Mi a baj a kormánytöbbségnek kedvező felosztású választókerületekkel? Egy népszerű infografika kapcsán kétrészes blogsorozatunk első részében elmondjuk, miért nem az a baj velük, hogy a kormánytöbbségnek kedveznek, és miért nem sértik a választójog egyenlőségét. A második részből pedig megtudhatod, mi velük valójában a baj.
Miért érdekes, hogyan osztják be a választókerületeket?
Az utóbbi hetekben bejárta az internetet Steven Nass infografikája, amely bemutatja, miért is fontos a választókerületek kialakítása egy olyan választási rendszerben, ahol a képviselőket választókerületenként választják meg. Attól függően, hogy a különböző pártpreferenciájú szavazók melyik választókerületbe kerülnek, más és más lehet a választás eredménye: ugyanazok a szavazatok egy adott kerületbeosztás mellett az egyik, míg más kerületbeosztás mellett egy másik párt képviselőjének győzelméhez vezetnek:
Tudjuk például, hogy a magyarországi országgyűlési választások egyéni választókerületei jelenleg a mostani kormánypártnak kedveznek. Ha a kerületbeosztás más lett volna, a kormány kisebb többséget is szerezhetett volna a 2014-es országgyűlési választáson – akkor is, ha a szavazók pont ugyanúgy szavaznak, mint ahogy a tavalyi választáson tették. De mi a baj ezzel? A válasz egyszerűnek tűnik: hát épp az, hogy a választókerületek a kormánypártnak kedveznek. Rögtön kiderül azonban, hogy ez önmagában nem lehet baj. Ahhoz, hogy ezt belássuk, érdemes megpróbálnunk válaszolni egy másik kérdésre:
Kinek kedvezne a választókerületek helyes beosztása?
Az egyik lehetséges válasz: a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy valamely másik pártnak kedvezzenek. Csakhogy aki azt gondolja, az a választókerületek problémája, hogy nem az általa kedvelt pártnak kedveznek, az nem érti a demokrácia lényegét. A választójog szabadsága nem azt jelenti, hogy bárkinek joga van egy, az ő pártpreferenciáinak kedvező választási rendszerben szavazni. A választójog gyakorlásával együtt kell döntenünk arról, kik irányítsák az országunkat – olyan emberekkel együtt is, akik a mi választásunkkal nem értenek egyet. Senkinek a preferenciáihoz nem igazíthatjuk tehát a választási rendszert. Mindannyiunknak egyenlő esélye kell legyen arra, hogy az eredményt befolyásolja.
Egy másik lehetséges válasz lehetne, hogy a választókerületek kialakításának elő kell segítenie egy-egy kisebbség érdekeinek vagy nézeteinek érvényesítését. A választójogi bíráskodás története jól ismeri ezt a követelést: egy-egy, viszonylag homogén pártpreferenciájú kisebbség tagjai gyakran tiltakoznak, ha a választókerületek átalakítása során a kisebbség tagjai több választókerület között oszlanak meg. Így ugyanis a kisebbség tagjai sokkal nehezebben érvényesíthetik nézeteiket, érdekeiket, mintha egyetlen tömbben szavazhatnának. Amíg egy homogén politikai nézetekkel rendelkező kisebbség egyetlen választókerülethez tartozik, addig tagjainak nagyobb beleszólása van a közösségi döntésekbe. Az általuk választott párt jelöltjének kedvez, ha pártszimpátiájukkal a kisebbség tagjai nem több választókerületben alkotnak kis tömböket, hanem egy választókerületben egy nagy tömböt. Az USA Legfelsőbb Bírósága azonban korábban már kimondta: senkinek nincs joga ahhoz, hogy mások szavazatát figyelembe véve ugyanakkora vagynagyobb befolyásra tegyen szert, mint mások (United Jewish Organizations v. Carey [1977], 430 U.S. 144).[1] A közösségi döntések egyenlő eséllyel való befolyásolásának joga nem érdekközösségeket illet meg, hanem az állampolgárokat egyenként.
A választójog egyenlősége a magyar alkotmányjogban, akárcsak az amerikai gyakorlatban, nem azt jelenti, hogy mások szavazatát figyelembe véve mindenki szavazata pontosan egyenlően hat a választás eredményére (ld. 809/B/1998. ABH, 3/1991 (II. 7.) ABH, 22/2005 (VI. 17.) ABH). Van olyan választókerület, ahol majdnem mindenki elmegy szavazni: ott mindenki szavazata kisebb súlyú, mint egy olyan választókerületben, ahol alig néhányan szavaznak. És van olyan választókerület, ahol pártszimpátiáddal a többséghez tartozol, ezért a szavazatod mások szavazataival együtt képviselői mandátumot eredményez. De van olyan választókerület, ahol ugyanazzal a pártszimpátiával a kisebbséghez tartozol, és szavazatod – például az országgyűlési egyéni képviselőkre leadott szavazatok esetében – töredékszavazatként kisebb súllyal esik latba, vagy egyáltalán nem esik latba – például ha vesztes független egyéni képviselőre szavaztál. Ettől azonban még akármelyik választókerületben szavazol, amíg a kerületek mérete azonos, ugyanakkora eséllyel befolyásolhatod a döntést egy fontos értelemben: a mindenki máséval azonos súlyú szavazatodról döntheted el, élsz-e vele, és ha igen, melyik jelölt, párt javára.
Akkor a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy senkinek ne kedvezzenek?
De mit jelent az, hogy senkinek sem kedveznek? Ezt legalább kétféleképp értelmezhetjük. Az első értelmezésben egy olyan választókerület-beosztásban, amelyik senkinek sem kedvez, egyetlen párt jelöltje sem szerez több szavazatot, mint bármely más párt jelöltje. Ám ez valójában éppolyan abszurd elvárás lenne, mint az, hogy valamely konkrét pártnak kedvezzen a beosztás. Ebben az esetben is előbb egyoldalúan meg kellene határoznunk, mi a választás kívánt eredménye (egyik párt se győzzön! – miért is?), majd ehhez kellene igazítanunk a választókerületeket, hogy a kívánt eredmény jöjjön ki. Ezt tehát nem érthetjük az alatt, hogy a választókerületek helyes beosztása nem kedvez egyik pártnak sem. Mi lehet a másik értelmezés?
A másik értelmezésben a semleges választókerület beosztás azt jelentené: a választókerületek kialakítása ne játsszon szerepet a képviselői helyek elosztásában. Vagyis: akárhogy is húzzuk meg a választókerületek határait, a képviselői helyeket egyszerűen a pártokra, jelöltekre leadott szavazatokkal arányosan kell kiosztani. Ez az arányos képviselet elve.
Az arányosság hívei szerint a választójog egyenlősége azt követeli meg, hogy mindenki egyenlő eséllyel befolyásolhassa a választások eredményét, akárhogy is szavaznak mások. Ez valóban csak arányos képviselettel lenne megvalósítható, hiszenaz arányos képviseletben nem függ mások szavazatától, hogy a te szavazatod másokhoz képest mekkora súllyal határozza meg az eredményt. (Ha egy arányos rendszerben választókerületenként határozzák meg az eredményt, akkor persze továbbra is függ a szavazatod másokéhoz viszonyított súlya attól, hogy más választókerületekben hányan mennek el szavazni. Ha más kerületekben kevesebben szavaznak, mint a tiédben, a szavazatod másokénál nagyobb súlyú; ha többen, kisebb súlyú.)Az alkotmányjog azonban – nem csak itthon, hanem szerte a nyugati világban – nem ezt érti a választójog egyenlősége alatt. Számos ország alkalmaz aránytalan választási rendszereket (például az Egyesült Államok különféle választásaiban a legtöbb tagállam, vagy az Egyesült Királyság a parlamenti választásokon). Ezenfelül az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy nagyon eltérő választási rendszerek – köztük az aránytalan képviseletet megvalósító rendszerek – is megfelelhetnek az európai alkotmányosság mércéjének (Yumak és Sadak kontra Törökország (10226/03), Nagykamara döntése, 2008. július 8.). A választójog egyenlősége csupán azt követeli meg, hogy mindenkivel azonos súlyú szavazatról döntheted el, melyik jelölt, párt javára élsz vele.
Ha tehát az azonos méretű választókerületek egy adott kialakítása mellett nehezebben érheted el szavazatoddal, hogy az általad választott párt jelöltje nyerjen, ez nem sérti a választójogod egyenlőségét. De akkor mit mondhat az alkotmányjog a választókerületek kialakításának alkotmányosságáról? Tud-e egyáltalán bármit is mondani arról, hogy mi a baj a választókerületek ilyen vagy olyan kialakításával? Blogsorozatunk második részéből ez is kiderül.
Mráz Attila
[1] Az amerikai gyakorlatban kivétel ez alól, ha a választókerületek beosztása valamely sérülékeny csoportot ért korábbi igazságtalanság felszámolását szolgálja azáltal, hogy a csoport tagjait (például a színesbőrű választópolgárokat) nagyobb befolyáshoz juttatja más, nem sérülékeny csoportok tagjaihoz (például a fehérbőrű választópolgárokhoz) képest – feltételezve, hogy egy-egy sérülékeny csoport tagjai hasonlóan szavaznak.