A Társaság a Szabadságjogokért közel három éves jogi munkájának eredményeként csütörtökön jogerősen úgy döntött a bíróság, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az elhíresült Századvég-tanulmányokat és ezzel átláthatóvá válik ötmilliárd forint közpénz sorsa.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 decemberében kötötte az első keretszerződését a Századvég-cégcsoporttal nagyjából egymilliárd forint értékben, amiért cserébe a Századvég tanulmányok és közvélemény-kutatások készítését és szakpolitikai tanácsadást vállalt. 2011 óta a szerződést többször módosították, mára a megbízás értéke nagyjából ötmilliárd forintra rúg.
A TASZ a gyanús megállapodást megismerve úgy döntött, hogy jogi képviseletet vállal közérdekű adatok kiadása iránti perekben és saját adatigénylést is bead. Mivel a szerződést a kormány részéről az NFM írta alá, a megállapodás szerint ez a minisztérium állította ki a teljesítésigazolásokat és más szerepe is volt, logikusnak tűnt, hogy az NFM az adatkezelő az elkészült tanulmányok tekintetében.
Tévedtünk. Az első perekben azt elértük, hogy a már kiállított számlákat és a tanulmányok hozzávetőleges listáját megkaptuk, de magukat a tanulmányokat nem sikerült kiperelni. A bíróság elfogadta az NFM érvelését, hogy nem ők, hanem a Miniszterelnökség az adatkezelő.
Ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött vágtunk bele Joó Hajnalkával (vs.hu, akkor még origo) egy újabb adatigénylésbe, ekkor már a Miniszterelnökséget is beperelve. Az első adatigénylést még 2012 őszén adta be az újságíró. Tekintettel arra, hogy az adatok idővel veszítenek (hír)értékükből, a bíróság soron kívül (tehát azt hihetnénk, gyorsan) tárgyalja az információszabadság pereket. Szerencsétlenségünkre az elsőfokon eljáró bírót ez különösebben nem érdekelte és két év telt el az adatigénylés beadásától az elsőfokú ítélet megszületéséig.
Az ügyben két jogi kérdés merült fel. A Miniszterelnökség arra hivatkozva tagadta meg a tanulmányok kiadását, hogy azok szerzői jogi védelem alatt állnak és döntés megalapozását szolgáló dokumentumok. Annak ellenére, hogy elsőfokon a szerzői jogi kérdések tisztázására teljesen feleslegesen a bíróság még szakértőt is kirendelt (a bíróságnak elvileg jogi kérdésekben nem lehet szüksége szakértőre), a Miniszterelnökségnek nem sikerült bizonyítania, hogy jogszerűen és indokoltan tagadták meg az adatok kiadását, így elsőfokon 2014 novemberében, majd jogerősen 2015 júniusában úgy döntött a bíróság, hogy mindenkinek joga van pontosan tudni, hogy a Századvég milyen munkát végzett többmilliárd forint közpénzért cserébe. (Az írásba foglalt ítélet innen tölthető le.)
Ez a győzelem óriási jogi és szimbolikus siker is egyben. Szakmailag mindig is egyértelmű volt, hogy a nyilvánosságra tartozik a többmilliárd forint közpénz sorsa, a bíróság pedig bebizonyította, hogy még átpolitizált ügyekben is elsőbbséget élvez az alapjogok érvényesülése.
Hidvégi Fanny