A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.
Hogyan lehetett eddig népszavazást kezdeményezni?
A jelenlegi szabályozás szerint az azonos tárgykörbe tartozó kérdések benyújtói közül egyszerre csak egy gyűjthet aláírást. Aki egy adott tárgykörben elsőként nyújtja be a kérdését, csak az kezdhet a népszavazási kezdeményezés érdemi munkájába. Például a vasárnapi nyitva tartás ellen vagy mellett szóló népszavazási kezdeményezések közül egyszerre csak egyetlen kezdeményezés szervezői gyűjthetnek, gyűjthettek aláírást. Amíg a "befutó" kezdeményezés sikerrel nem jár vagy el nem bukik, azonos tárgykörben nem lehet benyújtani új kezdeményezést hitelesítésre, így aláírást sem lehet gyűjteni mellette. (Ezt hívjuk "párhuzamossági moratóriumnak", vagy a kérdés "védettségének".) A "befutó" kezdeményezés sokszor még az aláírásgyűjtés előtt elbukik: például azért, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesíti a kérdést, vagy ha hitelesíti is, a Kúria később megváltoztatja az NVB hitelesítő határozatát, így a kezdeményező nem lesz jogosult aláírást gyűjteni. Ilyenkor kezdődik elölről a verseny: aki először nyújtja be egy adott tárgykörben a kezdeményezését, az próbálhat következőként szerencsét, hátha eljut az aláírásgyűjtésig, vagy akár a népszavazás elrendeléséig.
Mit akar a Kormány ehelyett?
A Kormány úgy módosítaná a népszavazási eljárást, hogy azonos tárgykörben egyszerre több szervező is gyűjthessen aláírást a saját kérdéséhez. Például a vasárnapi zárvatartás elkötelezett népi támogatói és a kötelező zárvatartás elszánt ellenzői egyszerre gyűjthetnének aláírást. A "befutó" nem az lesz, aki először benyújtotta a népszavazási kérdést hitelesítésre, hanem az, aki a hitelesített népszavazási kérdéséhez először megszerzi a 200.000 támogató aláírást. Ez első ránézésre vonzónak tűnik: miért legyen valami nehéz, ha könnyíteni is lehet? Miért ne gyűjthetne mindenki aláírást? Győzzön a jobb!
A vasárnapi zárvatartásról szóló kérdések közül az utóbbi év során például ez a három kezdeményezés jutott el a hitelesítésig:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” (Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély kezdeményezése, hitelesítette a 137/2015. NVB határozat)
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – továbbra is zárva tartsanak vasárnap?” (Erdősi Lászlóné magánszemély kezdeményezése, hitelesítette a 16/2016 NVB határozat)
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” (Nyakó István magánszemély, illetve korábban az MSZP, kezdeményezése hitelesítette a Kúria Knk.IV.37.257/2016/7. számú végzése)
Az új szabályozás szerint a fenti kérdésekben Simonné, Erdősiné, és Nyakó (az MSZP) egyszerre gyűjthetnének aláírást: Nyakó, aki nyitvatartást akar, Erdősiné, aki zárvatartást – és Simonné, aki…nos, akiről nehéz megállapítani, mit is akar. Meg még akárki más is szabadon gyűjthet aláírást a fentiek valamelyikével lényegileg azonos tartalmú, saját kezdeményezése mellett is.
Úgy tűnhet, a boltok vasárnapi nyitvatartása ügyében benyújtott kezdeményezések visszásságaira megoldás a Kormány javaslata. Végtére is, a – nemrégiben még hatályos – zárvatartási törvény elleni kezdeményezések pont azért voltak sikertelenek, mert azok az aláírásgyűjtésért folyó harcban mindig alulmaradtak az amúgy is törvényben elrendelt zárvatartást támogató kezdeményezésekkel szemben. Ha mindenki egyszerre gyűjthetett volna aláírást, ki-ki a saját ügye mellett, azt gondolhatnánk, a vasárnapi nyitvatartásról is hamarabb lehetett volna népszavazás. (Vagy éppen hamarabb helyezték volna hatályon kívül a kötelező zárvatartásról szóló jogszabályi rendelkezéseket, a zárvatartást ellenző kezdeményezők szándéka szerint.) Mi lenne tehát kifogásolható az új népszavazási eljárásrendben, amely lehetővé tenné a párhuzamos aláírásgyűjtést?
A megtévesztés melegágya
A népszavazások kezdeményezésének kihívása, hogy a szervezőknek – a választásokkal ellentétben – egyetlen, nagyon konkrét kérdésben kell maguk mellé állítaniuk viszonylag rövid idő alatt 200.000 választópolgárt ahhoz, hogy garantáltan népszavazásra bocsássák a kérdésüket. Ez csak kiterjedt kampánnyal, szervezett mozgósítással lehetséges. Ebben egy dolog segített eddig: a mozgósítás a még hatályos szabályozás szerint nem versenyszerű. Aki egyszer teret kap arra, hogy aláírást gyűjtsön, annak nem kell másokkal küzdenie.
A Kormány módosítási javaslata elsősorban nem azzal nehezíti meg a népszavazás kezdeményezését, hogy egy adott szabályozást – pl. a vasárnapi zárvatartást – ellenző illetve támogató kérdéseknek egyszerre ad terepet – vagyis azzal, hogy Erdősiné és Nyakó kérdései például egyszerre küzdhetnének a támogató aláírásokért. Nagyobb baj, hogy a Kormány javaslata számtalan, azonos szabályozást támogató kérdés versenyezését is megengedné. Például egyszerre 20 magánszemély, párt, vagy egyesület is gyűjthetne aláírást a vasárnapi nyitva tartás mellett. Mi is ezzel a baj?
A verseny hiánya nem elsősorban a népszavazási kezdeményezés szervezőjét hivatott segíteni. A népszavazás alkotmányos rendeltetése ugyanis nem az, hogy egyetlen ember (a szervező) akaratának érvényesülését segítse – hanem az, hogy a választópolgárok akaratának kifejezésére adjon érdemleges lehetőséget. Ezt pedig nem segíti, ha az ugyanarra irányuló kezdeményezések egymással versengenek, ahelyett, hogy egyetlen kezdeményezés tudná felsorakoztatni maga mögé az összes, az adott ügyet támogató választópolgárt. A 200.000 aláírás megszerzése verseny nélkül is óriási feladat – ha viszont a kezdeményezések egymással versenyezve próbálják megszerezni az aláírásokat, sokszor szinte lehetetlen.
Az új szabályozás szerint a választópolgárok támogathatnának ugyan bármennyi kezdeményezést, azonban irreális azt várni, hogy tömegek támogatnának több párhuzamos kezdeményezést. A választópolgárok türelme, energiája, elkötelezettsége – és ezért mozgósíthatósága is – véges. Senkitől nem várható, hogy a számára valamelyest fontos közügyben ne egyszer, hanem tízszer, százszor adja meg adatait ismeretlen magánszemélyeknek és pártoknak abban reménykedve, hogy talán valamelyik általa támogatott kezdeményezés a nyerő lesz. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a párhuzamos népszavazási kezdeményezések megosztják majd a választópolgárokat: van, aki ezt a kezdeményezést támogatja, és van, aki amazt. Ha a választópolgár egyszer már egy adott célt támogatott, sokkal nehezebb rávenni, hogy ismét támogassa ugyanazt a célt.
Hogyan lehetetlenítsünk el népszavazási kezdeményezéseket?
A népszavazások ellehetetlenítésének tehát egy új, egyszerű módja lesz az új szabályozás mellett. Tökéletesen független választási szervek és bíróságok mellett is elegendő lesz csupán párhuzamos aláírásgyűjtéseket kezdeményezni. Tegyük fel, ellenzel egy ügyet, ami mellett épp népszavazást kezdeményez valaki más. Meg akarod akadályozni a népszavazást? Elég, ha te is beszállsz az ügy melletti aláírásgyűjtési versenybe egy saját, az ügyet támogató kérdéssel. Vedd rá a barátaidat is: kezdeményezzenek ők is népszavazást, pontosan ugyanarról a kérdésről! Nem kell túlszorgoskodni: elegendő lehet, ha csak párezer, pár tízezer választópolgárt tévesztetek meg. Ők már minden bizonnyal nem fogják aláírni az ügyért jóhiszeműen aláírást gyűjtő, az ügyet valóban támogató párt, magánszemély kezdeményezését, hiszen már aláírták a tiéteket. Ha népszavazási kezdeményezésekről van szó: sok kicsi együtt semmire se megy. Erre építhetsz te is, ha szabotálni akarsz egy népszavazási kezdeményezést. Biztosak lehetünk benne, hogy ha te nem, más majd megteszi – a mindenkori kormányzó erőknek soha nem volt, és nem is lesz érdeke, hogy egy, nem a Kormánytól származó kérdést népszavazásra bocsássanak. A mindenkori kormányzó erőknek viszont általában van erőforrása az efféle megtévesztő mozgósításra, szabotálásra.*
A népszavazás kezdeményezőinek látszólagosan tehát nagyobb szabadságot adna az új szabályozás – de ez a választópolgárok közös lehetőségét veheti el akaratuk kifejezésére. Márpedig a népszavazás alkotmányos rendeltetése éppen az, hogy a választópolgárok összessége fejezhesse ki akaratát. Ennek ellehetetlenítésére ad most zöld utat az új szabályozás.
Az Kormány módosítási javaslata ráadásul ismét megnyitná a választópolgárok személyes adatainak feketepiacát. 2014-ben már felmerült a gyanú, hogy számos párt visszaélt a párhuzamos aláírásgyűjtéshez hasonló többes ajánlás intézményével, és csak a választópolgárok adatainak jogszerűtlen adás-vételével jutott a jelölt- és listaállításhoz szükséges számú ajánláshoz. Igen, ez bűncselekmény. Nincs okunk azonban feltételezni, hogy a választópolgárok adataival való visszaélés ne lenne (ismét) csábító az első helyért egymással versengő pártoknak, egy-egy, politikai hasznot hajtó népszavazási kezdeményezés sikerre vitele érdekében.
De akkor mi lehet a megoldás?
A népszavazás kezdeményezéséhez való jogot tehát az új szabályozás szerint se lehetne hatékonyan gyakorolni. Igen ám, csakhogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint se lehet! Mi tehát a megoldás? Erről a blogsorozat következő részében beszélünk.
Mráz Attila
Politikai Részvételi Jogi Program
*: Valójában természetesen nem bátorítunk a népszavazási kezdeményezések ilyesfajta szabotálására. A népszavazáshoz való jog visszaélésszerű, rosszhiszemű gyakorlása jogellenes. Nem várhatjuk azonban, hogy ez mindenkit annyira meghat, mint téged.
Photo credit: infomatique via Visualhunt.com / CC BY-SA