A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.
A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.
A közfelháborodást azonban főleg az okozta, hogy a törvényjavaslat alapján a Kehi a jövőben többek között szinte korlátozástól mentesen kutakodhat üzleti, banki titkokban, rajtaüthet, készíthet tükörmásolatot. És itt jön a lényeg: a Kehi állami pénzek felhasználására vonatkozó ellenőrzési jogkörét az eredeti javaslat kiterjeszti valamennyi olyan gazdasági társaságra, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve 25 százalékot meghaladó – azaz jelentős – részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett az ellenőrzéssel érintett időszakban.
Tehát mindegy, hogy az állam közvetlenül vagy közvetve rendelkezik a meghatározott arányú részesedéssel. Ez logikus, ezt értjük. Amit viszont nem – na jó, inkább csak nem akarunk elhinni –, hogy közérdekű adatok kiadása iránti perekben az állam hogyhogy nem így gondolja. Ezt a kártékony álláspontot erősíti meg a Kúria sajnálatos döntése a Vértesi Erőmű kapcsán (pdf). A TASZ által sokat hangoztatott probléma, hogy egységes jogszabályi környezet hiányában a közvetett állami és önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vagyonának átláthatósága nem biztosított. Jupiter ellenőrizheti a közvetett tulajdonában álló cégeket, kisökör azonban nem kérdezheti róla. Önmagában hiába szerepel az Alaptörvényben (39. cikk (2)), hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. A közpénzek nyomon követhetőségének érdekében a TASZ szerint szükséges olyan egységes jogszabályi környezet kialakítása, mely biztosítja a közvetett állami és önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vagyonának átláthatóságát annak érdekében, hogy a megváltozzon az a jelenlegi bírói gyakorlat, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok megszorító értelmezésének tilalmával szemben a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket nem tekinti közfeladatot ellátó szerveknek.
Rendkívül cinikus magatartás, hogy az állam ellenőrzési jogköre meghatározásakor úgy gondolja, van köze a „csak” közvetett állami vagyonhoz is, elszámolni viszont nem akar vele. Véleményünk szerint azonban nemcsak cinikus, hanem jogellenes is. Éppen ezért ebből a szempontból mindegy is, hogy az utolsó módosító indítvány alapján mi kerül majd a törvényszövegbe a Kehiről. Ez azon nem változtat, hogy az állam egy mozdulattal porba tiporhatja az információszabadságot. Elég annyit tennie, hogy a vagyontörvényben nevesített társaság tulajdonában álló másik cégen keresztül intézi piszkos ügyeit.
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) eltérő eszközökkel próbálkozik, egyik kedvenc szórakozása, hogy a számtalan jogerős bírói ítélet ellenére a közérdekű adatok kiadása iránti perekben a végsőkig állítja, hogy nem lát el közfeladatot. Ez a tudatos magatartása felesleges, idő- és pénzpazarló pereket eredményez. A bíróság is már végtelenszer kimondta, mai döntésével pedig a Kúria erősítette meg, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv. A ma megnyert perünk eredményeként az MVM-nek közzé kell tennie az Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt, a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó adatokat.
Csak reménykedni tudunk abban, hogy az MVM az újabb kúriai ítélet hatására végre felhagy a szánalmas próbálkozásokkal. Annak pedig külön örülünk, hogy a döntésre Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb beruházása apropóján került sor, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni a bővítéssel kapcsolatos közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáért.
Hidvégi Fanny, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője