A fenti kérdést számtalanszor hallottam és olvastam már különféle fórumon, legutóbb az Egyesült Államokban júniusban megtartott Meleg Büszkeség Hónap kapcsán szaporodtak el az interneten az ilyen hozzászólások. De Hetero Büszkeség mozgalom is létezik, melynek célja a heteroszexuálisok egyenlő jogainak elérése. Kézenfekvőek a válaszok is: azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért nincs Nemzetközi FÉRFI Nap vagy FEHÉR Történelem Hónapja. Egy szarkasztikusabb vélemény szerint azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért "nincs temető élő embereknek".
Egyenlő jogokat követelő rendezvényeket és demonstrációkat általában olyan kisebbségi csoportok tartanak, amelyek tagjai, bár teljes jogú polgárai egy adott államnak, mégsem illetik meg őket egyenlő jogok. Semmi esetre sem a társadalomnak az a része, amelyik többségben van, és az ő, szerintük büszkeségre okot adó tulajdonságuk a társadalmi norma. Egy olyan társadalom, ahol a heteroszexuális kapcsolatok teljes elfogadást és bátorítást élveznek, nincs sok értelme hetero büszkeség rendezvényt vagy felvonulást tartani.
Meleg büszkeségről az 1969. június 28-án kora hajnali órákban lezajlott stonewalli (New York, USA) felkelés óta beszélünk, ahol a helyi meleg szórakozóhelyek vendégei és személyzete szembeszállt az őket szexuális orientációjuk miatt folyamatosan zaklató rendőrökkel. A stonewalli zavargásokat tekintik azóta is a meleg felszabadítási mozgalmat elindító eseménynek az Egyesült Államokban; a mozgalom azóta világméretűvé nőtt, és az LMBT+ közösség tagjai ma már egyre több országban élveznek egyenlő jogokat.
Az LMBT+ közösség kifejezés a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és más szexuális vagy nemi kisebbséghez tartozó embereket jelentő mozaikszó (LMBTTIQQ2SA) rövidebb változata.
Idén a Budapest Pride rendezvényei és maga a felvonulás is rendben, jó hangulatban, és ami a legfontosabb, különösebb probléma nélkül zajlott. Azokban az esetekben, amikor a felvonulásról távozókat megtámadta egy fekete egyenruhába öltözött csoport, a rendőrség folytatja a nyomozást közösség elleni erőszak bűntette miatt. Soha ennyien (a rendezők szerint 8-10 ezren) nem vettek még részt a felvonuláson. Az LMBT+ közösség tagjai mellett számos civil szervezet és több cég is képviseltette magát. Ők azok, akik, több száz másik vállalat és szervezet között, csatlakoztak a Nyitottak Vagyunk mozgalomhoz (http://nyitottakvagyunk.hu/). Hitvallásuk szerint: "Nyitott vállalatokként alapvető értéknek tekintjük, hogy munkatársainkat és partnereinket kizárólag tetteik és teljesítményük alapján ítéljük meg, tekintet nélkül életkorra, nemre, nemi identitásra, szexuális orientációra, nemzeti, etnikai hovatartozásra vagy származásra, politikai, vallási vagy más meggyőződésre, fizikai és egyéb adottságokra." Az idei Pride sikere az ő jelenlétüknek is köszönhető.
Nem bánt senkit, csak kirekeszt
Bár évek óta ez a Pride volt a legsikeresebb, az LMBT+ jogok területén számos visszalépés történt a második Orbán-kormány működése alatt. Míg 2009-ben a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével Magyarország az európai középmezőny éllovasa volt, az egykori szocialista blokk országai közül pedig a leghaladóbb az LMBT+ jogok területén, azóta az Alaptörvény és az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával a kétharmados többség kinyilvánította, hogy a házasság illetve a család fogalmát kizárólag a hagyományos férfi-nő kapcsolatra és az abból származó családra kívánja értelmezni - kirekesztve ezzel az alkotmányos védelemből és egyenlő jogokból nem csak az LMBT+ közösség tagjait, de a nem hagyományos családokat is. A kormányzat hivatalos kommunikációja szerint azonban az alaptörvényi definíciók semmiképpen nem kirekesztőek, nem bántanak senkit, azonban védik a hagyományt és a hagyományos családformát
Az EMMI Emberi Jogi Munkacsoport LMBT Emberek Jogaiért Tematikus Munkacsoport június 28-i ülésén, ahol természetesen vita alakult ki az Alaptörvény házasság és család definíciója, illetve a Ptk. családjoggal foglalkozó fejezete miatt, Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár kijelentette, szerinte az alaptörvényi definíciók semmiképp nem kirekesztőek, csak az általuk tipikusnak tartott család fogalmát kívánták az Alaptörvényben definiálni. Ugyanakkor a kormány álláspontjával nem értenek egyet magyar és nemzetközi szervezetek sem, sőt a kormány által felkért szakértők szerint is kirekesztőek az Alaptörvénybe foglaltak.
A Budapest Pride rendezvényeivel egy időben Belgium budapesti nagykövetségén július 5-én tartottak konferenciát "Azonos neműek házassága Belgiumban; a törvénybe iktatás utáni első tíz év. Eredmények és tapasztalatok - európai kontextusban." címmel. A konferenciára természetesen meghívták a magyar kormány képviselőit is, akik azzal indokolták távolmaradásukat, hogy nincs miről párbeszédet folytatni, hiszen Magyarországon létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. Nyilatkozatuk híven tükrözi álláspontjukat, miszerint Magyarországon az LMBT+ közösségek nem számíthatnak egyenlő jogokra a házasság és a gyermekvállalás területén, a bejegyzett élettársi kapcsolatnál nincs továbblépés.
Orbán Viktor miniszterelnök a Tavares-jelentés vitájában szintén egyértelművé tette, mit gondol a kormány és ő az LMBT+ közösség jogairól. Először költői kérdés formájában definiálta, hogy az LMBT közösség alatt ő a homoszexuálisokat érti, majd kijelentette, hogy Magyarországon az Alaptörvény egyértelműen meghatározza a házasságot és a családot: "egy férfi és egy nő, és mindegyikből egy: egy férfi, egy nő". Álláspontja szerint ezzel a magyar állam egy 4000 éves hagyománynak biztosít alkotmányos védelmet, amely hagyomány alatt a zsidó-keresztény kultúrában és a Biblia által meghatározott házasságot érti, hozzátéve, hogy "A magyar Alkotmány senkit sem bánt, de világosan fogalmaz".
A poligámia és a válás hagyománya
Azonban ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínét ennek az oly sokszor hangoztatott 4000 éves hagyománynak, láthatjuk, hogy a házasság "hagyománya" rengeteget változott a 4000 év során, más bibliai "hagyományokról" nem is beszélve.
A mai házasság fogalmához számos olyan dolog tartozik, amely ellentmond a bibliai hagyományoknak, ilyen például a monogámia, de akár a válás is. Ugyanakkor az Ószövetségben a rabszolgaságnak is van bibliai igazolása, ma azonban egyetlen kormányfő sem próbálja a rabszolgaság hagyományát és létjogosultságát a Bibliára alapozva bizonygatni.
A mai házasságfogalom monogám kapcsolatot jelent. A Bibliában azonban egyértelműen megjelenik a szerető tartása és a poligámia (a Bibliában mint többnejűség) is. Ábrahám felesége, Sára, mivel nem tudott gyereket szülni férjének, szolgálóját, Hágárt adta ágyasul Ábrahámnak. A kapcsolatukból születt gyermek ugyanolyan jogú utóda volt Ábrahámnak, mint a később, feleségétől származó fia. Egy másik történet szerint Jákobnak két felesége is volt, ráadásul édestestvérek: Ráhel és Lea. A monogámia tehát, a mai házasság egyik alaptétele, amit Orbán Viktor is hangsúlyozott beszédében, egyáltalán nem volt része a házasságnak az Ószövetség szerint.
A válás kérdésében sem látszik egyértelműen a 4000 éves hagyomány. A zsidó vallásban a válás engedélyezett volt, hiszen a házasságra mint szerződésre tekintettek, ami felbontható. Ezzel szemben a katolikus egyház tiltotta a válást, egészen a XV. századig nem is lehetett szó erről, és az angol királynak, VIII. Henriknek új egyházat kellett alapítania, elszakadva Rómától, azért, hogy elválhasson neki nem tetsző feleségétől. Ma már az állami házasságra is mint szerződésre tekintünk, amelynek részét képezi az is, hogy felbontható. Tehát a mai házasság fogalmának részét képező válás sem tekint vissza 4000 éves múltra.
Tovább sorolhatnám még azokat a példákat, amelyek a házasság 4000 éves történetében jelen voltak, aztán a modern korban a felvilágosodás hatására lassan megszűntek. Ekkor vált szét egyház és az állam, és jött létre az állam által elismert házasság, ami polgári jogi szerződésként működik, annak minden jellemzőjével. Ma már a zsidó-keresztény kultúrkörben is teljesen elfogadottak a különböző vallásúak, más etnikumúak, és eltérő társadalmi osztályok tagjai között kötött házasságok, és házasságkötésekor a legtöbb esetben az egymás iránt érzett szerelem és szeretet vezérli a párt, nem pedig a szülői akarat, amely általában gazdasági és társadalmi érdekek alapján választott párt gyermekének még a XX. század első felében is. Ráadásul ennek a 4000 éves hagyománynak részét képezik azok az egyházak is, amelyek kiterjesztették az egyházi esküvő és házasság fogalmát az azonos nemű párokra is.
A házasság intézménye tehát folyamatosan változott az elmúlt évezredek során, számos olyan hagyományt hagyva maga mögött, amely már nem felel meg a modern kor elvárásainak. A kormány, amikor - a 4000 éves hagyományra utalva - a nemiség kérdését emeli ki a hagyományok közül, és más tradíciót, például a többnejűséget vagy a válás tilalmát nem sorolja a megőrzendő hagyományok közé, akkor egyrészt tetszőleges módon szelektál, másrészt támadja az LMBT+ közösség jog előtti egyenlőségét.
Lehet rendezni hetero büszkeség felvonulást - Magyarországon volt is rá példa - de az nem a hetero büszkeségről, sokkal inkább az LMBT+ közösségek elleni ellenszenvről, utálatról szól - ezen kívül semmilyen létjogosultsága nincs egy, a heteroszexualitást normának és támogatandónak definiáló társadalomban. Meleg büszkeség felvonulások is "csak" addig lesznek Magyarországon, amíg meg nem valósul az LMBT+ közösségek jog előtti egyenlősége, és teljesen megszűnik az LMBT+ emberek diszkriminációja és stigmatizáltsága. Ettől a ma utópiának tetsző helyzettől Magyarország még messze van, és a jelenlegi kormány tevékenysége miatt egyre messzebb is kerül.
Bagyinszky Ferenc
Társaság a Szabadságjogokért