsán olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatják, mennyire más sors vár azokra, akik szerető családra lelnek, és azokra, akik benne ragadnak a rendszerben.
A forgatókönyv lényege, hogy akár hallgatsz, akár beleártod magad, mindenképpen a kormány kottájából játszol. Az egyetlen fegyver az, ha már most lerántjuk a leplet a színfalak mögött álló bajkeverőkről, és világossá tesszük: nem veszünk részt a kormány gyűlöletszínházában.
A rendőrség a várakozásokkal ellentétben mégis hermetikusan elkordonozza az idei Pride-felvonulást. Ezzel a rendőrség fenntartja azt az évtizedes gyakorlatot, hogy a menetet elzárja, elszeparálja a várostól és annak lakóitól, és ezzel meg is fosztja az értelmétől a felvonulást.
A "Keresztények a Melegekért" egy új kezdeményezés, ami hidat próbál építeni a keresztények és az LMBTQ emberek között. A csoport tagjai keresik az együttgondolkodás és az építő eszmecsere lehetőségét, miközben tiszteletben tartják mindenki hitét és nemi identitását. Mi, a TASZ-nál fontosnak tartjuk az olyan kezdeményezéseket, amik arra ösztönöznek, hogy a megszokott gondolkodási sémáinkon túl lássunk, amik berögzött álláspontok újszerű megközelítésére ösztönöznek. Ezért kommentár nélkül közüljük az alábbi videót.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve. Ezt az alkalmat megragadva a mondjigent.tasz.hu oldalunkon 10 napon keresztül neves magyar írók segítségével mutatjuk be, hogy számos olyan magyar állampolgár van, aki nem házasodhat a szerelmével, számos, szeretetben és gazdasági közösségben élő párt nem véd a jog, és számos olyan család van, akit a magyar állam hivatalosan nem tekint családnak. Február 6-tól tartsatok velünk és olvassátok el Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Tibor Noé, Pungor András, Rácz Zsuzsa, Szilasi László, Tompa Andrea és Tóth Krisztina írásait.
Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.
Az RTL Klub, Magyarország legnézettebb kereskedelmi televíziója úgy vetített egy epizódot egy délutáni sorozatból, hogy abból előzetesen kivágtak egy csókot. Az amerikai sorozatban a csók két férfi között csattant el, ám ezt a magyar nézők már nem láthatták. Aztán kiderült, hogy RTL Klub elővigyázatosságból vágta ki a jelenetet: korábban már kaptak büntetést melegcsókért, hiszen annak bemutatása „alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”. A hatóság jogértelmezése alapvetően hibás: önmagában a csók, a vonzódás és a szerelem fizikai jele nem alkalmas a kiskorúak fejlődésének veszélyeztetésére, csattanjon el azonos vagy különböző neműek között.
Az elmúlt hetekben jó pár sajtómegjelenés volt arról, hogy a meleg férfiakat kizárják Magyarországon a véradásból. Intézményesült homofóbiáról van szó vagy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a nemzetközileg is jól bevált gyakorlat alapján szűri ki a “rizikós” véradókat?
A Pride egy ideje megoldhatatlannak tűnő gyülekezési jogi probléma elé állítja a rendőrséget, ez idén is így volt. Pedig annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény elég szűkszavú, a magyar gyülekezési jog, ideértve a törvény bírósági értelmezését, elég jól el is igazítja a jogalkalmazót a nehéz esetek kezelésében. A Pride nem önmagában nehéz eset egyébként. Kétségtelenül megosztja a felvonulás megtartása a szemforgató kereszténydemokratákat, vagy az olyan pojácákat, mint az érpataki polgármester, de ettől az még egy törvényes felvonulás, békés résztvevőkkel. Azok a szélsőjobboldali huligánok azonban, akik évről évre megtámadják, vagy igyekeznek megtámadni a felvonulókat, valóban jogot sértenek.
A transz* közösség számára ez a május igazán mozgalmasra sikeredett. Budapesten rendezték meg az 5. Európai Transznemű Tanácsot, a mai Nemzetközi Homofóbia- és Transzfóbia-ellenes nap - IDAHOT - alkalmából az ILGA-Europe valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) is jelentést adott ki az LMBT+ emberek jogi és társadalmi helyzetéről. Valamint Conchita Wurst, a sajtó által csak “szakállas nő”-ként aposztrofált osztrák előadóművész nyerte meg az Eurovíziós dalfesztivált.
A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző része itt érhető el.
Manapság egyre divatosabbá válik az a téves nézet, hogy a buzik is emberek, és hogy őket is édesanya szülte. Egyre több meleg bújik elő, vonul fel, aztán még nekik áll feljebb, ha a normális emberek nyíltan lerohadtbuzizzák, ratyizzák vagy köcsögözik őket. Lassan már meg sem lehet rugdosni a buzikat anélkül, hogy valami buzgómócsing jogvédő közösség tagja elleni erőszakkal ne vádolná az elkövetőt. Az alábbi tíz hasznos tanáccsal azoknak az embertársainknak kívánunk segítséget nyújtani, akik nem szeretnék vagy nem tudják nyíltan felvállalni homofóbiájukat, és a civilizáltság mázával kénytelenek palástolni mélyen fortyogó indulataikat.
Miért nincs az LMBT+ szervezetek napirendjén a közösséget érintő egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a HIV? A szolidaritás hiánya az oka, vagy a megbélyegzéstől való félelem? Vagy csak a társadalom egészére jellemző AIDS-fóbiáról van szó?
Magyarország Alaptörvénye a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként definiálja, a család pedig házasságon vagy szülő-gyermek viszonyon alapul a jogszabály szerint. A Polgári Törvénykönyv is hasonlóan rendelkezik, így hátrányosan megkülönbözteti azokat a családokat, akik ettől a modelltől eltérnek. Ez a törvénykezés teljesen figyelmen kívül hagyja azt a sokszínűséget, ami ma a családokat jelképezi. Legalább annyiféle család van ahány színe a szivárványnak. Ez a bejegyzés azonban csak az egyik „színnel” fog foglalkozni, mégpedig ahogy a cím is mutatja, az LMBT+ családokkal.
A fenti kérdést számtalanszor hallottam és olvastam már különféle fórumon, legutóbb az Egyesült Államokban júniusban megtartott Meleg Büszkeség Hónap kapcsán szaporodtak el az interneten az ilyen hozzászólások. De Hetero Büszkeség mozgalom is létezik, melynek célja a heteroszexuálisok egyenlő jogainak elérése. Kézenfekvőek a válaszok is: azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért nincs Nemzetközi FÉRFI Nap vagy FEHÉR Történelem Hónapja. Egy szarkasztikusabb vélemény szerint azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért "nincs temető élő embereknek".
Franciaországban ismét ünnepelhettek az azonos neműek házasságát és örökbefogadását támogatók tömegei: miután a köztársasági elnök, Francois Hollande is aláírta az azonos neműek házasságát és az örökbefogadást engedélyező törvényt, és az hatályba is lépett, szerdán, 2013. május 29-én az első azonos nemű pár, két férfi házasságot is kötött a Montpellier-i városházán, aktivisták és a sajtó jelenlétében.
Mozgalmas és eredményes áprilist tudhat magáénak az LMBTQ mozgalom: három állam is legalizálta az azonos nemű párok házasságát, ezzel tizennégyre bővítve világszerte azoknak az országoknak a számát, ahol az azonos nemű párok egyenlő jogokat élveznek a különnemű párokkal.
A házasságról számos mítosz él a köztudatban. Ezek egy része olyan makacsul tartja magát, hogy szinte kiirthatatlannak tűnik. Valójában nagyon is múlandó hiedelmekről van szó – mutat rá az Amerikai Történész Társulat (American Historical Association) a Legfelsőbb Bíróságnak címzett amicus curiae (a bíróság barátja) levélben. A 23 vezető történész professzor által jegyzett levél röviden elmagyarázza, hogy a történészek szempontjából miért ellenkezik az alkotmánnyal a Házasság Védelméről szóló 1996. évi Törvény (Defense of Marriage Act, azaz DOMA). Ez a törvény ugyanis megtiltja az azonos neműek között kötött állami házasságok szövetségi elismerését. A levél rendkívül tanulságos érvekkel szolgál, ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorra valót.
A nyugati és a magyarországi tendenciák teljesen ellentétesek. Nálunk az alaptörvény és a most elfogadott Polgári törvénykönyv is diszkriminálja az azonos nemű párokat. Ezzel szemben az elmúlt pár hét történése, hogy Franciaországban és Angliában megszavazták a képviselők az azonos neműek házasságát, a német alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság pedig az azonos nemű párok örökbefogadási jogait ismerte el.Bár Néró császár egymás után kétszer is házasságra lépett férfival, és számos más történeti példa is van az azonos nemű párok jogi helyzetének rendezésére, az élettársi, majd a házassági kapcsolat egyenlőségelvű elismerése a modern demokráciák teljesítménye. A második világháború után a nyugati országokban fokozatosan megszüntették a homoszexuális kapcsolatok kriminalizálását. A büntetőjog helyett egyre inkább az orvostudomány és a pszichiátria kezdett el foglalkozni a kérdéssel, először mentális betegségnek tekintették, majd ez az álláspont is fokozatosan eltűnt. A Nemzetközi Pszichiátriai Társulat 1974 óta nem tekinti betegségnek a homoszexualitást, ma már egyszerűen a szexuális irányultság egyik változataként definiálják. Az enyhülő megítélésnek és toleránsabb társadalmi attitűdöknek köszönhetően felmerült az igény az azonos nemű párok jogi helyzetének rendezésére is.Nyugat-Európa számos országában már régóta egyenlő jogok illetik meg a házasságban élő párokat, függetlenül attól, hogy milyen neműek. Dánia volt az első ország, amely bevezette a bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos nemű párok részére 1989-ben. Ma már nyolc európai ország biztosít egyenlő házassági jogokat az azonos neműeknek, és Európán kívül Argentínában, Kanadában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, valamint Mexikó, Brazília és az USA bizonyos területein, államaiban házasodhatnak azonos nemű párok. Tucatnyi további országban pedig épp a törvényhozás vagy a főbíróság döntésére várnak, hogy bevezetik-e a változtatást.2013-ban újabb két európai országban szavazták meg a képviselők az azonos neműek házasságát.Az Egyesült Királyságban eddig is élhettek bejegyzett élettársi kapcsolatban azonos nemű párok, ott ez „civil union” névre hallgat. 2013. február 5-én azonban az ország konzervatív többségű parlamenti alsóháza 400-175 arányban megszavazta az azonos neműek házasságáról szóló törvényt, ezzel – a törvény felsőházi megerősítését követően - egyenlő jogokat biztosítva Angliában és Walesben az azonos nemű pároknak. David Cameron konzervatív miniszterelnök az azonos neműek házasságáról mint az alapvető emberi kötelékeket erősítő intézményről nyilatkozott: "Nem akarom, hogy a melegeket kizárjuk ebből a nagyszerű intézményből."Franciaországban 2011-ben a parlament 293-222 arányban még leszavazta az azonos neműek házasságát engedélyező törvényjavaslatot, 2012-ben a szocialisták kampányának része volt az azonos neműek házasságának engedélyezése. A szocialisták megnyerték a választásokat, és ígéretükhöz híven a parlament még 2013 első negyedévében vitára és szavazásra bocsájtotta a 344. törvényjavaslatot, amely megnyitja a házasság intézményét azonos nemű párok előtt. A parlamenti vitákat és a szavazást több százezres tüntetések kísérték Franciaország szerte, mind a támogató, mind az ellenző oldalon. Az ellenzők egyik legfőbb hangadója a franciáknál is, ahogy a legtöbb országban, a katolikus egyház volt. A parlament február 2-án szavazta meg a törvényjavaslat első cikkét, amely a házasságot mint két személy közötti megállapodást definiálja, majd február 12-én 329-229 arányban az egész törvény átment a törvényhozáson.Németországban ma még csak a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye áll rendelkezésre az azonos nemű párok számára. A német alkotmánybíróság 2013. február 19-én hozott mérföldkőnek számító döntést az egyik leginkább vitatott kérdésben az azonos nemű párokat megillető jogok területén. A döntés szerint az azonos nemű párok esetén az örökbefogadás tilalma alapvető emberi jogokat sért.Ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szintén február 19-én egy ausztriai ügyben ugyanúgy az örökbefogadás kérdéséről döntött. Egy leszbikus pár közösen nevelt gyermekét a nem biológiai anya szerette volna örökbe fogadni, amelyet az osztrák hatóságok nem engedélyeztek. Strasbourg szerint azonban az osztrák állam megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében foglalt megkülönböztetés tilalmát. Az azonos nemű párok egymás vérszerinti gyerekének örökbefogadását tiltó törvények és gyakorlat a bíróság álláspontja szerint alapvető emberi jogokat sért és diszkriminatív.Közép- és Kelet-Európában már sokkal kedvezőtlenebb az összkép. Bár Csehországban, Szlovéniában és Magyarországon elérhető a bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos nemű párok számára, ezek az intézmények nem biztosítanak egyenlő jogokat a csak különnemű párok számára nyitva álló házasság intézményével. A legjelentősebb különbség az örökbefogadás és a reprodukciós eljárásokban való részvétel tilalma.
Vajon káros a házasság előtti szex? Múlt pénteken alakult meg a Magyar Családvédelmi Társaság. „Az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja” – hangzik a mottójuk. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakkal csak két apró baj van, hogy azokat 2012-ben írták le, illetve zavaró a tudomány szó a társaság elnevezésében.