Nem a HIV-el élők, hanem a tudatlanság ellen kell harcolni

Május 18-án a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért tartottunk gyertyás virrasztást a parlament előtt. Sajnos egyre több ember érintett. Öt év alatt közel kétszeresére nőtt az új HIV fertőzések száma Magyarországon: 2009-ben még 140, 2014-ben már 271 esetet regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Bár a legveszélyeztetettebb még mindig a meleg és biszex férfiak csoportja, a tavalyi fertőzöttek között 20 nőt is találunk. A legriasztóbb az, hogy ez valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsa. Hiszen a felvilágosító, szűrő és tanácsadó programok lefedettsége alacsony, több száz, vagy ezer ember élhet együtt a HIV-el úgy, hogy nem is tud róla. 

A tudatlansággal magyarázható az AIDS miatti halálesetek növekvő száma is: 2009-ben 9-en, 2014-ben pedig 14-en haltak meg AIDS betegségben. Pedig a HIV-fertőzés már régóta nem jelent halálos ítéletet. Amennyiben időben diagnosztizálják, a megfelelő gyógyszeres kezeléssel elkerülhető az AIDS kialakulása. Csak azok halnak meg AIDS-ben, akik túl későn szereznek tudomást a státuszukról. Szó szerint életbevágó tehát az, hogy minél több ember ismerje meg a HIV-státuszát.    


Május 18-án este a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért gyertyás virrasztást tartottak a parlament előtt

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a HIV vírust el lehet kapni érintéssel vagy tüsszentéssel, esetleg a bőrön át mikrosérüléseken, pedig soha még ilyen fertőzést nem regisztráltak. Sokan azt is hiszik, a HIV-el élők kiközösítésével, megbélyegzésével megállítható a járvány. Pedig azoktól kellene félniük, akik nem tudják a HIV-státuszukat, és nem azoktól, akik igen. A vírusellenes (ún. antiretrovirális) gyógyszerek hatására ugyanis olyan minimálisra csökken a vírusok száma az emberi szervezetben, hogy a továbbfertőzés kockázata gyakorlatilag nulla. Ellenben azzal, aki HIV-szűrési eredményét lobogtatva akar védekezés nélkül szexelni, a kockázat igen magas. A fertőzés utáni 1-3 hónapos ablakperiódusban ugyanis a fertőzést nem lehet kimutatni, viszont a fertőzést éppen ebben az időszakban a legkönnyebb átadni. A legjobb megelőzés a nem ítélkező tájékoztatás, a korai kiszűrés és a korai kezelésbe vétel!  

A képet az teszi teljessé, hogy sajnálatos módon még az egészségügyi dolgozók körében is igen nagy  a tájékozatlanság: hallottunk például olyan esetről, hogy az ápolónő egy HIV-vel élőt a stroke-ja után gumikesztyűben szándékozott újra járni tanítani. Igyekszünk eloszlatni a félelmeket és a tudatlanságot, melynek az is egy fontos lépése volt, hogy az EMMI-vel kötött egyezségünk során kezdeményezésünkre és közreműködésünkkel elkészült egy tájékoztató füzet az egészségügyi dolgozók részére, melyet a szakállamtitkárság minden egészségügyi intézménynek megküldött.

Sajnos a tudatlanságot gyakran éppen a politikai vezetők terjesztik. A legutóbb például az egyik legérintettebb kerület, a Józsefváros képviselője a televízió élő műsorában vonta kétségbe az Országos Epidemiológiai Központ adatait arról, hogy 3 év alatt duplájára nőtt a hepatitis C fertőzöttek aránya a budapesti drogfogyasztók körében. Annak a küszöbén állunk, hogy Romániához és Görögországhoz hasonlóan a HIV-járvány a drogfogyasztók között is kitörjön. Gyakran a civileknek kell elvégezniük az állam munkáját – de az állam inkább akadályozza őket ebben, mintsem segítené. Jó példa a józsefvárosi tűcsere bezárása. A TASZ tavaly száz gyors HIV-tesztet adományozott az Alternatíva Alapítványnak, egy új ártalomcsökkentő szervezetnek, hogy a legveszélyeztetettebbek körében szűrjenek. Az ő beszámolóik alapján a járványügyi helyzet több, mint riasztó a Józsefvárosban.

Vajon mikor hajlandóak végre a politikusaink kidugni a fejüket a homokból?

Blog: Sárosi Péter
Videó: Takács István Gábor