A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.
Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.
A Társaság a Szabadságjogokért közel három éves jogi munkájának eredményeként csütörtökön jogerősen úgy döntött a bíróság, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az elhíresült Századvég-tanulmányokat és ezzel átláthatóvá válik ötmilliárd forint közpénz sorsa.
A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat. 2015. június 1-jétől ennek vége.
Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.
Jeremy Bentham (1748-1832) kitalálta a totális megfigyelés rendszerére épülő tökéletes börtönt. Ez egy kör alaprajzú épület, amelyben a rabok cellái a kör kerületén vannak, az őrök tartózkodására szolgáló őrtorony a kör közepén helyezkedik el, így az elítéltek állandóan megfigyelhetők, de a megfigyelők maguk nem láthatók.
A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat.
A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint rendben van az, hogy a cégek nem voltak kötelesek a nyilvánosságnak elszámolni: az arra irányuló adatigénylést megválaszolni, hogy ez az általános tétel mit is takar valójában.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.
Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?
Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében érvénytelennek nyilvánította az adatok megőrzéséről szóló irányelvet, amely alapján eddig a szolgáltatók fél évig őrizték a híváslistákat és más személyes adatokat. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk a jogszabály hazai megsemmisítésének hosszadalmas megvalósításába!
Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.
Január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik. A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor. A megjelenés óta megkaptuk a KIM válaszait a feltett kérdéseinkre, így bevontuk a minisztériumot is a beszélgetésbe, a teljes válaszuk pedig itt elérhető.
Nem egy vicc kezdődik így, hanem a kormány az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér megvalósításába kezdett, amelynek célja a gyógykezelés és a finanszírozási rendszer hatékonyabbá tétele. Kétségtelen, hogy mindkettő legitim indok, de vizsgáljuk meg, hogy mit áldozunk fel ezek érdekében.
Több mint tíz éve ünneplik világszerte szeptember 28-án az információszabadság hívei és harcosai a Jogod van tudni napot (International Right to Know Day). E jeles alkalomból a K-Monitor és a TASZ összegyűjtötte az elmúlt év legfontosabb magyarországi, információszabadságot érintő - pozitív és negatív - történéseit.Összességében elmondható, hogy Magyarország 2013-ban sem lett átláthatóbb, sőt az idei év talán legsúlyosabb eseménye az információszabadágról szóló törvény módosítása volt, amelynek köszönhetően új kifejezéssel lett gazdagabb a magyar nyelv, megtudhattuk, hogy mi is az a visszaélésszerű adatigénylés. A törvényi változások mellett az adatgazdák információkezelési gyakorlata sem javult, számos önkormányzat, kormányzati szerv nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, jó néhány intézmény pedig reflex-szerűen utasít vissza közérdekű adatigényléseket, gyakran a legszánalmasabb okokra hivatkozva.
Borzasztóan örülök, hogy ilyen magas pontszámmal felvettek az egyetemre! Gratulálok! Hidd el, nekem sem esik jól, de a jelen helyzetben kötelességemnek érzem, hogy figyelmeztesselek azokra a veszélyekre, amelyeket magában rejt az a döntésed, hogy itthon fogsz egyetemre járni.Nem tudom, figyelemmel kísérted-e a felsőoktatás körül kialakult hercehurcát. A diploma megszerzése eddig is áldozatokkal járt, ezután pedig még többel fog. A hallgatói szerződés aláírásával olyan kötelezettségeket vállalsz magadra, melyek súlyát lehet, hogy most még nem érzed, de később szinte biztosan fogod. Elvi és gyakorlati aggályaim is vannak az új rendszerrel. Miért léptünk be az EU-ba, ha utána a magyar állam hatalmi szóval meg akarja szabni, hogy hol éljünk? Az egy politikai kérdés, hogy mennyiben tekintjük fenntarthatónak az ingyenes felsőoktatást, ugyanakkor az Európai Unió alapvető szabályaival és elveivel ellentétes a röghöz kötés gondolata. Az állam motivációja érthető: itthon akarja tartani az eddig zömében állami pénzből képzett diplomásokat. Csakhogy erre ez a módszer nem elfogadható. Teremtsenek inkább olyan jogi, politikai, kulturális és gazdasági közeget, hogy megérje Magyarországon maradni.Nem irigylem azokat, akik a diplomájuk megszerzése után nagyjából 15 évvel egyszer csak rádöbbennek, hogy hív a haza és azonnal állást kell keresniük abban az országban, amelyet szakmai vagy személyes okokból egyszer itt hagytak. Ráadásul nemcsak nekik: feltehetően a teljes családot ide kell majd telepíteni. A partnerednek (már ha lesz, persze) egy olyan országban kell hosszú távon dolgozni, melynek nyelvét nem beszéli és önszántából esetleg nem is választotta volna soha. A gyereket is ki kell szakítani megszokott társas és iskolai környezetéből. Ez sem lesz örömteli. Jut eszembe, szülj hármat, amilyen gyorsan csak lehet, és akkor megfelelsz Orbán Viktor apu elvárásainak és megúszod az egészet. Legalábbis a pénzt elengedik. Félre ne érts, nem arról van szó, hogy szerintem ez egy élhetetlen, szar ország, de ne a kormány döntse el helyetted, hogy neked megfelel-e. Fizetőssé akarják tenni a felsőoktatást? Nosza. De a tandíj alóli mentesülést kössék tanulmányi eredményhez, szociális helyzethez, sok megoldás lehet. A röghöz kötés nem az.Belegondoltál már abba az apróságba, hogyan fogják számon tartani, hogy merre jársz, mit csinálsz, míg le nem dolgozod a megkívánt éveket? Mert ne legyenek kétségeid, nem fognak szem elől téveszteni. Az adószámodtól kezdve az éppen aktuális lakcímeden át a munkahelyeidig rendszeresen nyilatkoznod kell majd az adataidról. A megfigyelésednek 5 évvel azután lesz vége, hogy kitöltöd a fogságban a rád szabott időt. Az egyik kedvenc szabályom, hogy a nyilvántartott adataid változását 8 napon belül kell jelezned. Szülés után erről majd ne feledkezz meg! Ne aggódj, ha bármit elmulasztanál bejelenteni, a hallgatói szerződésed és a felsőoktatási törvény gondoskodik róla, hogy a magyar szerveknek jogában álljon kinyomozni ezeket. Persze ez érthető, potenciális adócsaló lettél. Képzeld, az egyetem még a nemzetbiztonsági szolgálatnak is elküldheti az adataid. Ezen ne csodálkozz, eddig is így volt, bár ettől még nem hiszem, hogy bele kellene törődni.Mindezek helyett választhatod, hogy nem kérsz az állami ösztöndíjból, és csak remélni tudom, hogy olyan helyzetben van a család, hogy ezt megtehesd. Rám mindenesetre számíthatsz!Ölel:Bátyád
A Parlamentben részletes vitára bocsátásra vár a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait megállapító törvényjavaslat. A TASZ fontos célnak tartja a korrupció visszaszorítását, de az új szabályok ezt a célt alkotmányellenes módon és politikai alapon diszkriminatívan kívánják elérni.
Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó ügyvédje feljelentéssel fenyegetett meg szerkesztőségeket arra az esetre, ha beszámolnának a tanácsadó bűncselekményének részleteiről. Az eset kapcsán a közhatalom ellenőrizhetősége, átláthatósága forog kockán.Ha megindul a büntetőeljárás a Magyar Narancsban megjelent cikk szerzője ellen, akkor a bíróság arról fog dönteni, hogy egy közügyekre és közhatalmi döntésekre komoly hatást gyakorló egyén személyes adatai mennyiben tartoznak a nyilvánosságra. A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy az információ- és sajtószabadság részének tekinthető-e a kormányfő tanácsadójának tettéről zajló közbeszéd.
A hallgatói önkormányzat vezetőinek juttatásait szeretné egy egyetemista megismerni. A tét az, hogy a diákok átláthatják-e választott vezetőik és az egyetem kapcsolatát. A sajtóban elterjedt tévhír szerint a bíróság elutasította a keresetet, ezzel szemben a per még csak most kezdődik igazán.