hidvégifanny
Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot
A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.
Pert nyertünk: kiderülhet, mit akart eltitkolni a Médiatanács!
Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.
TASZ siker: nem titkolhatóak a Századvég-tanulmányok
A Társaság a Szabadságjogokért közel három éves jogi munkájának eredményeként csütörtökön jogerősen úgy döntött a bíróság, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az elhíresült Századvég-tanulmányokat és ezzel átláthatóvá válik ötmilliárd forint közpénz sorsa.
A megfigyelések alkonya
A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat. 2015. június 1-jétől ennek vége.
A Snowden-generáció jövője
Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.
Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása
A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság döntött 1,2 milliárd átláthatóságáról
A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint rendben van az, hogy a cégek nem voltak kötelesek a nyilvánosságnak elszámolni: az arra irányuló adatigénylést megválaszolni, hogy ez az általános tétel mit is takar valójában.
Titokban is támogatja az állam a focit
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.
Trafik-pályázatok: nyilvánosak is, meg nem is
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.
Nem titkosították a paksi szerződések háttéranyagait!
Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.
Mi a közös a szemészben és a nőgyógyászban?
Nem egy vicc kezdődik így, hanem a kormány az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér megvalósításába kezdett, amelynek célja a gyógykezelés és a finanszírozási rendszer hatékonyabbá tétele. Kétségtelen, hogy mindkettő legitim indok, de vizsgáljuk meg, hogy mit áldozunk fel ezek érdekében.
Jogod van tudni?
Több mint tíz éve ünneplik világszerte szeptember 28-án az információszabadság hívei és harcosai a Jogod van tudni napot (International Right to Know Day). E jeles alkalomból a K-Monitor és a TASZ összegyűjtötte az elmúlt év legfontosabb magyarországi, információszabadságot érintő - pozitív és negatív - történéseit.Összességében elmondható, hogy Magyarország 2013-ban sem lett átláthatóbb, sőt az idei év talán legsúlyosabb eseménye az információszabadágról szóló törvény módosítása volt, amelynek köszönhetően új kifejezéssel lett gazdagabb a magyar nyelv, megtudhattuk, hogy mi is az a visszaélésszerű adatigénylés. A törvényi változások mellett az adatgazdák információkezelési gyakorlata sem javult, számos önkormányzat, kormányzati szerv nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, jó néhány intézmény pedig reflex-szerűen utasít vissza közérdekű adatigényléseket, gyakran a legszánalmasabb okokra hivatkozva.
Titkos megfigyelések fokozódó átpolitizálása
A Parlamentben részletes vitára bocsátásra vár a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait megállapító törvényjavaslat. A TASZ fontos célnak tartja a korrupció visszaszorítását, de az új szabályok ezt a célt alkotmányellenes módon és politikai alapon diszkriminatívan kívánják elérni.
Habonyodalom
Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó ügyvédje feljelentéssel fenyegetett meg szerkesztőségeket arra az esetre, ha beszámolnának a tanácsadó bűncselekményének részleteiről. Az eset kapcsán a közhatalom ellenőrizhetősége, átláthatósága forog kockán.Ha megindul a büntetőeljárás a Magyar Narancsban megjelent cikk szerzője ellen, akkor a bíróság arról fog dönteni, hogy egy közügyekre és közhatalmi döntésekre komoly hatást gyakorló egyén személyes adatai mennyiben tartoznak a nyilvánosságra. A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy az információ- és sajtószabadság részének tekinthető-e a kormányfő tanácsadójának tettéről zajló közbeszéd.