Alsóörstől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalon át az Oktatási Hivatalig látszik, hogy az állam ellenszenve a közügyekben részt venni akaró polgárokkal szemben felesleges konfliktusokat gerjeszt.
A kormány az Alaptörvényben korlátozta a közpénz fogalmát, hogy visszafogja az állami költések átláthatóságát. A gyakorlatban azonban így is ki lehet kényszeríteni a nyilvánosságot, mert az akarnok jogalkotás sem írhat felül magasabb jogelveket.
Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.
Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!
Tavaly április óta 22 százalékkal nőtt a választásra jogosultak száma Harkányban. Hasonló hírekkel minden választás előtt találkozunk, így az októberi önkormányzati választáson is lehetnek olyan jelöltek, akik abban látják a győzelem garanciáját, hogy őket biztosan támogató választókat jelentkeztetnek be a saját választókerületeikbe. A harkányi példán keresztül megmutatjuk, mit tehet egy választópolgár, ha feltámad benne a gyanú.
Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.
Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.
Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.
Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.
Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.
Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.
Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.
Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?
A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.
2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.
Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.
A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.
A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat.
Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.
Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.
Több mint tíz éve ünneplik világszerte szeptember 28-án az információszabadság hívei és harcosai a Jogod van tudni napot (International Right to Know Day). E jeles alkalomból a K-Monitor és a TASZ összegyűjtötte az elmúlt év legfontosabb magyarországi, információszabadságot érintő - pozitív és negatív - történéseit.Összességében elmondható, hogy Magyarország 2013-ban sem lett átláthatóbb, sőt az idei év talán legsúlyosabb eseménye az információszabadágról szóló törvény módosítása volt, amelynek köszönhetően új kifejezéssel lett gazdagabb a magyar nyelv, megtudhattuk, hogy mi is az a visszaélésszerű adatigénylés. A törvényi változások mellett az adatgazdák információkezelési gyakorlata sem javult, számos önkormányzat, kormányzati szerv nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, jó néhány intézmény pedig reflex-szerűen utasít vissza közérdekű adatigényléseket, gyakran a legszánalmasabb okokra hivatkozva.
A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.
Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.
1:0A bíróság szerdai döntésének értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. nem köteles kiadni Bodoky Tamás újságíró kérésére a Vértesi Erőmű 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.A Vértesi Erőmű jelenleg csődeljárás alatt áll, miután a Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek az üzlet meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. Bodoky Tamás kérte tehát a Vértesi Erőműtől a System Consulting és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az áramvásárlási szerződéseket is.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt,” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.
Nyilvánosak a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) több mint egy évvel ezelőtt lezárult belső vizsgálatában foglalt adatok, a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon hozott döntését.Gőzsy Kati, az Index újságírója tavaly júliusban fordult először az MMKA-hoz, hogy megkapja a közalapítvány jogi, gazdasági és szervezeti átvilágításának teljes eredményét, előtte ennek csak egy összegzett kivonatát mutatták be a sajtónak. Mivel a megkeresésre többször sem a kért adatokat adták át, az újságíró pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Jogi képviseletét a TASZ vállalta.
Szemet szúrt egy sajóbábonyi lakosnak, hogy egy önkormányzati beruházás a tervezettnek több mint a kétszeresébe került. Közérdekűadat-igényléssel fordult a helyi jegyzőhöz, választ azonban többszöri megkeresés után sem kapott. A bíróság szerdai döntése szerint a jegyző a kért adatokat köteles kiadni. A bíró az indoklásban kiemelte, hogy az önkormányzat feladata gondoskodni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.
Szekszárd és Tatabánya 1 óra és 54 percnyi autózásra van egymástól. 192 kilométeres távolság, amely útdíjjal és benzinköltséggel kihozható 7000 forintból. Mégis, a közérdekű információ megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alkotmányos jog értelmezésében fényévekre áll a két megyeszékhely egymástól. Egy nap különbséggel született két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítélet olyan ügyekben, amelyek tényállása gyakorlatilag teljesen egyező.
Képzeljük el, hogy az autó szervizben közlik az elvégzett karbantartási munkáért fizessünk X ezer forintot. Nyilvánvaló, hogy rákérdezünk: pontosan milyen szolgáltatásért fizetünk, milyen javításokat eszközöltek karbantartás címén. Egy nem teljesen balek autótulajdonos nem fizet egy fillért sem, ha nem kap részletes tájékoztatást. Az állam azonban nem feltétlenül ilyen makacs tulajdonos. A Fővárosi Önkormányzat példának okáért egy híd felújítására szerződött három nagy céget tömörítő MH 2010 konzorciummal, amely negyedévente ad teljesítési igazolást a megrendelőnek. A mindössze egy oldalas, második részszámla általános kiadásként 695 millió forintos tételt tartalmaz – hogy pontosan ez mit takar, azt nem lehet tudni. Ezt látván felmerül: az ország legnagyobb önkormányzata megelégszik az ellenőrzésnek ezzel a bemondásos formájával? A válasz az, hogy igen: mivel fix áras megrendelésről van szó, nem bajlódnak a részletekkel, hiszen többet úgyse kérhetnek. A gondos gazda ideájától kissé távoli kép komoly aggályokat kelt. Öröm az ürömben, hogy a magyar jog szerint a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése – éppen az ilyen nemtörődömség miatt - nem az állam monopóliuma. A közpénzek átláthatóságának igen progresszív szabályozása révén - elméletileg! – mindenki jogosult tájékozódni, akár az önkormányzat helyett is. Így tett Tenczer Gábor újságíró is, aki többek közt arra kérdezett rá az MH konzorciumnál, hogy ez a 695 millió forintos általános kiadás mit takar pontosan. Az adatok nem léteznek, a konzorcium nem perelhető, egyébként is titoktartási kötelezettség terheli, hiszen az információ üzleti titok – lényegében így foglalható össze a felújítást végző cégeket tömörítő szervezet álláspontja. Az eset a bíróság elé került, hiszen ha a konzorcium nem hajlandó tájékoztatást adni, a városvezetés nem rendelkezik releváns adatokkal, akkor nem fog egyhamar tisztulni a kép.
Az Európai Unió Strukturális Alapjainak célja, hogy a csatlakozó államok megújítsák rosszul működő szociális szolgáltatásaikat. Egy most közzétett kutatás szerint azonban Magyarország sok esetben az elavult és nem hatékony szolgáltatások működési költségeinek megfinanszírozására fordítja a fejlesztésre szánt pénzeket.
A jelek szerint (a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. által kiadott közlemény és jópár sajtóorgánum témához való hozzáállása alapján) úgy tűnik, sokan nincsenek tisztában a TASZ szerepével a sávolyi ügyben. Ezeket a félreértéseket szeretnénk az alábbiakban tisztázni, bízunk benne, hogy sikerrel.