„A részvétel a fontos, nem a győzelem.” Na persze. Ezt mondta Piri néni is, amikor elküldte a mutáló fiúkat a kerületi kórusversenyre, vagy a sorozatban három palacsintát a plafonra dobó lányokat az iskolai főzőversenyre. Ez a mondat általában azt jelenti: ne koncentrálj annyira a győzelemre, mert bár fontos, úgysincs esélyed. Most mégis arról próbálunk meggyőzni, hogy az EP-képviselők választásán igaz: nem a győzelem a lényeg, hanem a részvétel. Vagyis az, hogy a pártok hatékonyan részt tudjanak venni az Európai Parlament munkájában. Ebből pedig az következik, hogy a kisebb pártokra is lehet értelme szavaznod, ha az ő programjuk szimpatikus Neked: a Te részvételed is számít.
Hogyan kell érvényesen szavazni az EP-választásokon? Mire és hogyan lehet szavazni? Többet megtudhatsz az EP-választásokról szóló 1x1-ünkből!
Miért nem az a legfontosabb kérdés a magyarországi EP-választásokon, hogy ki a nyertes? Rögtön kiderül, ha elgondolkozunk rajta, egyáltalán mit értünk „győzelmen”. Elsőre az gondolnánk: az nyer egy választáson, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Csakhogy amikor választási győzelemről beszélünk, valójában senkit nem az érdekel, ki hány szavazatot szerzett, hanem az, hogy mit tud elérni a megszerzett szavazatokkal. Például a magyarországi országgyűlési választásokon a legtöbb szavazatot szerzett párt határozza meg a jogalkotást és alakíthat kormányt 4 évre: épp ezért érdekes, ki szerezte meg a legtöbb szavazatot. Más választási rendszerekben azonban, például az USA-ban, előfordulhat egy elnökválasztáson, hogy nem az összességében legtöbb szavazatot szerző jelölt ülhet az elnöki székbe. Ilyenkor értelmetlen lenne azt mondani, „valójában” a kevesebb szavazatot szerző jelölt győzött. Nem feltétlenül az győz tehát, aki a legtöbb szavazatot szerzi, hanem az, aki – akárhány szavazattal – a leghatékonyabban képviseli a rá voksolt szavazók érdekeit, nézeteit.
Az EP-választásokon ebben az értelemben azonban – egy-egy tagállamon belül – senki nem győz. Az egy-egy tagállamban több szavazatot szerző pártok a minden tagállamra érvényes arányos képviselet rendszere miatt több képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, mint azok, akik kevesebb szavazatot szereztek. De mit érhetnek el ezzel szavazóik érdekében? Nos, ez nem derül ki a választások során, pusztán abból, hogy hány szavazatot szereztek, vagy mennyivel vertek rá versenytársaikra a magyarországi választásokon. Az, hogy egy tagállam egyik pártjának képviselői mekkora hatással vannak az EP döntéseire, a megszerzett mandátumok számán kívül még sok más dologtól is függ. Az tehát, hogy ki az egy-egy tagállamban induló jelöltek, pártok közül az igazi nyertes, nem a választásokon derül ki, hanem csak később.
De akkor mitől függ, hogy ki a győztes?
A választásokat az nyeri meg, aki a leghatékonyabban tudja a rá szavazók érdekeit, nézeteit képviselni az Európai Parlamentben. Ennek persze egy szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a párt európai parlamenti mandátumokat szerezzen. Nem elégséges, mivel ahogy a legtöbb parlamentben, úgy az EP-ben is a frakciók (és nem a frakciókon kívül rekedt képviselők) képesek a hatékony érdek- és nézetképviseletre. Viszont egy-egy tagállam pártjainak képviselői nem alkotnak önmagukban parlamenti frakciót. A frakcióalakításhoz legalább a tagállamok negyedéből kell szövetkeznie az EP-be bejutott legalább 25 képviselőnek.
A megszerzett mandátumokon kívül tehát a szavazók hatékony képviseletének, így a szavazatszerzésen túlmutató valódi győzelemnek az első további feltétele, hogy egy párt hajlandó legyen együttműködni más tagállamok pártjaival, és közösen frakciót alakítani velük az Európai Parlamentben. Ha az a párt, amelyikre szavazunk, képtelen a más, akár hozzá ideológiailag közel álló, más tagállamokban megválasztott pártokkal való együttműködésre – azaz vagy ő nem akar egy frakcióba beszállni, vagy mások nem akarnak vele szövetkezni –, vagy egyszerűen nem talál hozzá ideológiában közel álló más pártokat, az adott párt képviselői az Európai Parlamentben független képviselők lesznek. (A függetlenség ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs párt-hovatartozásuk, hanem azt, hogy egyetlen frakciónak sem tagjai.) Így pedig nem fogják tudni igazán hatékonyan képviselni az érdekedet – még akkor sem, ha Magyarországon akár minden más pártnál több szavazatot szereztek.
A szavazók hatékony képviseletének további feltétele, hogy egy erős frakcióhoz csatlakozzanak egy nemzeti párt megválasztott képviselői. Ez ismét olyan, az érdemleges győzelmet segítő tényező, amelyet nem befolyásol a megszerzett szavazatok száma. Egy kisebb, csupán néhány mandátumot szerzett párt is lehet egy erős EP-frakció része, míg egy nagyobb, több tíz főt delegáló párt is dönthet úgy, hogy képviselői egy kisebb frakcióhoz csatlakoznak (vagy netán függetlenek maradnak).
Hogyan kell érvényesen szavazni az EP-választásokon? Mire és hogyan lehet szavazni? Többet megtudhatsz az EP-választásokról szóló 1x1-ünkből!
Miért érdemes kisebb pártokra is szavaznod?
A fentiekből az derül ki, hogy:
1. A kis pártok is győzhetnek. Érdemes elmenned szavazni akkor is, ha egy kis pártra szavaznál. Lehet, hogy a Magyarországon várhatóan megszerzett alacsonyabb szavazatszám ellenére a Neked tetsző párt hatékonyan, sőt akár a magyarországi pártok közül a leghatékonyabban tudja érdekeidet képviselni az Európai Parlamentben.
2. Nem csak a program számít. Ahhoz, hogy tudd, kire érdemes szavaznod az EP-választásokon, nem csupán arra kell figyelned, mi a párt programja – azaz egyezik-e a Te érdekeiddel, nézeteiddel. Azt is érdemes megtudnod, mi az általad preferált párt viszonya más európai pártokhoz, kivel és milyen frakciót fog várhatóan alkotni, hajlandó-e egyáltalán együttműködni más pártokkal, vagy más európai pártok vele.
3. Kevesebb kompromisszum! Ezúttal nem mindig érdemes kompromisszumokat kötnöd. Ha egy kisebb, várhatóan kevesebb szavazatot szerző párt programja áll közelebb hozzád, érdemes lehet erre a pártra szavaznod. Ők is képviselhetik hatékonyan az érdekeidet, ha legalább 5%-ot szereznek, ezzel bejutnak az Európai Parlamentbe, és a hatékony érdekképviselet érdekében csatlakoznak egy erős frakcióhoz. Ha tehát egy kisebb, a választásokon induló párttal szimpatizálsz, élvezd ki, hogy a kis pártokra leadott szavazatod nem vész el az arányos rendszerben. Sőt, a kis pártoknak szavazataikat felülmúló erejük lehet az Európai Parlamentben. Most tehát itt a lehetőség, hogy saját érdekeid, nézeteid képviseletében egy kompromisszum-mentes, vagy az országgyűlési választásokon meghozottnál kisebb kompromisszummal járó döntést hozz!
4. Pontosabb visszajelzés. Az országgyűlési választásokon 2014-ben mind a választásokat megnyert, mind pedig az ellenzéki erők pártszövetségekbe tömörülve indultak. Ezért a választásokon leadott szavazatok sokszor nem szolgáltak visszajelzésként a szövetségekbe tömörülő pártoknak a saját, szövetségeseiktől független népszerűségükre nézve. Pedig bármelyik párt csak akkor tudja fejleszteni a programját és felkarolni eddig nem vagy rosszul képviselt nézeteket, érdekeket, ha kap visszajelzést, jó úton halad-e a szavazók szerint. Ilyesfajta visszajelzést akkor is megéri adnod, ha azt gondolod, hogy egy kisebb párt legalább hozzávetőlegesen jó úton halad, vagy jobb úton halad, mint egykori vagy jövőbeli szövetségesei – még akkor is, ha esélye sincs megszerezni az EP-képviselői helyek jelentős részét.
Ezúttal tehát igaz: a részvétel a lényeg. A magyarországi EP-választások legnagyobb tétje, hogy ki vehet részt az Európai Parlament munkájában. Ez pedig azon is múlik, Te részt veszel-e a választásokon!
Blog-sorozatunk következő részében azzal foglalkozunk, miért érdemes szavaznod az EP-választásokon, ha egy nagyobb, népszerűbb pártra szavaznál!
Mráz Attila
Politikai Szabadságjogok Program