Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?
Úgy indult a történet, hogy az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű szervezet a Facebookon közzétett levelében azt írta, hogy Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.
Ennek több oka is van:
- nincs pénz fertőtlenítőszerre, takarításra, pelenkára, WC-papírra, takarításra, azaz egyszerűen fizikailag nem állnak rendelkezésre a steril körülmények megteremtésének feltételei;
- rossz az infrastruktúra, azaz például teljesen elképzelhetetlen, hogy a fertőző betegeket olyan egyágyas szobában különítsék el, ami saját fürdőszobával rendelkezik; vagy a vizit idején az orvos sokszor nem tud két beteg között kezet mosni, mert nincs – működő – mosdó a kórteremben;
- kevés az orvos, az ápoló: akkora az emberhiány az egészségügyben, hogy a megmaradóknak sokszor egyszerűen idejük sincs a steril körülmények biztosítására;
- újrafertőtlenítik az egyszer használatos eszközöket: mivel nincs pénz megvenni őket, egyszer használatos eszközöket próbálnak újrasterilizálni, de ez teljesen nem lehetséges, így óriási kockázatot teremtenek a fertőzések átvitelére;
- a szuperbaktériumok: a kórházi fertőzések legtipikusabb baktériumai ellenállnak az antibiotikumoknak, így a gyógyításuk nagyon nehézkes, megterheli az egyéként is legyengült szervezetet, ráadásul nagyon drága is.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül szerint ráadásul azt sem tudjuk, egyáltalán hány ilyen fertőzés történik pontosan egy évben: az ÁNTSZ nem hozza nyilvánosságra ezt a számot.
ÁNTSZ: minden* nyilvános (*minden=nem minden)
Az ÁNTSZ szerint „a kórházi fertőzések jelentésének hazai rendszere az egyik legjobb Európában”. Ráadásul „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”.
Nos, már azzal is sokan vitatkoznak, hogy mennyire jó a jelentési rendszer (azaz hogy a kórházak tényleg lelkiismeretesen és pontosan küldik-e az adatokat). De az adatokat az ÁNTSZ csak egy összefoglalóban (itt érhetők el) hozza nyilvánosságra, amiből ember legyen a talpán, aki bármit is kiolvas. Alább egy részlet a jelentésből:
„A fertőzések incidenciája – az összes jelentendő multirezisztens kórokozó tekintetében – az egyes intézmények között jelentős eltérést mutat: az értékek 10 000 kibocsájtott betegre vonatkoztatva 0,92-240 (percentilisek: P25=6,12; P50=15, 21; P75=23,07) és 100 000 ápolási napra vonatkoztatva 1,06-169, 47 fertőzés (percentilisek: P25=5,34; P50=12, 26; P75=28, 25) között mozognak.”
Érthető, ugye? Nekünk nem volt az, ezért aztán azt kérdeztük az ÁNTSZ-től: hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben kórházanként? – Ha igaz, hogy „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”, ahogy állították, nyilván csak egy linket kel átdobniuk, ezzel már teljesítik is az adatigénylést.
ÁNTSZ: 30 napra van szükségünk
Ehhez képest meghosszabbították a határidőt (ami alapból 15 napos lenne), és április 4-én tudjuk csak meg a pontos számot. Hogy miért? Ezt nem kötelesek megindokolni, de a törvény értelmében akkor lehet ilyet csinálni, ha:
- az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik; vagy ha
- az adatigénylés teljesítése a szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.
Mivel csak néhány számot kértünk, nyilván nem lehet szó az első okról. Tehát akkor az az ok, hogy ennek a pár számnak az előteremtése aránytalan terhet jelent – igazán sajnáljuk, de hát az ÁNTSZ maga mondta, hogy az adatok a rendelkezésére állnak.
Ezek szerint még sincsenek meg a számok, tehát maga az ÁNTSZ sem tudja, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben.
De ha nincsenek meg az adatok, akkor hogy lehetnének nyilvánosak, ahogy állították?
Ha mégis megvannak, miért nem küldik meg őket?
Egyre kevésbé értjük a történetet.
Asbóth Márton
Photo credit: Philippe Put via VisualHunt.com / CC BY
Betegjogi Programvezető