Az emberi jogok napja alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az idei év eseményeire, és értékeljük az emberi jogok helyzetét. Az eredmény nem ünnepelni való.
Több ezer ember kényszerül arra, hogy az utcán éljen. Az állam megoldása erre az, hogy ezeket az embereket megbünteti, akár börtönbe is zárja.
Életeket menthet, hogy a droghasználók steril tűhöz és fecskendőhöz juthatnak hozzá. Egy budapesti polgármester személyes háborút folytat azért, hogy a szervezett tűcserét lehetetlenné tegye a kerületében.
A hatalmon lévők rokonai, barátai és üzletfelei szereztek jogot arra, hogy trafikot nyissanak. A kormány még a törvényt is képes volt módosítani azért, hogy ne lehessen bizonyítani a korrupciót.
A terrorelhárítás úgy figyelheti meg, hogy mit csinálunk a paplan alatt, hogy ezt a független bíróság nem ellenőrizheti. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem sérti az emberi jogokat.
Egy volt adóhatósági dolgozó azt állítja, hogy szemet hunytak a költségvetés milliárdos megrövidítése felett. Az adóhatóság a bejelentés valódi kivizsgálása helyett a bejelentőt jelenti fel rágalmazásért.
A Cinege utca a miniszterelnök háza előtt is közterület. Azért, hogy a miniszterelnököt megóvják a kellemetlen véleményektől, a terrorelhárítás lezárja a területet a tüntetők elől.
A hatóságoknak négy év sem elég arra, hogy döntés szülessen arról, hogy valaki elkövetett-e egy bűncselekményt. Az állam úgy nyer időt, hogy lehetővé teszi, hogy a vádlottat bírói ítélet nélkül is korlátlan ideig fogva tarthassák.
Egy egész busznyi szélsőséges az iskolai órák közötti szünetben játszó cigány gyerekeket félemlít meg. A rendőrségnek ez nem elég ahhoz, hogy azonnal eljárást indítson.
Tűrhetetlen az a mindennapi rasszizmus, ami a romákat sújtja. Mégis romákat ítélnek el rasszista gyűlöletbűncselekmények elkövetése miatt. A TASZ Esélytelenül című filmjében összegezte a romákat érintő legsúlyosabb emberi jogi jogsértéseket és azok társadalmi hátterét.
Ez mind Magyarországon történt 2013-ban. Az emberi jogok ebben az országban ma nem számítanak megkérdőjelezhetetlen értékeknek. Húsz évvel azután, hogy a magyar jogrendszer részévé vált az Emberi Jogok Európai Egyezménye, ott tartunk, hogy a magyar jogvédelmi mechanizmusok helyett, ha valaki emberi jogi jogsérelmét orvosoltatni akarja, akkor ezt reálisan már csak a strasbourgi bíróság előtt teheti meg.
Az emberi jogok napján nem ünnepelünk, mert nincs okunk ünnepelni.
Nemcsak ezen, hanem a maradék háromszázhatvannégy napon is minden, az emberi jogok iránt elkötelezett embernek személyes felelőssége, hogy felvállalja a meggyőződését. Csak így lehetséges, hogy aki az állam elfordulását az emberi jogi értékektől elfogadhatatlannak tartja, megerősödhessen abban: nem ő gondolkodik rosszul.
Szabó Máté Dániel
A TASZ 2013-as tevékenységéről, a kiemelkedő jogsértésekről, pereinkről, eredményeinről idén először adtunk ki éves jelentést, azzal a céllal, hogy megmutassuk, van még értelme jogot védeni Magyarországon. A kiadvány a honlapunkon érhető el.
foto: compfight.com